A tápszeres táplálás helyett egészségesebb a szoptatás

Az Anyatejet Helyettesítő Készítmények Marketingjének Nemzetközi Kódexe kijelenti, hogy a szülőket tájékoztatni kell a csecsemőtápszer szükségtelen vagy helytelen alkalmazásának egészségügyi kockázatairól. Az Egészségügyi Világszervezet a kizárólagos szoptatást ajánlja az első hat hónapban, a kiegészítő táplálékok bevezetését hat hónapos kortól kezdve, valamint a szoptatás folytatását két évig, vagy azon túl.

A széleskörű kutatási anyagokból az INFACT Canada (Infant Feeding Action Coalition) által válogatott példák dokumentálják a szoptatás fontosságát és a tápszerek adásával összefüggő kockázatokat.
 

1. csökken az asztma kialakulásának kockázata
2. csökken az allergia kialakulásának kockázata
3. csökken az akkut légzőszervi betegségek kialakulásának kockázata
4. csökken a fogállási rendellenességek kockázata 
5. csökken a szennyezett vízből származó fertőzés kockázata
6. csökken a táplálkozási elégtelenségek veszélye 
7. csökken a gyermekkori rák kialakulásának kockázata
8. csökken a krónikus megbetegedések kialakulásának kockázata
9. csökken a cukorbetegség kialakulásának kockázata
10. csökken a szívbetegségek kialakulásának kockázata
11. csökken az elhízás kockázata
12. csökken a bélfertőzés kockázata
13. csökken a középfülgyulladás kockázata

1. csökken a mellrák kialakulásának kockázata
2. csökken az elhízás kockázata
3. csökken a petefészek rák kockázata
4. csökken a csontritkulás kialakulásának kockázata
5. csökken a stressz és szorongás kialakulásának kockázata
6. csökken a cukorbetegség kialakulásának kockázat

Szoptatási eredményeink 2012:
4 hónapos korig:
kizárólagosan szoptatott csecsemők aránya:
	53,9%
vegyes táplálás:	38%
6. hónapos korig:
kizárólagosan szoptatott:	36,1%
vegyes táplálás:	54,4%
12 éves kor után:
is kap anyatejet:	37,5%

A szigorúbb statisztikai adatfelvétel miatt a kizárólag anyatejjel táplált csecsemők aránya 2004-ben ugyan visszaesést mutat, de erről az 58%-ról tudható, hogy valóban csak a kizárólag szoptatott újszülötteket tartalmazza. A hazai kórházakban jelenleg az édesanyák 90%-a kezdi el szoptatni gyermekét. Ez jóval magasabb arány, mint az EU átlaga (60%). Ugyancsak pozitív fejlemény, hogy a mesterségesen, tápszerrel táplált csecsemők aránya évek óta 7% körül állapodott meg.

Nem lehetünk azonban elégedettek, ha a hazai helyzetet  a WHO és az UNICEF ajánlásával vetjük össze. Az ennek megfelelően 6 hónapos korig kizárólag anyatejjel táplált csecsemők aránya ugyan emelkedett az elmúlt évek során (1997: 23,1 %,  2003: 40,5 %), de 2004-ben még mindig csak 36%-os volt.

 

A szoptatás életeket menthet meg! A szegény országokban jelentősen emeli a csecsemőhalandóságot a korán bevezetett mesterséges táplálás, ám a tápszer adása sem mindig kedvező hatású, hátrányairól még a jól kiépült egészségügyi ellátással rendelkező, gazdag országokban sem feledkezhetünk el. A korán bevezetett mesterséges táplálékok betegségeket okozhatnak, illetve gyakoribbá teszik bizonyos betegségek előfordulását, így növelik a költséges kezelések arányát. Minden országban elsőbbséget kellene élveznie annak a népegészségügyi célnak, hogy megvalósítsák a 2002-es WHO/UNICEF: A Csecsemő és Kisgyermek-táplálás Globális Stratégiáját. A tudományos bizonyítékokon alapuló Stratégiát 2002-ben fogadták el, lényege, hogy a megfelelő újszülött-, csecsemőkori és kisgyermekkori táplálás biztosítása jelentős szerepet játszik az optimális egészség elérésében. A stratégia céljai:

- felhívni a közvélemény figyelmét a csecsemő- és kisgyermektáplálásra ható legfontosabb problémákra, ezek megoldásához vezető utak azonosítása és a szükséges beavatkozások keretének biztosítása;

- a kormányok, nemzetközi szervezetek és más érintettek elkötelezettségének növelése a csecsemő és kisgyermektáplálás optimális gyakorlásának eléréséért

- olyan környezet létrehozása, amely lehetővé teszi az édesanyáknak és családjaiknak, hogy minden körülmények között megfelelő információn alapuló döntést hozhassanak, és szabadon dönthessenek gyermekük táplálásáról. 

 

Napjainkban a politikai és társadalmi változások, a HIV járványszerű terjedése, a környezeti katasztrófák, valamint az ember okozta katasztrófák ellenére szerencsére egyre több nő szoptatja kizárólagosan gyermekét az első hat hónapban. Azonban a korábbi kedvezőtlen tendencia (a szoptatás visszaszorulása) megfordulása ellenére is túlságosan rövid ideig szoptatják a csecsemőket világszerte. Különösen a fejlett országokra igaz, hogy a tápszerek vélt biztonságára hagyatkozva, és a hiányos felvilágosítás miatt a nők jelentős része (egyes európai országban közel ötven százaléka) el sem kezdi szoptatni újszülöttjét. A szoptatás teljes időtartamának növelésében és a megfelelő, biztonságos kiegészítő táplálás megvalósításában tehát még jócskán van tennivaló – mindenütt a világon.

Kép: Freepik

Forrás: mave.hu