A szülés négy szakaszra osztható. 1. a tágulási szak: a rendszeres fájások megjelenésétől a méhszáj eltűnéséig tart. 2. a kitolási szak: a méhszáj eltűnésétől a baba megszületéséig (köldökzsinór átvágása) tart. 3. a lepényi szak: az újszülött megszületésétől a lepény leválásáig tart. 4. a lepényi szak utáni két óra

Tágulási szak
A tágulási szak 2-3 órától akár 10-12 óráig is eltarthat. Először szülőknél általában hosszabb, másodszor, vagy többedszer szülőknél általában rövidebb idő. Ez természetesen függ a fájásoktól, testalkattól, a magzat méretétől, fekvésétől és a beilleszkedésétől is.
A tágulási szak alatt a rendszeres fájások hatására a méh simaizomzata összehúzódik, az izomrostok rövidülnek, az addig zárt méhszáj kinyílik. Rendszeres fájások alatt azt értjük, ha menzesznél erősebb görcsök jelentkeznek, amelyek 3 percenként követik egymást, egy-egy fájás 20-30 másodpercig tart és ez a folyamat 1-1,5 órán keresztül folytatódik és a kitolási szak végéig tart.
Természetesen először általában csak negyedóránként jelentkezik egy-egy fájás, és előfordul, hogy 1 óra elteltével abba is marad. Ezt nevezzük jósló fájásoknak.
A tágulási szak egyénenként és szülésenként is más és más, azaz nincs két egyforma vajúdás, ahogyan két egyforma lefolyású szülés sincsen.
Általában a tágulási szak első felében történik a burokrepesztés, ha az korábban spontán nem történt meg. A folyamat közben kötelező a magzat monitorozása, azaz a szívhangok rendszeres ellenőrzése. Ha a fájások rendszertelenek, vagy nem kielégítőek, előfordul, hogy vénásan az orvos fájáserősítőt rendel el, azaz oxytocint kap a vajúdó.
A vajúdás alatt mód van különféle fájdalomcsillapítási eljárások alkalmazására. Legcélszerűbb ilyenkor az epidurális fájdalomcsillapítás, mely a vajúdási időszakot órákkal megrövidíti, és a magzatra, szülőnőre egyáltalán nem káros.
Ha a szülész vizsgálatkor a hüvelyboltozatban már nem tapintja a méhszájat, csak körben a magzat fejét vagy farát (popsiját), akkor azt mondjuk, hogy „eltűnt” méhszáj. Ekkor kezdetét veszi a szülés második szakasza, a kitolási szak.

Kitolási szak
A kitolási szak 5-10 perctől akár 2 óráig is tarthat. Két óra elteltével a szülésznek mérlegelni kell a szülés befejezésének módját, megkérdőjelezendő a természetes szülés. Ez az időszak mind a szülőnő, mind a szülész orvos részéről sok türelmet és kitartást igényel. Ilyenkor a várandós anyuka már nagyon várja kisbabája megszületését. A magzatnál fokozódik a stresszhelyzet, a magzat halad a szülőcsatornában, feje áthalad a csontos medence legszűkebb átmérőjén. Ilyenkor élettani (normál) körülmény, hogy a magzat szívműködése lassulhat, de aggodalomra semmi ok, ez nem okoz a babának károsodást.
A kitolási szakban a kismama székelési ingert érez, mely folyamatosan erősödik. Ennek oka, hogy a magzat feje a hüvely felől (a hüvelyen keresztül hátrafelé) nyomja a végbelet, így utánozva a székelési késztetést. A kitolási szak végén előzetesen elvégzett beöntés hiányában természetes, hogy a végbélből széklet távozik, melyet a szülésznő gondosan letöröl. Így csökkenti a kellemetlenséget, szégyenérzetet. A távozó széklet szintén nem okoz károsodást a magzatnak. Ezt elkerülendő érdemes előkészítéskor langyos beöntést kérni, mely egyébként fokozza a kismedencei vérbőséget, így lazítva a medencefenék izmait.
A kitolási szak végén először megszületik a kisbaba feje, majd következő fájásra a vállak, a törzse és a lábak. Fontos - szövődménymentes esetben - az újszülött azonnali mellkasra helyezése elsősorban emocionális okokból ill. megnyugtató mind a magzat mind az anya számára a bőrkontaktus. Néhány perc után következik a köldökzsinór átvágása, lehetőleg az apa közreműködésével. A köldökzsinór átvágása után hívjuk a magzatot újszülöttnek.
Ezekről a ritkán ismétlődő pillanatokról érdemes fotókat készíteni, kamerázni.

Lepényi szak
A lepényi szak a szülés 3. szakasza, néhány perctől akár 30 percig is tarthat. Ezen idő alatt a lepénynek természetes úton le kell válnia a méh belső faláról és egy kisebb hasprést követően meg kell szülni. Szokás ilyenkor a szülőnőnek vénába oxytocint adni, elsősorban a nagyobb vérzés elkerülése érdekében. Az oxytocin segíti a méhösszehúzódást, a lepény leválását, mely hormonális folyamatokra szülést követően azonnal megindul. Lepény tapadási rendellenesség esetén előfordul ritkán, hogy a lepény nem válik le kellő várakozás (30 perc) után sem. Sajnos ilyenkor fájdalomcsillapítás kíséretében kézzel és/vagy műszerrel le kell választani, szintén a kivérzés, a súlyos szövődmények elkerülése érdekében.

4. szakasz - biztonsági időszak
A szülés 4. szakasza a szülést követő 2 óra, melyet biztonsági okokból a szülőszobán kell eltölteni. Az első részében ilyenkor történik a sebellátás, gátvarrás illetve a méhűr átvizsgálása, esetleg a méhszájrepedés ellátása, a hüvely ellenőrzése. Jó esetben eközben az anya már nyugodtan szoptathat - sőt a kontaktus miatt fontos is, hogy az újszülött minél hamarabb mellre kerüljön -. Gátvarrás után a végbél ellenőrzése is fontos. Ezek után ellenőrizni kell a vérzést, a méh kellő összehúzódását, vérnyomást, pulzust, esetleg a spontán vizelést. A szülésznő illetve a csecsemős nővér segít a szoptatásban. Természetesen az apa végig jelen lehet.