A beszédfejlődési zavar a népesség 2-3 százalékát érinti ma Magyarországon, ellátásuk mégis sok esetben megoldhatatlan állami keretek között. A Hallihó Fejlesztő Központ 200 családot kérdezett meg, akik hasonló problémával szembesültek gyermeküknél.
Sokat kell várni a diagnózisra
Bár minden második családban a gyermek 2 éves korában merült fel a beszédfejlődés zavara, a diagnózisra az esetek felében 1-2 évet kellett várniuk. A családok 16 százaléka ennél jóval később, a probléma észlelése után 3-5 évvel kapott csak diagnózist. Az esetek háromnegyedében maga a szülő figyelt fel a gyermek beszédfejlődési problémáira, minden harmadik családban a gyerek 3 éves korában. Viszonylag kevés esetben, de előfordul, hogy csak iskolás korban veszik észre a beszédfejlődési nehézséget.
- Minél több idő telik el fejlesztés nélkül, annál maradandóbb károkat okozhat, pszichés és szociális területen egyaránt. Kihat a tanulásra, a társadalmi beilleszkedésre és későbbiekben akár az önálló életvitelt is korlátozhatja – hívta fel a figyelmet Gyapay Kinga, a központ vezetője a korai diagnózis jelentőségére.
Különféle helyeken fejlesztik a gyerekeket
Az ellátórendszerre nézve beszédes adat, hogy minden második megkérdezett család (56%) igénybe vesz valamilyen magánszolgáltató kínálta fejlesztési lehetőséget, nevelési tanácsadóba azonban csak a gyerekek alig 8%-a jár. A valamilyen köznevelési intézménybe járó gyerekek 78%-a kap fejlesztést a saját intézményén belül. A családok 14%-a kizárólag magánúton fejleszti gyermekét, nem kap hozzá állami segítséget.
Sok pénzbe kerül a fejlesztés
A magánfejlesztése járó gyerekek szüleinek fele költ havonta erre a célra akár 40 ezer forintot is, a családok 36 százaléka 40-100 ezer forint közötti összeget, 15 százaléka pedig 100 ezer forintnál is többet.
- Olyan speciális fejlesztésekre is szüksége van ezeknek a gyerekeknek, melyek többsége állami keretek között nem elérhető. Komoly szakemberhiány van, a pedagógiai szakszolgálat munkatársai túlterheltek, nem tudják ellátni az összes gyereket. Sajnos ezen a területen is érvényesül az, hogy akinek nincs pénze, nem jut hozzá a megfelelő szolgáltatáshoz – mondja a szakember.
A járvány tovább rontott a helyzeten: a beszédfejlődés zavarait korrigáló fejlesztések egy része online nem végezhető. Több ezer gyereknek szakadt meg így immár másodszorra a terápiája, ami vissza fog köszönni az óvodai, iskolai tevékenységükben is.
Honnan ismerheted fel, hogy gyermeked beszédfejlődési zavarral küzd?
Megkérdeztük a szakértőt, hogy vajon honnan ismerheti fel egy szülő, ha gyermeke beszédfejlődési zavarral küzd, illetve szülőként mit lehet tenni a gyermek beszédfejlesztése érdekében.
A beszédfejlődési zavar jelei csecsemőkorban:
Korai tünetek lehetnek a szopási és nyelési nehézségek, az egyhangú gügyögés, sivár gagyogás, csekély hangadás, vagy ha a baba nem figyel a
környezetére, annak hangjaira.
Olvasd el ezt is!
Gőgicsél, gügyög, gagyog a kisbabád? Örülj neki! - Miért fontos a gügyögés a babáknak? Miért baj, ha keveset teszi? »
A beszédfejlődési zavar jelei kisgyermekkorban:
Később érdemes figyelni arra, ha a baba nem utánoz, ha szituatív a beszédértése - azaz az általa használt és megértett szavak bizonyos helyzetekhez kötődnek, nem tud elvonatkoztatni -, ha a beszéd nem indul meg időben vagy ha a gyermek szavak helyett nonverbális jeleket, szókezdeményeket és babanyelvet, hangutánzó szavakat, halandzsanyelvet használ.
Az is intő jel lehet, ha nem gyarapszik a szókincs, a gyermek beszédében nem jelennek meg időben a mondatok és nem differenciálódik a nyelvtani rendszer, azaz nyelvtanilag hibásan beszél - ilyenkor mindenképp érdemes szakembert felkeresni.
A beszédfejlődési zavar kapcsolódó tünetei lehetnek:
- a szemkontaktus hiánya,
- a mozgásfejlődés menetének eltérése,
- a gyengébb szociális készségek,
- a merev gondolkodás,
- a rossz ritmusérzék,
- a fejletlen grafomotoros és konstruktív készségek
Így támogathatod a gyermeked beszédfejlődését szülőként
1. Kerüld a babanyelvet, beszélj tisztán!
Fontos, hogy helyes kiejtéssel és nyelvi rendszerrel beszélj a gyermekeddel, kerüld a babanyelvet, ne beszélj pöszén, hiszen az utánzás a beszéd tanulásának alapja.
2. Hagyd, hogy sokat mozogjon!
Tedd lehetővé, hogy a gyerek sokat mozogjon: kiránduljon, játszóterezzen, motorozzon-rollerezzen-biciklizzen sokat, másszon fára, hintázzon. Legyen minimális a telefon, tablet illetve a tévé előtt töltött idő, ezek helyett a közös játékon legyen a hangsúly.
Olvasd el ezt is!
4 szuper fejlesztő játék a játszótéren: Ezért hasznos a hinta, csúszda, mászóka, libikóka »
3. Közös kommunikáció
Természetesen a gyermek szintjén való beszélgetések, mondókázás, mesélés, éneklés, zenélés is sokat segíti a beszédfejlődést - hagyd, hogy a gyermeked megfogalmazza a gondolatait, elmesélje, mi történt vele.
Olvasd el ezt is!
116 megmozgató, ügyesítő mondóka - Ezeket próbáljátok ki a gyermekeddel »
4. Helyes hangképzést elősegítő játékok
Emellett játékos gyakorlatokkal is rá lehet segíteni a helyes hangképzésre, például gyakorolni a fújást, vagy játszani a saját hanggal - egyebek közt állathangok utánzásával, magas és mély hangon beszéléssel.
5. Napirend, alvás és szeretetteljes családi légkör
Sokat jelenthet a gyermek számára a beszédfejlődés szempontjából is egy kiszámítható napirend és a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás. Fontos az elfogadó és ösztönző, szeretetteljes otthoni légkör, valamint a kortárskapcsolatok kialakulásának megsegítése, a gyerekekkel való közös és önfeledt hancúrozás.
Forrás: Hallihó Fejlesztő Központ
Fotó: Freepik/pch.vector