Mit jelent a biztosítási jogviszony? Mikor nem vagy biztosított? Biztosítottnak számítasz-e? Itt ellenőrizheted a jogviszonyod!

Cikkünket a 2023-ban érvényes jogszabály alapján frissítettük.

Mit jelent a biztosítási jogviszony?
Akkor vagy biztosítási jogviszonyban, ha rendelkezel jövedelemmel, és a jövedelmed után munkáltatód, vagy saját magad vállalkozási mivoltodra tekintettel az adókat az állam felé megfizeted. Biztosított vagy akkor is, ha táppénzes állományban vagy, illetve ha a biztosítási jogviszonyodból CSED-en, GYED-en, GYES-en vagy.

Mikor nem vagy biztosított?
-    ha nincs jövedelmet biztosító munkahelyed,
-    ha a havi munkabéred a minimálbér 30%-át nem éri el,
-    ha fizetés nélküli szabadságon vagy (kivéve, ha azt GYED, gyes, gyermekgondozás céljából veszed igénybe)



Ki minősül biztosítottnak?
Biztosítottnak az alábbi 11 pontban felsorolt jogviszonyban álló személyeket kell tekinteni. A biztosítás az alapul szolgáló jogviszony, vagy az itt felsorol feltételek meglététől azok megszűnéséig áll fenn (ha a felsorolt alapjogviszonyban áll valaki, az a társadalombiztosítás szempontjából biztosítottnak tekintendő).

1. az alkalmazottként dolgozók
• a munkaviszonyban (a saját jogú nyugdíjas által létesített munkaviszony kivételével), közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati, közszolgálati, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati jogviszonyban állók,
• ügyészségi, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, biztosi jogviszonyban állók,
• országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók,
• nevelőszülői foglalkoztatási-, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban állók,
• ösztöndíjas foglakoztatási-, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban állók,
közfoglalkoztatási jogviszonyban állók,
• a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjai, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák és a honvédelmi alkalmazottak.

E személyi körbe azok tartoznak, akik más természetes vagy jogi személy, szervezet (foglalkoztató) alkalmazásában állnak. A biztosítást önmagában az keletkezteti, hogy alkalmazásban áll valaki, ezért a biztosításuk független attól, hogy a foglalkoztatás teljes (napi nyolc órában) vagy részmunkaidőben történik. Nincs különbség aszerint sem, hogy az alkalmazott személyt állami szerv, szövetkezet, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy egyéb magánszemély foglalkoztatja, a lényeg, hogy a munkaviszonyban (vagy hasonló jellegű jogviszonyban) álló személy biztosított lesz.

Minek számít az idénymunka?
Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy nem biztosított lesz, hanem az egészségbiztosítás baleseti egészségügyi szolgáltatására szerez jogosultságot az a munkavállaló, aki mezőgazdasági-, turisztikai idénymunkát, vagy alkalmi munkát egyszerűsített foglalkoztatás keretében végez.
• mezőgazdasági idénymunka: azonos felek közt egy éven belül max. 120 napra vonatkozó növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, vagy ezek társulása által megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása.
• turisztikai idénymunka: a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatást folytató munkáltatónál végzett – azonos felek közt egy éven belül max. 120 nap – idénymunka
• alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt napig, és egy éven belül pedig összesen legfeljebb kilencven napig létesített munkaviszony.

2. a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tag
A szövetkezet tevékenységében munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében személyesen közreműködő tag biztosított lesz, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját (25 éves koráig a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetelése esetén is), a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot.

Ebben az esetben a járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében a tanulmányok szünetelésének időtartamaként a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát és a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot kell figyelembe venni.
 
3. az álláskeresési támogatásban részesülők,

4. az egyéni és társas vállalkozók (ha tb. szempontból nem kiegészítő tevékenységet folytatók)
A hétköznapi szóhasználatnál bővebb személyi kört fed le a társadalombiztosítási szempontból egyéni vállalkozónak, illetve társas vállalkozónak minősülő jogviszonyok, illetve személyek köre.
• egyéni vállalkozó
• társadalombiztosítási szempontból egyéni vállalkozónak tekintjük az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő személyeken (a köznapi megnevezéssel egyéni vállalkozókon) túl:
• a szolgáltató-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosult magánszemélyeket,
• a gyógyszerészi magántevékenységre jogosult magánszemélyeket,
• a falugondnoki-, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemélyeket,
• az ügyvédet, az európai közösségi jogászt,
• az egyéni szabadalmi ügyvivőt,
• a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyzőt, és
• a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtót is.

Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig, ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart.

Társas vállalkozó
Társas vállalkozónak tekintjük a betéti társaság bel- és kültagját, a közkereseti társaság tagját, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagját, ha a tag a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik, továbbá az előbbieken túl a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagját, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el.

Tb szempontból társas vállalkozó továbbá:
• a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
• az ügyvédi iroda tagja,
• a közjegyzői iroda tagja,
• a végrehajtói iroda tagja,
• a gépjárművezető-képző munkaközösség tagja,
• az oktatói munkaközösség tagja,
• valamint az egyéni cég tagja.

Társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig, egyéb esetben pedig a tagsági jogviszony időtartamára, illetve a vezető tisztségviselői jogviszony létrejöttétől a megszűnéséig áll fenn.

5. az egyházi személyek
Az egyházi személy akkor szerez teljes körű egészségbiztosítási ellátási jogot, ha egyházi szolgálati jogviszonyban áll, és nem saját jogú nyugdíjas.
 
6. a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év.

E tekintetben biztosítási kötelezettség alá esik az őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy, valamint a családi gazdálkodónak minősülő magánszemély és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagjai is.

A biztosítási kötelezettség az őstermelői igazolványban szereplő időponttól az igazolvány visszaadásának napjáig, családi gazdaság esetén a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn. Megszűnik a biztosítás, ha az őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből.

Nem esik biztosítási kötelezettség alá az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személy és a gazdálkodó család kiskorú tagja, továbbá az az őstermelő sem, aki már más, az 1-6. pontban felsorolt jogcímen is biztosított, vagy saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjat kap, vagy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
 
7. az egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek
A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, vagyis 2023. január 1-jétől a 232.000,- Ft-os minimálbérre tekintettel a biztosítási kötelezettség a havi 69.600,- Ft-os jövedelem esetén áll fenn.

A szerzői, iparjogvédelmi művek hasznosítására irányuló felhasználási szerződés alapján a mű szerzője, előadója a személyes munkavégzés (közreműködés) szerinti díjazás alapján, megbízás jellegű jogviszonyára tekintettel lesz biztosított.

A közérdekű, önkéntes tevékenységet végző személyek személyes munkavégzése nem esik e biztosítási kötelezettség alá.
 
8. a választott tisztségviselők
A következő felsorolásban szereplő szervezetek választott tisztségviselői akkor minősülnek a teljes ellátásokra jogosító biztosítottnak, ha a magyarországi foglalkoztató által meghatározott munkát Magyarországon vagy az Európai Unió szociális biztonságról szóló közösségi rendelete hatálya alá tartozó tagállamban vagy kétoldalú szociális egyezmény hatálya alá tartozó államban végzik és díjazásuk (járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíjuk) eléri a minimálbér harminc százalékát, vagyis 2023. január 1-jétől a havi 69.600,- Ft-ot.
• gazdasági társaság (társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselői),
• alapítványok,
• egyesületek, egyesületek szövetségei,
• társasház közösségek,
• köztestületek,
• kamarák,
• európai részvénytársaságok, egyesülések, európai gazdasági egyesülések, európai területi együttműködési csoportosulások,
• vízgazdálkodási társulatok, erdőbirtokossági társulatok, egyéb állami gazdálkodó szervek, állami vállalatok,
• egyes jogi személyek vállalatai, közös vállalatok,
• vállalatcsoportok,
• egyéni cégek,
• szövetkezetek, lakásszövetkezetek, európai szövetkezetek,
• a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetei,
• az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak tisztségviselői, vezető tisztségviselői, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagjai,
• a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületének tagjai,
• a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők, és a társadalmi megbízatású polgármester.
 
9. a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy
A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya az az egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság, ügyvédi iroda, aki az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy adókötelezettségeit a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény II. fejezetének rendelkezései szerint teljesíti.

Hivatkozott törvény alapján kisadózónak a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó, mint magánszemély, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti társaság és betéti társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja, ügyvédi iroda esetén az ügyvédi iroda kisadózóként bejelentett tagja minősül, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy csak a főállású kisadózó válik biztosítottá, a nem főállású kisadózó nem minősül biztosítottnak.
 
10. az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy
Felhívjuk a figyelmet, hogy aki állami projektértékelői jogviszonyban álló, akkor minősül az egészségbiztosítás valamennyi ellátására jogosító biztosítottnak, ha e tevékenységből származó, tárgyhavi – járulékalapot képező jövedelme – eléri a minimálbér harminc százalékát, vagyis 2020. január 1-jétől a havi 48.300,- Ft-ot.

11. Biztosítottnak minősül még az is, akire az európai közösségi szabályok szerint a magyar tb jogot kell alkalmazni.

Forrás: Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
Illusztráció: Pixabay

Cikkünket a 2023-ban érvényes jogszabály alapján frissítettük.