2015. január 1-jétől bővült a családi kedvezmény jogosultjainak köre. Mennyi családi kedvezmény érvényesíthető havonta az eltartottak után? Mi a feltétele a családi kedvezmény érvényesíthetőségének? Mi változott 2016-ban?
Figyelem! A cikkben található információk elavultak lehetnek, az aktuális, 2020-ra vonatkozó tudnivalókat ebben a cikkben találod meg: Családi adókedvezmény 2020: Összege, eltartottak, jogosultsági hónapok, megosztás - Mi van, ha a szülők elváltak? »
...
A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként - egy és kettő eltartott esetén 62.500 forint, - három és minden további eltartott esetén 206.250 forint levonást jelent az adóalapból.
2015. január 1-jétől bővült a családi kedvezmény jogosultjainak köre
A változás eredményeképpen jogosultnak minősül a családi pótlékra jogosult magánszemély családi pótlékra nem jogosult házastársa.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben például a feleség nevelőszülő – azaz a családban nevelt gyermek(ek) él(nek) –, akkor a kedvezmény szempontjából a férj is jogosultnak minősül. Így lehetőség van arra, hogy év közben közösen érvényesítsék nem csak a közös, hanem a nevelt gyermek után járó családi kedvezményt is.
A családi kedvezményt az arra jogosult év közben az adóelőleg megállapítása során is érvényesítheti.
Amennyiben a magánszemély az összevont adóalapba tartozó bevételét olyan kifizetőtől kapja, amely
• adóelőleget megállapító munkáltatónak, illetve
• 2015. január 1-jétől a magánszemély részére rendszeres bevételt juttató kifizetőnek
minősül, akkor a kedvezmény érvényesítésére vonatkozó adóelőleg nyilatkozatot adhat ezen kifizetőknek.
A változás eredményeképpen a családi kedvezmény például abban az esetben is érvényesíthető, ha a magánszemély tartós megbízási jogviszonyból, kifizetőtől ingatlan bérbeadásból származó rendszeres jövedelmet szerez.
Mikor érvényesíthető a családi kedvezmény?
A 2015-ös adóévről szóló bevallásban, munkáltatói elszámolásban a családi kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha az eltartottak, kedvezményezett eltartottak – a magzat kivételével – adóazonosító jele a nyilatkozaton szerepel.
Az Szja törvény 2015. január 1-jétől hatályos 48. § (3) bekezdés b) pontja értelmében az adóelőleg nyilatkozatban kötelező szerepeltetni az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelét. Azonban az Szja törvény 84/ZS. § (5) bekezdésében foglalt átmeneti szabályra tekintettel az adóelőleg nyilatkozatban csak 2016. január 1-jétől kell az adóazonosító jelet kötelezően feltüntetni. Azaz, míg 2015. évben igen, addig 2016. január 1-jétől nem érvényesíthető a kedvezmény, ha az adóelőleg nyilatkozaton az eltartott (kedvezményezett eltartott) neve mellett kizárólag a természetes azonosító adatai szerepelnek.
Fotó: FreedigitalPhotos