A szülő néha megijed, hogy gyermeke dadogni kezdett. De vajon tényleg erről van szó? Logopédus szakértőnk összeállítása a beszédfejlődés korántsem szokatlan jelenségéről.

Két és fél éves a kislányom. Szakemberként különösen izgalmas számomra a beszédfejlődése. Mikor pár hónapja „felakadt a lemezjátszó tűje”, vagyis olyan szavakban, amiket előtte ismert és jól ejtett, elkezdett szótagot ismételni, magamban megállapítottam: - Aha! Hát ez az. Ezt hívjuk úgy, hogy nem folyamatos beszéd, nonfluens beszéd.
 Belegondoltam, hogy azok az anyák, akik nem logopédusnak tanultak, ilyenkor hogyan reagálhatnak. Biztos vannak olyanok, akik a fejükhöz kapnak, és azt mondják: - Dadog a gyerekem.

Anyukák, ez nem dadogás, nyugodjanak meg!

Miről is van szó?
A nonfluens beszéd a 2-3 évesekre jellemző. Általában akkor jelentkezhet, mikor a gyermek elkezd mondatokat alkotni.
Oka a beszédszervek ügyetlensége. Ez életkori sajátosság. Ugyanúgy, ahogy a nagymozgások fokozatosan fejlődnek (előbb csak feküdni tud egy csecsemő, majd idővel, ahogy fejlődik, képes arra, hogy felüljön, kússzon, másszon, álljon, járjon, stb.), a beszédmozgások is folyamatosan fejlődnek.
Tehát ebben a korban nincs semmi kóros, semmi javítandó a nem folyamatos beszédben. A gyermek többet és gyorsabban szeretne közölni dolgokat, mint eddig tette. A beszédmozgások viszont még nem működnek olyan összehangoltan, és így megakadás jelentkezik, szavakat vagy szótagot ismétel. Az anyák erre az ismétlésre felfigyelnek, és még jobban figyelik lesz-e következő megakadás…
Ha az anya nem is szól ilyenkor, viszont aggódva figyeli gyermeke beszédét, a gyerek ezt észreveszi, és esetleg kialakulhat benne egy érzés, hogy valami nincs rendben azzal, amit mond. Emiatt elbizonytalanodhat és rossz érzés alakul ki benne. Tudatosul valamilyen szinten, hogy baj lehet.

Biztos nem dadogás?
A dadogás mindig görccsel jár együtt. Ez a görcs a beszédlégzést szaggatottá teszi, a beszédmozgásokat akadályozza. A dadogás lehet klónusos, mikor az első szótag ismétlodik: be-be-bemegyek és/vagy tónusos, mikor az első hangba beakad és nem tudja tovább mondani, nem tud tovább beszélni: b___emegyek.
A nonfluens beszédben nincs görcs. Nincs tónusos megakadás csak mondatot, szót vagy szótagot ismétel. Nincs beszédfélelem, nincs kényszeres együttmozgás.

Sok szülő keres meg ezzel a témával. Nagyon jó dolognak tartom, hogy megkérdeznek, kikérik a véleményem és nem kezdik javítgatni a gyermeküket. Ahogy már leírtam, a beszédmozgások ügyetlensége egyedül a felelős ezért az ismételgetésért. Ezért a legjobb szándék mellett sem ajánlom bárkinek azt, hogy a nem folyamatos beszéd időszakában közbeavatkozzon, saját elképzelése szerint kijavítsa gyermekét!

Tanácsok:
-   Ne mondja soha azt ilyenkor, hogy dadog. Ez nem dadogás, tehát nem is mondana igazat, másrészt ne adjon címkét ennek a nem folyamatos beszédnek. Ha címkézi, rászól, hogy dadog, ismétel, a gyermek még jobban odafigyel beszédére. Mivel az ismétlés akaratától független, úgymond nem ura a beszédének - beszédfélelem alakulhat ki benne.
Ez a beszédfélelem pedig nagyon jó táptalaja a valódi dadogásnak.

-    Ne javítsa ki, ne mondja ki helyette a szót, ne kényszerítse, hogy mondja ki ismétlés nélkül.
-    Ha lehet, a nem folyamatos beszéd időszakában kerülje gyermeke mások előtti szerepeltetését.
-    Ha akar valamit mondani, hallgassák meg figyelmesen, legyen türelmük végighallgatni.
-    Ne szakítsák félbe, ne siettessék.
-    Hajoljon le a gyermek magasságába és az Ön arca a bátorítástól sugározzon, ne a félelem, az aggodalom látszódjon.
-    Énekeljenek együtt, meséljen lefekvéskor mesét arról, ami aznap történt vele.

A nem folyamatos beszéd magától meg fog szűnni. 
Változó, hogy kinél meddig tart. Lehet 1-2 hét, de lehet pár hónap is.
Anyuka, nyugodjon meg ez nem dadogás!