Blogger szerzőnk ezúttal az iskolai angoloktatásról osztotta meg tapasztalatait - nem csak szülőként, hanem szakmabeliként is, hiszen maga is angoltanárként dolgozott a kislánya születése előtt. Kerékgyártó Andrea blogger szerzőnk ezúttal az iskolai angoloktatásról osztotta meg személyes tapasztalatait - nem csak szülőként, hanem szakmabeliként is, hiszen maga is angoltanárként dolgozott a kislánya születése előtt. Te is ilyen szomorúnak látod a helyzetet?

"Nem jönnél el a lányom iskolájába tanítani? Borzalmas tanára van! Semmit nem tud, pedig heti 4 órában tanulja az angolt."

"Elvállalnád a fiamat? El vagyok keseredve. Hiába jár emelt szintű angolra, az az érzésem, hogy a legalapvetőbb dolgokat sem tudja."

Az utóbbi időben egyre több anyuka panaszkodik nekem az angoloktatás minőségéről.

Sajnos, nem csodálkozom. Amikor iskolát kerestünk Fanninak, jó pár nyelvórát megnéztem. Leszámítva egy-két órát, elkeserített, amit láttam.

Részt vettem olyan órán, amit szó szerint alig bírtam végigülni. A tanár kiejtése annyira hibás volt, hogy szinte fájt hallgatni. Azon gondolkodtam, milyen szomorú, hogy a gyerekek ezt tanulják meg. Nem csupán arról van szó, hogy csúnyán beszélnek majd angolul, ennél összetettebb a probléma.

Tapasztalatból tudom, hogy akinek helytelen a kiejtése, a szövegértéssel is gondjai vannak.

Amikor a tanár közölte, hogy "The crocodile is a very danger animal", alig tudtam megállni, hogy ne kiáltsak fel: "Gyerekek, ez a mondat helytelen! Ne ismételjétek meg! Ez úgy hangzik helyesen, hogy The crocodile is a very dangerous animal."



A tanár fájdalmasan magyar kiejtését hallgatva eszembe jutott egy történet, amit egy tanítványom mesélt. Angliába utaztak az iskolával, az angoltanáruk is velük tartott. Egy angol úriember a tanárt hallgatva közölte, hogy nem is tudta, hogy a magyar nyelv hasonlít az angolra. Annyira rossz kiejtése volt ugyanis a tanárnak, hogy a helybeli nem ismerte fel, hogy a tanár angolul beszél!

Az is eszembe jutott, hogy egy ismerősöm anyósa, aki német anyanyelvű, be akart menni az unokái némettanárához panaszt tenni, hogy rossz kiejtést tanít a gyerekeknek.

Szívem szerint én is panaszt tettem volna ezután az óra után. Szomorú, hogy egy ennyire hozzá nem értő tanár tanít egy olyan tárgyat, ami igazán fontos a gyerekek jövője szempontjából.

A kormány komoly összegeket fordít arra, hogy a tanulók két hetes intenzív nyelvi kurzusokon vehessenek részt külföldön. A nyelv azonban egy élő dolog, amit nap mint nap "gondozni" kell ahhoz, hogy aktív maradjon.

Sokkal célravezetőbb lenne, ha az iskolákban anyanyelvi tanárokat is alkalmaznának, akik segítenék a diákokat a nyelv minél hatékonyabb elsajátításában.

Szülőként azzal tudtok segíteni a gyerekeknek, hogy minél gyakrabban hallgattattok velük eredeti angol nyelvű szöveget.

A kisiskolásoknak szeretettel ajánlom a Dave&Ava és a Cocomelon oldalakat. Illetve, ha a keresőbe beírjátok, hogy Bedtime stories, nagyon klassz kis meséket találtok. Mi mindig együtt nézzük Fannival, és átbeszéljük a helyes kiejtést, mivel sajnos ő is jött már haza cifra dolgokkal az iskolából.

Szerző: Kerékgyártó Andrea, a Lányomnak az életről blog szerzője
Fotó: Freepik