Ezért veszélyes túl sok fotót megosztanod gyermekedről a közösségi oldalakon! - Miért árt a gyereknek a sharenting?

Szülők lapja

Gyereknevelés

Szülők lapja


Ezért veszélyes túl sok fotót megosztanod gyermekedről a közösségi oldalakon! - Miért árt a gyereknek a sharenting? A sharenting egy találó szóalkotás a share, azaz megoszt és a parenting, azaz gyereknevelés szavakból, és azokra a szülőkre utal, akik gyakran posztolnak gyermekükről a közösségi médiában. Miért veszélyes ez? Elmondjuk! Sharenting - az angol nyelvben időről időre felbukkannak olyan ötletes kifejezések, melyek szóösszevonásból keletkeztek, éppen ezért magyarra nehéz őket lefordítani. Ilyen például a boltkórosként magyarított shopaholic (a shopping és alcoholic szavakból), a munkaalkoholizmusként tükörfordított workaholic (a working és alcoholic szavakból), vagy a sexting, ami a szexuális tartalmú sms-ekre, üzenetekre utal (a sex és a texting szavakból).

Mi az a sharenting?
A sharenting egy hasonlóan találó szóalkotás a share=megoszt és parenting=gyereknevelés szavakból, és azokra a szülőkre utal, akik gyakran posztolnak gyermekükről a közösségi médiában fotókat, vicces történeteket vagy olyan információkat, melyek megosztása akár veszélyt is jelenthet a gyerekre.

A kifejezés a 2010-es évek elejére datálódik, és úgy tudni, először a The Wall Street Journal egyik cikkében bukkant fel oversharenting szóalakban, ami még jobban hangsúlyozza az ilyesfajta megosztások túlzó mivoltát.
 

Így ne posztolj a gyerekedről a közösségi oldalakon!


Bár egy szülőnek a gyermeke a büszkesége, és egyáltalán nem érzi túlzónak, hogy akár naponta posztoljon róla, valójában folyamatosan online és valós veszélynek teszi ki ezzel a gyereket.

Nem kaptál rá engedélyt
Már eleve azzal is ártasz a szemed fényének, ha posztolsz róla bármit az engedélye nélkül. Mint azt Pászthy Bea gyermekpszichiáter az M1 aktuális csatorna egyik beszélgetős műsorában kiemelte, a gyermekek később azt érezhetik, hogy "elrabolták gyermekkorukat", mivel olyan képeket osztottak meg róluk, amelyekhez nem járultak hozzá.

Bármennyire is imádod a gyermekedet, ő nem egy tárgy, nem a tulajdonod, hanem érző, saját identitással rendelkező lény, még akkor is, ha az érdekeit még nem tudja képviselni. Őszintén, tedd a szívedre a kezed: te szeretnéd, ha bárki, akár a családtagod kérdezés nélkül kitenne rólad fotókat, történeteket az internetre?



Tilos a hiányos öltözék, a meztelenkedés
A veszélyt csak tetézheted azzal, ha olyan képeket teszel közkinccsé, ahol hiányos öltözékben, egy szál pelusban vagy akár meztelenül látható a gyerkőc a lakásban vagy a fürdőkádban - ezek a képek bármennyire is ártatlanok, és "beteg, aki mást lát bele", hidd el, sajnos sok ilyen "beteg" lélek ólálkodik az interneten. Ott van az ismerős ismerősei között, egy több tízezres szülőfórumban vagy az Instagramon, de akár ott figyelhetnek egy nyilvános képfeltöltésre buzdító játék követői között is - sőt, ha jobban belegondolsz, egy futó ismerőst, egykori kollégát is könnyen bejelölsz ismerősnek, pedig nem biztos, hogy sok mindent tudsz róluk...

És bizony ezek az ártatlannak tűnő vagy láthatatlan emberek, ha megtehetik, meg is szerzik a feltöltött fotókat, hogy aztán a saját perverz céljaikra használják vagy eladják őket az internet sötét oldalán.

A digitális gyermekrablás veszélye
Sőt, ahogy a szakember kiemelte, létezik már úgynevezett digitális gyermekrablás is, amikor a gyermekfotókat ellopják és valamilyen célra, például reklámra felhasználják. (Ugye ismerősek a hirdetésekben felbukkanó "Ez a férfi 5 hét alatt megtanult angolul", "Ez a nő 3 hét alatt ledobott 10 kilót éhezés nélkül"-féle szenzációhajhász reklámok? Nos, ezek is többnyire lopott fotókkal operálnak...)

- Az Interpol adatai alapján a fél és 6 éves kor közötti gyerekekről készült, leginkább keresett képek kb. 25 perc alatt kerülnek fel a darkwebre. Ebben azok a képek is benne vannak, amit mi magunk osztunk meg a nyáron meztelenül pancsoló, félmeztelenül dinnyét majszoló, édesen mosolygó, cuki gyerekeinkről - úgy, hogy nekik esélyük sincs eldönteni, szeretnének-e ekkora, a megosztás pillanatától számítva örökké, bárki számára hozzáférhető, könnyen és egyértelműen beazonosíható digitális lábnyomot - hívja fel a figyelmet a Hintalovon alapítvány is egy, a gyermekpornográfiával és pedofilokkal foglalkozó cikkében.

Nagyobb digitális lábnyom=nagyobb támadási felület
Bizony, akarva-akaratlanul minden egyes megosztással növeled a gyermeked digitális lábnyomát. Mire tinikorba lép, már tudni lehet, mi a teljes neve, hol lakik, melyik suliba jár, mi a hobbija, mit csináltok délutánonként, mi a kedvenc könyve/filmje/videójátéka/színe, mi volt a jele az oviban, hogy hívják a barátait, mit kapott születésnapjára vagy éppen hogy mi a neve az aktuális kisállatának.

Ezekkel az infókkal pedig valóságos kincset adsz nem csak az online hirdetők kezébe, de a kiberbűnözőkébe is, akik adott esetben könnyedén feltörhetik majd az email-címét (hiszen tudják az emlékeztető kérdésekre a válaszokat). Nem beszélve arról, hogy a gyereket a valóságban is sokkal könnyebben megkörnyékezhetik a pedofilok, ha tudnak egy-két belső információt róla, hiszen így hamar a bizalmába férkőznek.

Mindemellett 10 év múlva eljuthatunk akár oda is, hogy a kamuprofilok többségében ezeket a valós információkat használják majd fel, így hitelesebbé téve egy hamis személyazonosságot.

Az otthonod is veszélyben
Ugyancsak veszélyes lehet, ha sok olyan fotót osztasz meg gyermekedről, melyen látszik a lakás egy részlete, vagy az, hogy milyen autótok van, hol vagytok éppen nyaralni - az ilyen posztok egy fifikás tolvajbandának csábítóan hatnak, hiszen így veszély nélkül kifigyelhetik a lakásod és azt is pontosan tudni fogják, mikor mehetnek betörni, amikor úgyis üdültök valahol.

Az intim pillanatokat hagyd meg magatoknak!
De gyakran már az is túl sok infó a gyermekedről, ha életének olyan pillanataiba engedsz betekintést, ami számára kellemetlen vagy épp csak nem tartozik másra. Tényleg muszáj megmutatni mindenkinek, hogy miként hisztizik? Vagy arról írni, hogy három napja nem kakil? Jó mások orrára kötni, ha a csemetéd épp szerelmes az ovistársába, vagy elmesélte neked a titkát, és te rögtön posztoltad, mert hát "olyan cuki"?

Ha nem bírsz magaddal, és a Facebookot egyfajta digitális emlékkönyvnek tekinted, akkor a hasonló bejegyzések hozzáférését állítsd át, hogy csak te láthasd - így nem terhelsz másokat az életetek ezerféle dolgával, neked viszont emlékként megmaradnak ezek a bejegyzések a faladon. Mert ugye nem az a fontos, hogy minél többen lássák?



+Ne tűnj el!
Általános jelenség, hogy egy nő vagy férfi, amikor szülővé válik, akkor csak ezen keresztül definiálja magát - ennek egyértelmű jele pedig az, hogy a saját profilképét lecseréli a gyermeke fotójára. Persze, mindenki tudja, hogy odavagy a gyermekedért, ez így természetes - ám ettől még ne tűnj el vagy ne hagyd magad eltűnni.

Az ismerősöknek, barátoknak te továbbra sem anyu vagy apu leszel, hanem az az ember, akit megismertek még a gyermek előtti időkben - mint ahogy egy hozzászóló írta egy fórumon a témával kapcsolatban "Mélységesen szomorúvá tesz, hogy vannak olyanok, akik, miután gyerekük születik, egyszerűen elfelejtik, hogy ők nem kizárólag szülők. Oké, értem, hogy anyuka vagy, de emellett valakinek a lánya, unokahúga, testvére, nagynénje, felesége vagy éppen a barátja (és még sorolhatnám)..."

Egyszóval maradj te te - ettől még lehet a gyermeked az öledben vagy melléd bújva, de legyél te is látható azon a profilfotón. Ha pedig nem akarod a saját arcod vállalni, akkor egy virág vagy valami más szimbólum jobb választás, hidd el. A családos képet pedig töltsd fel borítóképnek, így mindenki láthatja majd, kik a legfontosabbak az életedben.

Ha már posztolsz a gyerekről, akkor lopd el a sztárok ötletét, és különféle trükkökkel gondoskodj arról, hogy a gyermeked ne látszódjon egészen a fotókon:
- mutasd őt hátulról
- sapkában, ami az arcába van húzva
- elmosódott játszós képeken
- messziről
- csak egy-egy (nem intim) testrészére koncentrálva

Forrás: MTI, Hintalovon Alapítvány, Reddit, Goodhousekeeping, ABC
Fotó: Freepik, Pixabay

Szülők lapja

Gyereknevelés

Szülők lapja


2020.02.25