A legegyszerűbb eszköz a fájdalom elkerülésére nyilvánvalóan az érzéstelenítés (anesztézia). A szülés során leginkább a peridurális érzéstelenítést alkalmazzák. Célja az, hogy megszüntesse a méhösszehúzódások okozta fájdalmat azáltal, hogy érzéketlenné teszi a test alsó felét, miközben a szülőnő tökéletesen tudatánál, ébren marad.

A „peridurális” elnevezés onnan származik, hogy az érzéstelenítő oldatot az ágyéki csigolyák táján, a kemény burok térségébe injekciózzák, vagyis a gerincvelőt beborító hártya (dura mater) köré. Ezzel érzéstelenítik az érzékelő ideggyököket, melyek a fájdalmat – így a méhből eredőt is – az agyhoz továbbítják.

Peridurális érzéstelenítés fajtái
- Epidurális (EDA)
- Spinális

A peridurális érzéstelenítést megelőző vizsgálatok
Ahhoz, hogy a szülés idején az érzéstelenítésnek erre a módjára sor kerülhessen, a kismamának a terhesség utolsó harmadában egy aneszteziológiai vizsgálaton kell részt vennie, mert néhány ritka betegség kizárhatja a peridurális érzéstelenítés alkalmazását (egyes szívbetegségek, bizonyos idegbetegségek, nemrég lezajlott agyhártyagyulladás, allergia bizonyos helyi érzéstelenítőkre stb.)
A vizsgálat során az aneszteziológus ellenőrzi a gerincoszlopot is, hogy a csigolyáknak nincs-e valamilyen rendellenessége, illetve érte-e a kismamát korábban egy komoly deréktáji trauma, amely akadályozhatná az érzéstelenítésnek ezt a típusát. Annak ellenére, hogy mindent rendben találtak, bizonyos váratlan események megakadályozhatják a peridurális érzéstelenítés alkalmazását: a véralvadás zavarai, bőrfertőzés az ágyéki csigolyák tájékán, láz stb.


AZ ÉRZÉSTELENÍTÉS MENETE

Érzéstelenítő beadása
A peridurális érzéstelenítés alkalmazásakor a klasszikus szabály szerint általában megvárják, míg a méhnyak 4-5 centiméternyire kitágul, de ez nem feltétlenül szükséges. Az érzéstelenítő beadása úgy történik, hogy a kismamát az aneszteziológus megkéri, hogy üljön a szülőágy szélére, és „domborítsa ki a hátát”, egy párnát szorítva karjaiba, hogy kidomborodjanak a gerinccsigolyái. Az is lehet, hogy az oldalára fekteti és megkéri, hogy húzza fel a térdeit és karolja át őket. A bőr fertőtlenítése után következik a szúrás, amelyet gyakorlott aneszteziológus végez, és semmivel sem fájdalmasabb, mint egy közönséges, izomba adott injekció. A szúrás helye az ágyékcsigolyák szintjén van, melynek mélysége a kemény burokig terjed. Amint az injekciós tű a peridurális térben a helyére kerül, bejuttatják az érzéstelenítőt, majd az injekciós tűn keresztül, amelyet aztán kihúznak, elhelyeznek egy igen finom katétert, mely a peridurális térben marad a szülés egész időtartama alatt azért, hogy újabb érzéstelenítőt adhassanak, ha szükséges.

Infúzió
Az infúzió alkalmazása, melyet fél órával korábban állítanak be, lehetővé teszi, hogy a vérnyomás esetleges változásaira (amit ez a fajta érzéstelenítés kiválthat) azonnal reagáljanak. Az infúzió bekötése később alkalmat nyújt a gyógyszeradagolásra és a méhösszehúzódások gyorsítására, mert a peridurális érzéstelenítés miatt azok lecsökkenhetnek.

Zsibbadás-érzés
Mintegy 10-20 percet kell várni az érzéstelenítő folyadék befecskendezése után, míg a szülő nő érzékeli a fájdalom enyhülésének első jeleit. Zsibbadás jelentkezhet a lábában, melegérzet az alsó végtagokban, elnehezült lábszárakkal. Mindezek a tünetek normálisak, és majd lassan eloszlanak. A legfontosabb, hogy köldöktől a combtőig nem érez semmit. A méhgörcsök érzete teljesen megszűnik vagy jelentősen enyhül, de ha kezét a hasára helyezi vagy a fájásokat regisztráló berendezésre pillant, látni fogja, hogy maguk a méhösszehúzódások nem szűntek meg.
A peridurális érzéstelenítés beállításával egyidejűleg a méhösszehúzódások jelentkezése lelassulhat. Ezzel szemben a tágulási szakasz megrövidül. Mindamellett megfigyelhető, hogy egy kicsivel hosszabb ideig tart a baba kijutása, azaz a kitolási szakasz és a lepényi szak.

Szerző: Dr. Rácz Tibor
Kismamák és kisbabák új egészségkönyve (Kossuth Kiadó 2005.)

A FOLYTATÁSBAN...
Bemutatjuk, hogy milyen esetek indokolják a peridurális érzéstelenítés alkalmazását!