A penész mikroszkopikus gombákból áll, színét a spórák és a penészgomba vegetatív teste adja. Ehető-e a penészes élelmiszer, vagy ki kell dobni? Hányféle penész létezik és mi a jelentősége? Mit tehetsz, hogy ne penészedjenek az ételek? A penész mikroszkopikus gombákból áll, színét a spórák és a penészgomba vegetatív teste adja. Ehető-e a penészes élelmiszer, vagy ki kell dobni? Hányféle penész létezik és mi a jelentősége? Mit tehetsz, hogy ne penészedjenek az ételek?

Az ételeinken, háztartásunkban megjelenő penész esetén elsőként általában a nem megfelelő tisztaságra, higiéniára gondolunk. Manapság azonban az a közhiedelem látott napvilágot, miszerint az ételeken, élelmiszereken megjelenő penészfoltok természetesnek vehetők, amelyek révén valamiképpen megbizonyosodhatunk arról, hogy a vásárolt termék hagyományos módon készült, és alig, vagy egyáltalán nem tartalmaz adalékanyagot, tartósítószert.

Az emberek egy része az élelmiszerekben esetlegesen előforduló kórokozóktól, vegyi anyagoktól (növényvédőszer-, állatgyógyszer maradékok, adalékanyagok) tart, míg mások az új technológiáktól (genetikailag módosított élelmiszerek) félnek. Az egyre tudatosabb és nagyobb létszámú népesség folyamatosan megköveteli az elegendő, jó minőségű, biztonságos és széles kínálatot nyújtó élelmiszer-ellátást.

Mi a penész?  - Egy kis mikrobiológia
A penész mikroszkopikus gombákból áll, amelyek növényi vagy állati szöveteken, élettelen anyagokon telepszenek meg. A gombák, a növény- és állatvilág mellett, az eukarióta (sejtmaggal rendelkező sejtek) sejtű élőlények harmadik önálló csoportját jelentik.



A penészgomba név csak megjelenési formát jelent, nagyon különböző mikroszkopikus méretű, szaporodású és életmódú hifafonalas (gombafonal) gombákra vonatkozik, amelyek rendszertani rokonsága olykor nagyon távoli. Túlnyomó részük ivartalanul szaporodik, a spórák szóródását a levegő, víz vagy rovarok biztosítják. A penész színét a spórák és a micéliuma (gomba vegetatív teste, amely a hifák összessége) adja (pl. fekete - Aspergillus niger, fakózöld - Penicillium expansum, kék -Penicillium Roqueforti).

Mikotoxin - a penészgombák mérgező anyaga
Bizonyos penészgombák mérgező anyagokat termelnek, amelyeket mikotoxinoknak nevezünk. A mikotoxinok másodlagos anyagcseretermékek, amelyek a növényi és állati sejtekre, az emberre toxikusak. Nagyon hatékony mérgek, igen kis koncentrációban hatnak és a kis dózisok hatása összegeződhet a szervezetben. Az azonnali tünetek: hányás, hasmenés, remegés, bőrkiütések lehetnek. Huzamosabb mikotoxin bevitel esetén többek között rákkeltő, fejlődési rendellenességet okozó, szaporodóképességet csökkentő, immunrendszert és idegrendszert károsító hatások jelentkeznek.
 

Miért penészedik meg az étel?

A penészgombák bárhol megtalálhatók a levegőben, de ahhoz, hogy megtelepedjenek, számos külső és belső tényező megléte szükséges.

Külső tényezők:
Szaporodásukhoz általában a savas közeget (pH<6), a 20-25°C-os hőmérsékletet, nedvességet kedvelik, és oxigén hiányában a spórák nem képesek kicsírázni, de egy ideig életképesek maradnak.

A penészgombák általában szobahőmérsékleten szaporodnak, de találunk közöttük olyan fajokat is, amelyek a hűtőben tárolt élelmiszereken is elszaporodnak.

Hűtött húsok felületén, ha az gyorsan kiszárad, szembetűnő penészes romlás következhet be (Cladosporium elszaporodása pl. fekete, a Penicillium fajok zöld és a Sporotrichum és Crysosporium fajok fehér foltokat hozhatnak létre).

A hőtűrő penészgombák (pl. Byssochlamys fulva, Byssochlamys nivea, Neosartorya fischeri) jellemzően a hőkezelt gyümölcsök és gyümölcskészítmények romlását okozzák.

Belső tényezők:
Ide soroljuk a penészgombák anyagcsere-képességét és a szaporodási sebességét. Szaporodásuk folyamán felhasználják az élelmiszer összetevőit (víz, szénhidrát, nitrogén, ásványi anyagok), és anyagcsere-termékeket (fehérjéket, toxinokat) választanak ki. Az élelmiszer fizikai, kémiai és érzékszervi tulajdonságait megváltoztatják, ami az élelmiszer romlásában jelentkezik.



Fontos a megfelelő élelmiszer-alapanyag
Élelmiszer-biztonsági szempontból fontos a penészgombák nagyfokú jelenlététől és toxinjaitól mentes alapanyag. A feldolgozásra, közfogyasztásra szánt alapanyag ellenőrzött, megbízható helyről kell származzon. Például gabonafélék esetében nemcsak a későbbiekben említett kémiai eljárások (pl. adalékanyagok) alkalmazásával csökkenthető a fertőzöttség rizikója, hanem fontos a termőföldi gombafélék (Fusariumok) és a tárolás során az ún. raktári penészek (a Penicillium és az Aspergillus fajok) elleni védelem is (aratás, szárítás, őrlés, tárolás, szellőztetés, átforgatás) Az élelmiszergyártónak a kötelessége megteremteni a termelés, feldolgozás, és elosztás minden lépésének szabályozását és azt, hogy az élelmiszer megfeleljen a törvényben előírt követelményeknek, és ellenőriznie is kell ezeknek a követelményeknek a teljesülését.

Kiváló minőségű terméket kiváló minőségű alapanyagból lehet előállítani, és ezért a minőséget a technológiai folyamat (növénytermesztés, állattenyésztés, raktározás, feldolgozás, forgalmazással, kereskedelem, felhasználás) minden szakaszában biztosítani kell, a "földtől a villáig" (angolul: from farm to fork) és az "istállótól az asztalig" (angolul: from stable to table).

Mikor jelenik meg penész az ételen?
Az ételeken, élelmiszereken abban az esetben jelenik meg a penész, ha azok spórákkal fertőződnek, amelyek elszaporodnak. A penészedési folyamat kialakulását döntően meghatározza az alapanyag érzékenysége, a megfelelő hőmérséklet és nedvességtartalom, és az oxigén jelenléte. Szigorúan ellenőrzött, jó minőségű élelmiszer, jó higiéniai gyakorlat, jó gyártási gyakorlat, a technológiai folyamatok követelményeinek betartása mellett, és az élelmiszer minőségmegőrzési idején belüli felhasználásával megelőzhető a penész megjelenése.

Magyarországon a 4/1998. (XI. 11.) EüM rendelet szabályozza egyéb mikroorganizmusok mellett a penészgombák élelmiszerekben előforduló megengedhető határértékét. A penészgombák bárhol megtalálhatók a levegőben, de ahhoz, hogy megtelepedjenek számos külső és belső tényező megléte szükséges.
 

Egyem vagy kidobjam? - Mit tegyél, ha penészes ételt találsz otthon?

Ha penészes ételt/élelmiszert talál a konyhában:
• Ne szagolgassa a penészes terméket, mert légzőszervi problémát okozhat
• Ha az élelmiszert teljesen beborítja a penész, zacskóban lezárva dobja ki
• Tisztítsa meg és a háztartásban használatos készítménnyel fertőtlenítse a helyet ahol a penészes élelmiszert tárolta
• Ellenőrizze a penészes élelmiszer közelében lévő termékeket, hogy nem fertőződtek-e



Ehető-e a penészes lekvár? - Felmérés
Néhány éve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a PontVelem.hu-val együttműködve közel 3000 általános iskolás gyereket (6-14 éves) kérdezett meg az élelmiszer-biztonságról. A felmérés kitért a penészes lekvár fogyaszthatóságára is. A gyerekek 31,4%-a a rossz választ jelölte meg: ehető, de előtte el kell távolítani a felszínéről a penészt. A résztvevők 5% úgy vélte, magával a penésszel nincs probléma, hiszen vannak olyan termékek (például sajtok), amelyek kifejezetten penészbevonattal készülnek. A többség (63,6 %) viszont nem ette volna meg a lekvárt.

Akik különösen veszélyeztetettek
Csecsemőknek, várandós anyáknak, immunszupprimált betegeknek (AIDS, HIV, daganatos megbetegedések, stb.), Candida fertőzésben, és erős gyógyszeres kezelések (pl. kemoterápia) alatt a friss, zsenge, megbízható élelmiszerek fogyasztása javasolt, a penésszel szennyezett élelmiszerek nem ajánlottak, még a penésszel érő sajtok sem.
 

Hogyan előzhető meg az étel/élelmiszer penészedése?

Az élelmiszeriparban használt mikrobás fertőzések elleni védekezés lehetőségei a fizikai, kémiai és kombinált módszerek valamelyike. Ezekkel elsősorban a penész- és élesztőgombák szaporodását gátolják, a minél hosszabb eltarthatóság érdekében.

A fizikai eljárások közé tartozik a hőmérséklet csökkentése, növelése, ülepítés, centrifugálás, sugárzások, levegő kizárása (légzáró csomagolás), víztartalom csökkentése.

A kémiai eljárásokhoz tartozik a tartósítószerek alkalmazása, amelyeket csak engedélyezett mennyiségben szabad használni. A penészgombák ellen használt savak az élelmiszeriparban a következők: kénessav (bor és a borkészítés féltermékeiben), benzoesav (savanyúságok, paradicsomkészítmények, üdítőitalok), szorbinsav (savanyúságok, gyümölcskészítmények, italok, sütőipari termékek), propionsav (sütőipari termékek).



Gombaölő burkolat és megfelelő szellőzés
Élelmiszerüzemekben, különösen a magas páratartalmú területeken, a penészgombák fejlődésének a megakadályozását a falak gombaölő burkolatok alkalmazásával lehet megoldani. Gondoskodni kell a megfelelő szellőztetési rendszer kialakításáról és a jó takarítási, tisztítási gyakorlat megvalósításáról A biztonságos és egészséges élelmiszer gyártásához és feldolgozásához elengedhetetlen, és törvény által kötelező a kockázatelemzés elvégzése. A HACCP rendszer minden műveleti lépésre kiterjedő gyakorlati módszere a kockázatelemzésnek.

Háztartásokban a penészedés megelőzésében fontos a tisztaság, a rendszeres takarítás:
- Havonta tisztítsuk a hűtőszekrényt egy liter vízben oldott szódabikarbónával. Tiszta vízzel mossuk át, és hagyjuk megszáradni. A penészes (fekete) foltokat egy liter vízben oldott 3 kanál fehérítővel dörzsöljük át.
- A konyharuhákat, szivacsokat, törlőkendőket, felmosókat tartsuk tisztán. A penészes szag a penész terjedését jelenti. Dobjuk ki az olyan eszközöket, amelyeket nem tudunk megfelelően kitisztítani.
- A lakás levegőjének nedvességtartalmát 40% alatt tartsuk.

Az ételek/élelmiszerek penészedését a következőképpen előzhetjük meg:
- Fedjük le az ételt tálalásnál, tárolásnál, hogy megakadályozzuk a levegőben lévő spórák megtelepedését. Az élelmiszerek/ételek nedvességtartalmának megőrzése érdekében – friss, szeletelt gyümölcsök és zöldségek, friss saláták – használjunk az erre a célra alkalmas műanyag fólia csomagolást, lefedhető tároló edényt.
- A felbontott konzerveket, amelyek romlandó ételeket tartalmaznak, öntsük át tiszta, fedéllel ellátott edénybe, és haladéktalanul tegyük hűtőszekrénybe.
- A romlandó ételeket ne hagyjuk szobahőmérsékleten 2 óránál tovább.
- A maradék ételeket használjuk fel 3-4 napon belül.

Ami káros, lehet hasznos is - Penészgombák a gyógyszeriparban és az élelmiszeriparban
Számos penészgomba a romlást okozó és toxintermelés helyett/mellett értékes anyagokat képez. Ilyenek az antibiotikumok (pl. penicillin - Penicillium chrysogenum), alkaloidák, más gyógyszeralapanyagok, szerves savak, enzimek (pl. amiláz - Aspergillus niger).



A penészgombák néhány faját az élelmiszeripar felhasználja fermentált, erjesztett, érlelt készítmények előállításához. Ilyenek a különböző sajtok (pl. camembert, roquefort) érleléséhez felhasznált gombák, a szalámikon található "nemes penészek".

Forrás: MDOSZ
Fotók. Pixabay

Felhasznált irodalom:
1. Magyar Tudományos Akadémia és Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (2010). Élelmiszerbiztonság: tények, tendenciák, teendők. Visszakeresés: 2015.jún.17. https://www.nebih.gov.hu/data/cms/151/945/EB_program_2010.pdf
2. Moldvai, I., Temesvári-Major, E., Incze, M., Szentirmay, É., Gács-Baitz, E., Szántay, Cs., (2005). Egy anyarozs-alkaloid szintézise. Magyar Kémiai Folyóirat, 111,7.
3. Varga, J., Tóth, B., Bagi, F., Jovanka , L., (2012). Mikotoxinok szerepe az élelmiszerbiztonságban régiónkban. Jó Gazda, XVI, 6-7.
4. Móricz, Á. (2007) Néhány mikotoxin hatásmechanizmusának vizsgálata BioAréna rendszerben. Doktori (PhD) értekezés, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Doktori Iskola.
5. Campden & Chorleywood Magyarország Kht. (2008). Útmutató a malomipar jó higiéniai gyakorlatához. Visszakeresés: 2015.jún.17. http://elelmiszerlanc.kormany.hu/download/e/db/40000/Malomipar%20ghp.pdf
6. Deák, T. (szerk.) (2006). Élelmiszer-mikrobiológia. Budapest, Mezőgazda Kiadó.
7. Csernus, O. (2014) Romlást okozó, potenciálisan toxinképző penészgomba fajok növekedésének modellezése a hőmérséklet és a vízaktivitás függvényében. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Doktori Iskola.
8. 4/1998. (XI. 11.) EüM rendelet az élelmiszerekben előforduló mikrobiológiai szennyeződések megengedhető mértékéről. In Magyar Közlöny, 146, 10271-10275.
9. USDA (Unites States Department of Agriculture). (2013). Molds On Food: Are They Dangerous?. Visszakeresés 2015, máj.24. http://www.fsis.usda.gov/wps/portal/fsis/topics/food-safetyeducation/get-answers/food-safety-fact-sheets/safe-food-handling/molds-on-food-are-theydangerous_/
10. PontVelem Okos Program. A TUTI BIZTOS?-ból kiderült, mennyire tudatos fogyasztók a gyerekek. Visszakeresés 2015, máj.24. http://www.pontvelem.hu/?pg=hir&id=212
11. Komoriné Zorkóczy, A., (2008) A mikrobák szaporodásának gátlása, elpusztításuk lehetőségei [Power Point előadás Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest.
Hozzáférhető:
http://109.74.55.19/tananyagok/tananyagok/A%20mikrob%C3%A1k%20szaporod%C3%A1s%C3% A1nak%20g%C3%A1tl%C3%A1sa,%20elpuszt%C3%ADt%C3%A1suk%20lehet%C5%91s%C3%A9gei. pdf
12. Campden & Chorleywood Magyarország Kht. (2001. június). Útmutató az élelmiszeripari üzemek építésének higiéniai szempontjaihoz. Visszakeresés: 2015.jún.17. http://elelmiszerlanc.kormany.hu/download/b/eb/40000/%C3%89lelmiszeripa %20%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9si%20ghp.pdf