Mennyivel könnyebb lenne a dolgunk, ha pár hónapos csecsemőnk elmondaná, miért zokog keservesen. Persze józan paraszti ésszel belegondolva ez lehetetlen, hiszen minden dolognak, ami körül vesz bennünket, neve van. Neve van a tárgyaknak: tej, ágy; neve van az érzéseknek: éhes, fáj.

Mennyivel könnyebb lenne a dolgunk, ha pár hónapos csecsemőnk elmondaná, miért zokog keservesen. Persze józan paraszti ésszel belegondolva ez lehetetlen, hiszen minden dolognak, ami körül vesz bennünket, neve van. Neve van a tárgyaknak: tej, ágy; neve van az érzéseknek: éhes, fáj.

Ha ezeket a neveket, szavakat nem tanulja meg, hogy is kérhetné tőlünk nevükön, hogy is mondhatná el úgy, hogy rögtön megértsük?
Addig marad a baba sajátos nyelve, mikor sóvárog valamiért gádágááááááá előbb türelmesen, aztán egyre dühösebben és nekünk fogalmunk sincs mit akar…

Hogyan tanulunk meg beszélni?
A nyelv, a beszéd elsajátítása tehát egyrészt tanulás, amiben a környezetnek óriási szerepe van. Másrészt a gyermek egy nyelvi előre kódoltsággal születik, ami azt jelenti, hogy az emberi agy fejlődése során kifinomította a beszédre való alkalmasságot (szaknyelven LAD- language acquisition device).



A környezet hatása
A környezet fontosságát bizonyítja, hogy azok a gyerekek, akik nem emberek között nőttek fel sajnos felnőtt korukban képtelenek elsajátítani tökéletesen a beszédet. Tehát egy sufniba elzárt gyerek, akihez életében nem szóltak emberi szavakon szintén csak artikulálatlan hangokkal, mutogatással tudja kifejezni, hogy mit akar.

Így tanulja meg a szavakat
Azzal, hogy beszélünk babánkhoz, megtanítjuk az adott nyelv szavaira is. – Nézd itt a labda. Ez a labda. A labda gurul. Szép piros a labda. A baba fejében, pedig összeáll a kép, hogy anyu ezt a valamit labdának hívja, mert ezt emelte fel (nézd itt a … …), erre mutatott rá ( ez a …), ez jött felém (gurul a …), stb. Tehát elhangzik egy tárgyra vonatkozóan sokszor, különböző helyzetekben ugyanaz a szó, LABDA.

A baba rájön, hogy ha azt mondja egöá, akkor nem biztos, hogy megkapja a labdát. Idővel egyre hasonlóbb variációkat hoz létre, mert figyeli anyu, apu száját, hogy is mozog, mikor kimondja a szót, de neki még csak így megy, hogy babda. Erre már felcsillan a szülők szeme. – Igen ez labda! - mosolyognak a babára. A picúr érzi, hogy megjutalmazták, büszkék rá és tovább próbálkozik, míg csöppnyi szája meg tudja formázni pontosan a szavakat.

A baba agya felépíti a rendszert
Velünk született nyelvelsajátítási szerkezet van a kobakunkban. Ez azt jelenti, hogy a gyerek beszédtanulás közben nem csak egyszerűen utánoz, hanem a nyelvi rendszer praktikáit is próbálja elcsenni. Agyának nyelvi feldolgozó és létrehozó területe megpróbál felépíteni és működtetni egy rendszert, ami az adott nyelvtanra érvényes.

Eleinte rosszul ragoz, vagy csak túl logikusan gondolkozik?
Ezt a próbálkozást bizonyítja az is, ami gyerekkorban nagyon gyakori, hogy rosszul ragoz szavakat. Az agy ugyanis hozzászokott ahhoz, hogy pl. fa – többes szám- fák, akkor biztos ló – többes szám- lók. Ezt a formát, ezt a szót, hogy pl. lók nem hallhatta a környezetében, tehát biztos, hogy az ő kis logikája hozta létre. Mikor észreveszi a gyerkőc, hogy ez a próbálkozás nem sikeres, akkor javít és rátalál a helyes formára. Kérem, ilyenkor ne jajj, de butázzuk le őt, hisz csak alkotni próbál.

Hogyan segíthetünk a fejlődésében?
Az anyukák sokszor ösztönösen ún. dajkanyelven beszélnek gyermekükhöz, ami azt jelenti, hogy lassabban, egyszerűbben fogalmazva, sokszor ismételve, dallamosan beszélnek. Ez nagyon jó!

A baba a ritmust nagyon szereti, hisz gondoljunk bele a pocakunkban mennyi ütem, ritmus, dallam vette körül (az anya szívdobogása, stb). Ezért tanácsolom többek között a mondókákat, gyermekdalokat, énekes játékokat is. Persze ne essünk át a ló túloldalára sem, ne kántálva-énekelve mondjunk mindent.
A dajkanyelv azonban nem gügyögés a babához pöszítve! Ha azt mondom neki: - Edé ed kisz papjikát - milyen jogon várom el tőle, hogy ő helyesen mondja? Így tanítottam. Én neveltem pöszévé szándékosan - persze a pöszeség egyébként is létrejöhet.

A nyelv- és beszédfejlődés részese a mozgás, a gondolkodás, a figyelem, az emlékezet, valamint más készségek is. Ezek fejlesztése – az adott életkornak megfelelően – szintén segítik a beszédfejlődést. Tudnunk kell, hogy csak az beszélhet jól, aki jól is hall, jó a beszédészlelése, beszédértése.

Szerző: Fodor Tímea logopédus
Fotó: Freepik