A születést követő 1000 nap során alakul ki a kisbaba immunrendszere és bélflórája. Mi az összefüggés a megfelelő bélflóra és az egészség között? Miért nő az allergiás gyerekek száma időről-időre? Miért nem szabad 4 hónapos kor előtt megkezdeni a hozzátáplálást? Az allergiás megbetegedések a kisgyermekeket is évről-évre egyre nagyobb számban érintik. Egyes tanulmányok szerint a gyermekek 5-7 %-a szenved valamilyen táplálékallergiában.* A leggyakoribb allergének a tejfehérje, a tojás, a mogyoró és a glutén.

A gyermekek egészséges bélflórája az erős immunrendszer alapja
Életünk első 1000 napja kulcsfontosságú az immunrendszer és a bélflóra kialakulása szempontjából. A bélflóra nélkülözhetetlen az egészség megőrzéséhez, hiszen a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok felszívódásával segíti szervezetünk védekező mechanizmusát, és fenntartja a velünk élő ártalmatlan és jótékony baktériumok egyensúlyát.



A baba első 1000 napja döntően befolyásolja a gyermek későbbi egészségét
A terhesség ideje alatt magzatként, majd életük első éveiben szervezetükben soha meg nem ismételhető minőségi és mennyiségi változások mennek végbe.

Életünk első 1000 napjában a legintenzívebb a kognitív területek - mint a gondolkodás, a nyelvi képességek, az emlékezet - fejlődése, de ebben az időszakban alakul ki a bélflóra és az immunrendszer is. Ekkor válik véglegessé a zsírsejtek száma, ami meghatározza a későbbi elhízásra való hajlamot.

Az első 1000 nap kritikus a felnőttkori csontsűrűség, magasság és vérnyomás szempontjából is, azaz hosszú távon ez az időszak döntően befolyásolja a gyermek későbbi életét, egészségét.

Az anyatej jótékony hatása a bélflórára
Az újszülött csecsemők néhány hetes korukra már rendelkeznek a csecsemőkorra jellemző bélbaktériumokkal. Az egészséges anyatejes csecsemők bélflórájára a jótékony baktériumok túlsúlya a jellemző.

A jótékony baktériumok a fejlődő immunrendszer érésében alapvető szerepet játszanak, és kedvező irányba terelik működését. Az anyatejnek több, a csecsemő immunrendszerét támogató komponense van, ilyen komponensek például a prebiotikumok is, amelyek segítik az előbb említett jótékony baktériumok szaporodását.

Négy hónapos kor előtt nem szabad elkezdeni a hozzátáplálást
- Magyarországon a WHO ajánlása alapján 6 hónapos korig kizárólag az anyatejes táplálás ajánlott - mondta el Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke. A kiegészítő táplálás bevezetését a WHO az anyatejjel táplált csecsemőknél 6 hónapos kor után javasolja, a mesterséges vagy vegyes táplálásban részesülőknél 4-6 hónapos kor között. Amennyiben lehetséges, még anyatej támogatása mellett kerüljön bevezetésre lépcsőzetesen a glutén.  Négy hónapos kor előtt azonban nem szabad megkezdeni a hozzátáplálást, mert növeli az allergia kialakulásának kockázatát.

Nem mindegy, hogy mikor és milyen sorrendben vezetjük be az élelmiszereket
A hozzátáplálást fokozatosan, a védőnővel vagy a gyermekorvossal együttműködve ajánlott megkezdeni, hiszen egy adott életkorban a gyermek szervezete még nem áll készen minden tápanyag feldolgozására. Az élelmiszerek megfelelő sorrendben és életkorban történő bevezetésének kiemelt szerepe van a tej- és a lisztérzékenység (cöliákia) kialakulásának elkerülésében.

HOZZÁTÁPLÁLÁS TÁBLÁZAT (nyomtatható verzió) »

Hova vezet az egyoldalú táplálkozás?
- Az egyoldalú, nem megfelelő táplálkozás rontja a gyermekek egészségi állapotát, gyengíti immunrendszerüket - mondja Dr. Veres Gábor, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnöke. Ez a veszély (malnutríció) pedig a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a sovány, alultáplált gyermekeket fenyegeti. Nemcsak a bevitt táplálék mennyiségére, hanem minőségére is figyelni kell. Az idén januárban publikált magyar felmérés alapján az ambuláns gyermekek közel kétharmada közepes, 12%-uk pedig magas malnutríciós kockázatot mutattak.

BABARECEPTEK, HOZZÁTÁPLÁLÁS (receptkereső-program) »

3 éves korra alakul ki a gyermek ellenálló-képessége
A gyermekek immunrendszere 3 éves korukig fejlődik a legintenzívebben, ezért ebben az időszakban rendkívül fontos a C- és D-vitamin, valamint a vas és a kalcium pótlása is. Ezeket viszont nehéz megfelelő mennyiségben pusztán táplálkozás útján bevinni a gyerekek szervezetébe, ezért érdemes a gyermekek igényei szerint összeállított táplálék kiegészítőket is az étrend részévé tenni.

* Forrás: Gupta, R, et al. The Prevalence, Severity and Distribution of Childhood Food Allergy in the United States. Pediatrics 2011; 10.1542/ped.2011-0204. (Gupta, R, et al. The Prevalence, Severity and Distribution of Childhood Food Allergy in the United States. Pediatrics 2011; 10.1542/ped.2011-0204.)

Forrás: www.elso1000nap.hu
Fotó: Freepik