Mint arról korábbi cikkünkben már beszámoltunk, februárban egy 15 éves diák alkotmányjogi panasszal élt az iskolai telefonkorlátozások kapcsán.

A tanuló azt sérelmezte, hogy az eszközök elvételével sérül a diákok személyi biztonsághoz való joga, hiszen egy vészhelyzet esetén akadályozottá válik a segítségkérés és csorbul az információáramlás lehetősége.

A diák szerint szintén gond, hogy a KRÉTA-rendszer napközben így nem elérhető a tanulók számára, ezért nem értesülnek idejében a változásokról, és nem kereshetnek rá az aktuális tanulmányaikkal kapcsolatos segédanyagokra sem.
Emellett a diák a készülékek megrongálódásának vagy elvesztésének veszélyét is említette panaszában, illetve sérelmezte, hogy a szabályozás csak a diákokra vonatkozik, a tanárokra nem.


A panaszt az AB négy napig tartotta napirenden, majd elutasította.

Indoklásában az Alkotmánybíróság elismerte, hogy a rendelet korlátozza a tulajdonhoz való jogot, ugyanakkor kifejtette, hogy ennek célja a közbiztonság és a jogszabályok betartása, melynek érdekében a telefonok elvétele szerintük „arányosnak tekinthető”.


Álláspontjuk szerint a jogszabály nem a diákok személyes holmijának átkutatását vagy vizsgálatát engedélyezi, csupán arra ad jogot a tanár kezébe: felkérheti a tanulót, hogy igazolja, a tiltott tárgy nincs a birtokában (ellenkező esetben pedig értesítheti a szülőket).

Hozzátették, iskolaidőben a pedagógusok felelőssége lesz a szülők és a hatóságok értesítése egy-egy sürgős vagy vészhelyzetben.
A telefonok esetleges megrongálódása kapcsán az AB kijelentette, hogy a szabály kötelezi az iskolákat arra, hogy az általuk tárolt készülékek állapotára vigyázzanak, rongálódás vagy eltűnés esetén pedig kompenzálják a diákot.
 

A testület néhány tagja még azt is kétségbe vonta, hogy egy 15 éves írta a beadványt. Úgy vélik, felmerül a gyanú, hogy esetleg felnőtt személy erkölcsileg és jogilag elítélhető módon, megpróbált egy gyereket felhasználni, vélhetően politikai célokhoz. 

 

 

Forrás: hvg.hu
Fotó: Freepik