Mi a teendőd szülőként vagy gyámként, ha azt szeretnéd, hogy gyermeked még egy évet az óvodában maradjon, és 2023 szeptembertől ne kezdje el az iskolát? Itt a hivatalos kérvényezés menete, plusz hasznos információk.

A tanköteles kort, vagyis a hatodik életévét elérő gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben maradásáról az Oktatási Hivatal dönt. Mi a teendőd szülőként vagy gyámként, ha azt szeretnéd, hogy gyermeked még egy évet az óvodában maradjon? (Információk frissítve: 2022. december 13.)

Az Nkt. 45. § (2) bekezdése értelmében a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A törvényes képviselő, vagyis a szülő vagy gyám kérelmére az Oktatási Hivatal döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt.
 

Az iskolahalasztás kérvényezésének hivatalos módja

Kérelmezned kell az OH felé
Amennyiben úgy döntesz, hogy a gyermekednek jót tenne még egy év az óvodában iskolakezdés helyett, úgy kérelmezned kell az Oktatási Hivatal felé, kérelmedet pedig különböző igazoló dokumentumokkal alá kell támasztanod. Az Oktatási Hivatal szükség szerint szakértői bizottságot is kirendelhet, ezt követően születik meg a döntés. Ha az OH engedélyezi a plusz 1 év óvodában maradást, onnantól ennek visszavonására nincs lehetőség - azaz nem gondolhatod meg magad, hogy mégis menjen iskolába a gyermeked.



Csak szülő vagy törvényes gyám kezdeményezheti
Mint írják, az eljárás kizárólag a szülő vagy gyám kérelmére indulhat. Szülőként bármilyen indok alapján úgy gondolhatod, hogy gyermeked számára az iskola megkezdése még nem indokolt.

Az eljárást megindító kérelemben bármilyen releváns ok, körülmény, állapot, tény megfogalmazható, amely indokolttá teszi az iskolakezdés halasztását. Az eljárásban ezen körülmények vizsgálatára kerül majd sor.

Indokold a döntésedet
A kérelemhez bármilyen általad lényegesnek tartott dokumentumot mellékelhetsz, elkérheted az óvodától a gyermek fejlődését nyomon követő nyomtatványt is, és azt is csatolhatod. Így az Oktatási Hivatalban a kérelemmel foglalkozó szakemberek közvetve az óvoda véleményére is figyelemmel lesznek. Az óvoda által kiállított és a gyermek óvodai fejlődését nyomon követő nyomtatványnak a kérelemhez csatolása nem kötelező, hiszen nem csak olyan körülmény, állapot, tény merülhet fel, amelyet ez a dokumentum támaszt alá.

Ha a gyermek sajátos nevelési igényű, nem kell külön kérelem, de szakértői vélemény igen
A jogszabályok alapján nincs szükség arra, hogy kérelmezd a tankötelezettség halasztását az Oktatási Hivatalnál, ha az illetékes pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága a sajátos nevelési igény, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapításával összefüggésben, a kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt (azaz 2022. január 18. napjáig) kiállított szakvéleménye tartalmazza azt a javaslatot, hogy a gyermek maradjon további egy nevelési évig óvodai nevelésben.

A szakértői bizottságok legkorábban 2021. szeptemberétől adhatnak ki arra vonatkozó véleményt vizsgálatuk alapján, hogy a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek a tankötelezettsége teljesítését megkezdje-e a 2022/2023. tanévben. Ebben az esetben a gyermek az Oktatási Hivatalhoz benyújtott kérelem hiányában is további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. Ilyen esetben a szakértői bizottság szakvéleményét a gyermek óvodájában mielőbb be kell mutatnod, amely alapján az óvoda a köznevelési információs rendszerben (a továbbiakban: KIR) rögzíti ezt a tényt, és a tankötelezettség egy évvel való elhalasztását.

A kérelem benyújtásával kapcsolatos fontosabb szabályok:
- A kérelmet kizárólag a szülő vagy a gyám nyújthatja be. A beadványnak tartalmaznia kell a kérelmező nyilatkozatát arra nézve, hogy ő jogosult a kérelem benyújtására, mivel a szülői felügyeleti jogot egyedül gyakorolja, vagy - közös szülői felügyelet esetén - a másik szülő kifejezett hozzájárulásával jár el.

- Az OH tájékoztatása szerint a 2023/2024. tanévre vonatkozó kérelmeket 2023. január 18. napjáig lehet majd benyújtani. A január 18. után beérkező kérelmeket nem áll módjukban elbírálni.

- A szülő vagy gyám a kérelmet az Oktatási Hivatal által a honlapján elérhetővé tett informatikai támogató rendszer segítségével kitöltött űrlapon nyújthatja be. A kérelem benyújtásához javasolt kéreleműrlap 2022. december végétől elérhető az Oktatási Hivatal honlapján.

- A kitöltött kérelmet elektronikus úton ügyfélkapun keresztül vagy postai úton lehet beküldeni. A postai úton benyújtott kérelmek esetében az elektronikusan kitöltött űrlapot ki kell nyomtatni, a szülőnek/gyámnak aláírni, majd az alábbi címre beküldeni: Oktatási Hivatal, Budapest, 1982

A kéreleműrlap kitöltéséhez az alábbi adatokat kell megadni:
- a kérelmező (szülő, gyám) adatai: név, születési adatok, kapcsolattartási adatok (postai cím, email-cím, telefonszám)
- a gyermek személyes adatai: név, születési hely és idő, oktatási azonosító szám (amelyet az óvodától tud a szülő vagy gyám megkérdezni), lakcím
- az óvoda adatai, amellyel a gyermek jogviszonyban áll: az óvoda OM azonosító száma, neve, címe - ezeket az adatok szintén az óvodától tudja a szülő vagy gyám megkérdezni
- a kérelmező szülő nyilatkozata arra nézve, hogy ő jogosult a kérelem benyújtására, mivel a szülői felügyeleti jogot egyedül gyakorolja, vagy - közös szülői felügyelet esetén - a másik szülő kifejezett hozzájárulásával jár el
- a gyermeknek milyen egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és fejlődése, iskolai életre felkészülése szempontjából miért lenne előnyös további egy évig az óvodai nevelésben maradása

Az OH azt kéri, hogy a kérelemben foglaltakat alátámasztó dokumentum(ok) másolatát (szakorvosi vélemény, pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságának szakvéleménye, fejlődést nyomon követő nyomtatvány stb.) - ha rendelkezel ilyennel - csatold a kérelmedhez.

Kapcsolódó cikkünk:
Iskolakezdés halasztása a 2023/2024-as tanévre: Így kérelmezheted, hogy gyermeked még egy évet az óvodában maradhasson »

A Szülői Hang portál abban próbál segíteni az érintett szülőknek, hogy szakmailag megfelelő indoklást tudjanak adni kérelmükhöz. Hiszen a szülők bármennyire ismerik a saját gyermeküket, nem szakértők, így könnyen előfordulhat, hogy nem tudnak szakmailag megalapozottan érvelni a plusz egy év óvoda mellett, így viszont a hivatal nagy valószínűséggel elutasítja majd a kérvényüket.
 

Hogyan érvelj szülőként az iskolahalasztás mellett?

Összegyűjtötték tehát azokat az érveket, melyeket érdemes megemlíteni a kérvényben, ugyanakkor arra kérnek mindenkit, hogy ne szó szerint másolja ki a segédletükben felsoroltakat, hanem mindenképpen a gyermekükre szabottan részletezzék, bizonyítsák, magyarázzák el, hogyan tapasztalhatóak az említett problémák saját gyermekük esetében, adjanak akár konkrét példákat is. Természetesen, mint hangsúlyozzák, az egyes gyermekekre nem az összes általuk felsorolt példa illik egyszerre egy kategórián belül, hanem csak néhány ezek közül.

Ha beteg volt vagy most is az a gyermek
Arra is felhívják a figyelmet, hogy amennyiben a gyermek beteg, vagy korábban betegségben szenvedett, illetve kezelésre van vagy volt szüksége - legyen az orvosi, pszichológiai vagy gyógypedagógiai kezelés -,  az is okot adhat a további egy év óvodára. Ilyen esetekben fontos megadni, hogy  milyen betegségről, kezelésről van szó, és lehetőleg dokumentumokkal is alá kell támasztani.

Mi a helyzet a lelki traumákkal?
A gyermeket ért lelki traumák (pl. tragédia, komoly betegség, válás vagy másfajta krízis a szűkebb családban) is okozhatják a gyermek fejlődésének visszamaradását. Ilyen esetekben elsősorban arra kell fókuszálni az indoklásban, hogy a gyermek milyen szempontból került elmaradásba; a trauma ténye önmagában még nem elegendő indok!
 

Indokok, amik nem segítenek

- Az Alaptörvény, a Gyermekjogi egyezmény stb. alapján a szülő joga dönteni a gyermek iskolaérettségéről.
Ezek az érvek elhangzottak a törvény vitája során, de nem vették figyelembe. Ezek után aligha várhatjuk, hogy ezeket az általános érveket a törvény alkalmazása során méltányolni fogják.

- A következő évben jobb tanárt fog kapni.
A hivatal nem különböztet meg jobb és rosszabb tanárt, így ez az érv várhatóan nem segít.

- A barátai vagy a testvére is maradnak még egy évet.
A hivatal nem foglalkozik gyermekeink barátaival, így ez az érv minden bizonnyal nem segít.
 

Szakmailag erős indokok

- A kitartó figyelem hiánya.
Gyermekem csak nagyon rövid ideig tud egy dologra koncentrálni. Nem kitartó, néhány perc után figyelme lankad, fáradékony, és más dolgokkal kezd el foglalkozni, vagy unatkozik. Feladat közben figyelme elkalandozik.

- Gyenge emlékezőképesség.
Gyermekem nem tudja megjegyezni a neki mondottakat, pár perc után már nem tudja felidézni azt, amit hallott, hosszabb verseket nem tud megtanulni.

- Fejletlen beszéd és beszédértés.
Gyermekem nem tudja szóban kifejezni gondolatait, beszéde, beszédritmusa zavaros és nem folyamatos. Sokszor mások számára nem érthető, hogy mit szeretne mondani. Szókincse elmarad a vele azonos korú gyerekekétől. Élményeit, gondolatait nem vagy csak nehezen tudja kifejezni. Nem beszélget felnőttekkel. Csak tőmondatokat használ. Mások által közvetített eseményekről, gondolatokról nem tud vagy csak nehezen tud beszámolni.

- A beszédhangok kialakulása megkésett.
A beszédhangokat nem tudja megkülönböztetni, és/vagy nem alakultak ki még nála a tiszta beszédhangok.

- Fejletlen gondolkodás.
Gyermekem nem érti az alapvető ok-okozati összefüggéseket. Nem tudja megkülönbözteti a lényeges és lényegtelen dolgokat. Ismereteit nem tudja egységbe foglalni. A feladatot nem mindig érti meg, többször visszakérdez.

- Gyenge akarati élet, gyenge önirányítás.
Elsősorban az érzelmeire hallgat. Egyszerű helyzetekben sem tud önállóan dönteni. Döntéseiben nem kitartó és nem következetes. A késztetései vezetik, szertelen, a kontroll-funkciói még éretlenek. Figyelmét is nehezen tudja irányítani, könnyen elterelődik, álmodozik.

- A sorrendiséggel kapcsolatos (szekvenciális) gondolkodása bizonytalan.
Nem tud követni utasítássorokat és sormintát, nehezen követi a meséket, nem tud pontosan megjegyezni verseket, nyelvi és ismereti sorozatokat.

- Érzelmi kiegyensúlyozatlanság.
Gyermekem érzelmi állapota, hangulata nagyon gyorsan változik, kiszámíthatatlan és erős érzelmi reakciókra hajlamos. Nem elég erős az önkontrollja. Érzelmei hevesek, nem tudja kontrollálni. Visszahúzódó, félénk. Gyakran megsértődik. Ha sérelem éri, nem szólal meg. Konfliktushelyzetben hevesen reagál. Ha más óvónő van a csoportjában, nem hajlandó bemenni, sírva fakad. Nehezen barátkozik, inkább egyedül szeret lenni.

- Gyenge monotóniatűrés.
Gyermekem nem tud sokáig egy helyben nyugodtan ülni, nem tudja leküzdeni mozgásigényét. Nem tud majd a 45 perces tanórákon végig fegyelmezetten viselkedni. Elkezdett feladatot/játékot nem fejez be, vagy nagyon sok ideig ül mellette. Folyamatos biztatásra van szüksége, hogy befejezze, amit elkezdett. Ha nem sikerül neki valami elsőre, akkor feladja. Nem bírja elviselni a kudarcot, a kudarcok érzelmileg letörik. Egyáltalán nem érdeklik a feladatok, pl. a foglalkoztató füzetek, csak játszik.

- Gyenge alkalmazkodóképesség, nehézkes szabálykövetés.
Gyermekem nehezen veszi észre a körülötte lévő élethelyzetet, nem cselekszik az adott szituációnak megfelelően. A szabályokat (otthon vagy az óvodában) nem tartja be. Nehezen alkalmazkodik az óvodában a szokásokhoz. Csak az óvónőktől, szülőktől fogad el irányítást, más felnőtt (nagyszülők, másik óvónő) nincs rá hatással. Nem szereti a szabályjátékokat, ha nem ő nyer, akkor hisztizik. Váratlan helyzetekben megrémül. Nem tudja elfogadni a felnőttek által felállított szabályokat, és ezáltal rendszeresen konfliktusba kerül a felnőttekkel vagy társaival. Szinte csak a saját igényeire figyel, érzelmei irányítják. Nem szófogadó, az iskolában nem tartaná be a tanár utasításait.

- Mozgáskoordinációja fejletlen.
Koordinálatlan a járása, bizonytalan a nagymozgása. Az apró, finom mozgásokat igénylő feladatokat nem tudja megfelelően elvégezni (pl. cipőfűzés), nem tud rajzban kisebb részleteket megjeleníteni. Nem tudja a mozgását megfelelően koordinálni. Nem szeret mozogni, hamar elfárad. Nem tud térben tájékozódni, az irányokban nem biztos. Gyakran elesik. Ha labdázik, gyakran nem arra néz, amerre dob. Nem tudja a labdát elkapni.

- Nem alakult ki a jobb-bal domináns oldal.
Nem alakult ki egyértelműen, hogy melyik nála a domináns kéz vagy láb. Rajzoláskor váltogatja a kezét, nem derült ki, hogy jobb- vagy balkezes.

- Nem megfelelő térérzékelés.
Az irányokat (előre, hátra stb.) eltéveszti, a jobb és bal oldal tekintetében bizonytalan. Nem tudja a jobb és bal oldalt, valamint a jobbra és balra irányokat megfelelően azonosítani, gyakran halad jobbról balra a kirakós feladatokban, sormintákban.

- Időészlelése fejletlen.
Időbeli tájékozódása gyenge, nem érti a tegnap és a holnap, a volt és a később lesz fogalmát, a napszakokat az évszakok sorrendjét összekeveri.

- Az iskolakezdéshez szükséges készségek hiánya.
Számfogalma nem alakult még ki, nem képes a mennyiségek összehasonlítására. Ceruzafogása, ceruzavezetése nem megfelelő.
 

Bizonytalan indokok

Ezek lehet, hogy segítenek, de lehet, hogy nem. Több ilyen indok együtt, vagy más, súlyosabb indokok kiegészítéseként talán hasznos lehet.

- Nem érte el az iskolakezdéshez szükséges testi fejlettséget.
Gyermekem gyenge testalkatú, testsúlya, testmagassága jóval az életkorának megfelelő szint alatt van.

- Nincs meg a megfelelő tájékozottsága.
Nem tudja megmondani nevét, szülei nevét, lakcímét, az évszakokat, napszakokat stb., és ezeket nem is lehet neki megtanítani.

- Kapcsolati nehézségek.
Szorong, fél, ha kapcsolatot kell teremtenie gyermektársaival vagy a felnőttekkel. Nagyrészt csak egyedül játszik.

- Délutánonként alvásra, pihenésre van szüksége.
Még nem hagyható el nála a délutáni alvás, pihenés, mindennap szüksége van rá.



Forrás: Oktatási Hivatal, Szülői Hang
Fotó: Pixabay