Beleszámít-e a munkaidőbe a munkahelyre történő oda-vissza utazás? Jár-e erre az időre munkabér? Munkaidőnek számít-e ha tárgyalás, illetve ha munka miatt utazunk? Hogyan kezeli a jog a kiküldetéseket vagy az üzletkötők utazásait? Milyen költségek terhelik a munkáltatót a munkába járással kapcsolatban?

Cikkünkben azt foglaljuk össze, hogy mi minősül munkaidőnek, annak mikor része az utazással töltött idő, továbbá a munkáltatót a munkába járással kapcsolatban milyen költségek terhelik.

Munkaidő – hogyan határozza meg a jog?
A munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. Míg az előbbi bővebb magyarázatot nem igényel, addig az utóbbi előkészítő vagy befejező tevékenység körébe sorolható minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. Ezek tehát a dolgozó feladatainak szerves részét képezik. Ez a gyakorlatban letisztult fogalom, ritkán képezi jogvita tárgyát, ilyen például az üzlet nyitása, zárása, pénztárban lévő pénz megszámolása, áruk kipakolása, munkavédelmi ruházat felvétele.

Munkaidőnek számít-e, amikor otthonról a munkahelyünkre utazunk?
Nem munkaidő azonban a munkaközi szünet a készenléti jellegű munkakört kivéve, továbbá a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama.
Ezért lényeges, hogy a munkavállaló a munkaviszony létesítésekor mérlegelje, hogy a munkahely ismeretében is képes-e vállalni a mindennapos oda-vissza történő utazást.

A kiküldetés költségeit a munkáltató köteles-e megtéríteni?
Ez a szabály azt is jelenti, hogy ha a debreceni üzletkötőnek Budapesten vagy akár az osztrák anyavállalatnál kell hétfőn felvennie a munkát, abban az esetben sem lesz a munkaidő része a több órával töltött utazás. Ez azért hátrányos a munkavállalóra nézve, mert a munkáltató kiküldetési joga következtében nem tud élni a fentebb írt mérlegelési lehetőségével. Ugyanakkor szerencsés megoldás, hogy a munkáltató a kiküldetéssel kapcsolatban felmerült költségeket köteles megtéríteni.

Ha pedig az utazási idő nem része a munkaidőnek, erre az időszakra a munkavállaló munkabérre sem jogosult.

Munkaidőnek számít-e ha tárgyalás vagy munka miatt utazunk?
Más a helyzet abban az esetben, amikor a dolgozónak nem a lakó- vagy tartózkodási helye és a tényleges munkavégzés helye között kell utaznia, hanem adott napon a munkahelyéről át kell mennie a cég telephelyére, vagy akár a szomszédos városba egy egyeztetésre. Ilyenkor az utazással töltött idő a munkaidő részét képezi.



Hivatalos munkaidőnek számít-e, ha egy üzleti megbeszélésre tartunk?

Utazási költségtérítés munkába járás címén – mikor jár?
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló Kormányrendelet szerint munkába járás
-    a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
-    a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.

Hosszú várakozás
Ennek során hosszú várakozásnak az az időtartam minősül, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.

Hazautazás a munkahelyről
A hazautazás a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.

Nyilatkozat az utazási költség igénybevételéhez
A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

Menetjegyek és bérletek árának megtérítése
A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának a rendeletben meghatározott mértékét, amennyiben a munkavállaló
- belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
- helyközi (távolsági) autóbuszjáraton,
- elővárosi buszon, HÉV-en,
- menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.

A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a.

A hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a, legfeljebb havonta
- 2010-ben 30.000,- Ft,
- 2011-től minden évben az előző évben irányadó összegnek a KSH által a megelőző évre megállapított és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege.

Közösségi közlekedés hiánya, hosszú várakozás, mozgáskorlátozottság
A munkavállaló részére az SZJA törvényben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő – az előzőekben nem említett – térítés akkor jár, ha
- a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
- a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
- ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását a hozzátartozója biztosítja.

Fotó: Freedigitalphotos.net
Forrás: mti