Nyelvtanulás kisgyermekkorban: árt az anyanyelvi fejlődésnek a korai nyelvtanulás?

Szülők lapja

Kisgyerek fejlődése

Szülők lapja


Nyelvtanulás kisgyermekkorban: árt az anyanyelvi fejlődésnek a korai nyelvtanulás? Vajon késlelteti a korai nyelvtanulás a baba természetes nyelvi fejlődését? Megterheli a babát a családban használt második nyelv? A túl korai nyelvtanulás miatt nehezebben tanulja majd az édes anyanyelvét? Tények és tévhitek a korai nyelvtanulásról cikkünkben. Gyakori és népszerű kérdés a szülők körében, hogy mikor érdemes elkezdeni a gyermeket egy második nyelvvel is megismertetni. Minden szülő szeretné gyermekének a legjobbat, a korai nyelvoktatással kapcsolatban azonban felmerülnek a kételyek is.

A szülők aggódnak, hogy az idegen nyelv késlelteti az anyanyelvi beszédfejlődést, össze fogja keverni a nyelveket és felesleges, megterhelő a gyermek számára, ha az anyanyelvén kívül esetleg egy másik nyelvet is bevezetünk az életébe. A cikkben Fürész-Mayernik Melinda válaszolja meg a felmerülő kérdéseket.

Tények-tévhitek a korai nyelvtanulásról


Késlelteti a nyelvtanulás az anyanyelvi fejlődést?
Nem fog a gyermek később beszélni, ha egy másik nyelvet is hall a beszédfejlődése során. A gyerekek sem egyformák, így vannak, akik viszonylag korán, már 6-8 hónapos korban kimondják első szavaikat, míg vannak, akik várnak a megfelelő pillanatra, s később kezdenek beszélni, akkor viszont robbanásszerűen.

Az anyanyelv elsajátításának fontosabb állomásai:
1-2 hónapos korban gőgicsélés
8-10 hónapos korban a hangok hosszabb hangsorokká alakulnak
1 éves kor körül megjelennek az első szavak
2 éves korra az egyszerű, kétszavas mondatok használata jellemző
3 éves korban bővül a szókincs, nyelvtanilag is helyes mondatokat használ a gyermek
5-6 éves korra használja a nyelvi szabályokat többnyire helyesen


A babáknak nem megterhelő a második nyelv
A gyerekek a tartalomra koncentrálnak, a szavakat nem közvetlenül tanulják, hanem az adott helyzetekből hámozzák ki a jelentésüket. Nekik teljesen természetes, hogy nem értik mindig teljesen a körülöttük levőket és egy tárgynak több neve is lehet, ezért nem okoz számukra fennakadást, amikor egy második nyelvet is használunk a környezetükben. Gondoljunk csak a kétnyelvű családokra, ahol teljesen természetes több nyelv jelenléte. Nincs bizonyíték arra, hogy a második nyelv késlelteti az anyanyelvi beszédfejlődést, amelyik gyermek később kezd beszélni, ott valószínűleg egyébként is előfordult volna, és „bűnbakként” könnyű megjelölni a második nyelvet.

A kisgyerek össze fogja keverni majd a nyelveket?
Kezdetben valóban előfordulhat, hogy a gyermek összekeveri a nyelveket, de ez csak ideiglenes állapot. Mivel a két nyelven nem egyforma a fejlődése, nem egyforma arányban hallja a nyelveket, ezért a hiányosságokat a másik nyelvből megtanult szavakkal igyekszik pótolni. Az is előfordulhat, hogy a másik nyelven könnyebb kimondani az adott szót, vagy az jut eszébe előbb, ezért azt részesíti előnyben. Emiatt semmiképpen nem kell aggódni, mert egy idő után elnövi a gyermek, nincs olyan felnőtt, aki „úgy maradt volna”, hogy nyelveket kever. És egyébként sem törvényszerű, hogy keverje őket, ez nagyban függ attól, hogy milyen gyakran hallja az adott nyelveket a kicsi.

Felesleges és megterhelő az idegen nyelv tanulása a babakorban?
A korai nyelvi fejlesztés - legyen az csoportos vagy egyéni baba-mama nyelvi foglalkozás, óvodás nyelvi csoport vagy otthoni játékos beszélgetés és mondókázás az adott nyelven - mindig valamilyen tevékenységbe ágyazottan történik. A gyerekek fő tevékenysége a játék, ezen keresztül ismeri meg a környezetét, a világot, így sajátítja el az anyanyelvét és idegen nyelveket is. A játék során lehetősége nyílik a mókára mondókákon, dalokon, szituációs játékokon keresztül, ami egyáltalán nem megterhelő a gyermek számára. Mindennapi életének részeként az idegen nyelvet is játszva, észrevétlenül tudja elsajátítani.

Játékosan és természetesen tanítsuk a gyerekeket!
A korai nyelvi fejlesztésnek azonban van egy nagyon fontos alappillére. Ez pedig a játékosság és természetesség! A második nyelv elsajátítása is ugyanolyan formában történjen, mint az anyanyelvé: érezzük jól magunkat, énekeljünk és mondókázzunk sokat az idegen nyelven és legyen örömteli a gyermekkel eltöltött „második nyelvű idő”. A korai nyelvoktatás célja egyértelműen a pozitív attitűdök kialakítása és a nyelv megszerettetése, amivel később az intézményes nyelvtanulásra biztos alapként építeni lehet.

Szerző: Fürész-Mayernik Melinda, Angol Kalauz program alapítója
Fotó: Pixabay

Szülők lapja

Kisgyerek fejlődése

Szülők lapja


2015.12.09