Az idegen nyelvnek a játékhoz hasonló örömforrássá kell válnia. A legjobb út tehát a természetesség, a spontán élethelyzetek, a mókás, játékos szituációk kihasználása, a sok-sok dal, versike, mondóka, mozgásos játék gyakorlása, amit ez a korosztály imád és mindennél jobban élvez.

Beépíthetjük a mindennapi rutinba a zenehallgatást, rajzfilmek közös megtekintését (több nyelvű DVD-k, internetről letölthető anyagok), felolvashatunk rövid, egyszerű meséket szépen illusztrált gyerekkönyvekből. Bármit is játszunk, csinálunk, helyezzük előtérbe a szemléltetést! (képek, rajzok, bábok, kártyák… stb.) Rendkívül hasznos lehet még idegen anyanyelvű beszélővel tartott szorosabb kapcsolat, rendszeresített közös játék, persze ha erre lehetősége nyílik a családnak.

Akár a legelső napoktól énekelhetünk, mondókázhatunk más nyelven is gyermekünknek vagy bekapcsolhatunk kedves, lágy dallamú „babazenét”, gyermekdalokat tartalmazó CD-t. Ha érzünk magunkban annyi bátorságot, hogy idegen nyelven beszéljünk hozzá, hát tegyük meg, méghozzá a legelején. Nem muszáj egész nap, köthetjük a második nyelvet bizonyos napszakhoz vagy tevékenységhez. A következetesség szabályát azonban ajánlatos betartani.
Nem kell túl sokat várnunk az idegen nyelven tartott baba- illetve kisgyermek foglalkozásokkal sem. A számunkra megfelelő foglalkozás kiválasztásánál tartsuk szem előtt a következőket:
• A légkör mindig vidám, oldott és barátságos legyen (ahol a tanulás valóban gyerekjáték!)
• Tartalmazzon eredeti énekeket, gyerekverseket, mondókákat és sok-sok mozgásos játékot, hogy minél több érzékszervük legyen bevonva és egész testükkel reagálhassanak az őket ért ingerekre
• Ez esetben is, mint az óvodában és az iskolában inkább pedagógust illetve foglalkozásvezetőt válasszunk, aki, ha nem is anyanyelvi, de nagyon szép kiejtéssel beszéli a nyelvet, megfelelő szakmai háttérrel bír, kedves, nyitott, mosolygós személyiség, aki „ért a gyermekek nyelvén”, türelmes és nagy empátiás készséggel rendelkezik
• Olyan programot keressünk, ahol mi is aktív részesei lehetünk az eseményeknek. Így közös élményekben gazdagodunk, nem szalasztjuk el a varázslatos pillanatokat, erősítjük az anya-gyermek kapcsolatot és rengeteg ötletet meríthetünk az otthoni, gyermekünkkel való foglalkozáshoz.
• Végül de nem utolsó sorban: nem biztos, hogy a legdrágább foglalkozás a legjobb…

A korai nyelvelsajátítás mellett szól tehát több lényeges tényező is: a nyelvek közvetítésével nem az a cél, hogy a gyerek egy-két év alatt tökéletesen beszéljen egy másik nyelvet, hanem elsősorban azzal a nagy ajándékkal gazdagítjuk, mely a későbbiekben lehetővé teszi számára a nyelvtanulással kapcsolatos pozitív attitűd, a nyelvek iránti fogékonyság kialakulását és a görcsök, szorongások nélküli, természetes nyelvhasználatot.


Orosz Mónika
A Spotty Frog nyelvtanulás megálmodója