2011 késő tavaszán határoztuk el a párommal, hogy gyermeket szeretnénk, de én még végig szedtem a fogamzásgátlót, mivel nem szeretek pocsékolni. Talán a Jóisten is úgy akarta, hogy minél hamarabb teherbe essek, mivel rögtön összejött a bébi.

A terhességem 8-9. hetétől egész napos rosszullétek gyötörtek, szerencsémre csak néhány hétig. November vége felé majdnem elvetéltem, begörcsöltem, kórházba kerültem. Nagyon sokat keményedett a hasam, szigorúan feküdtem akkor, de a gyógyszert eszem ágában sem volt bevenni, mert teljesen elkábított mindig.

A CTG vizsgálatok semmilyen erősebb fájást nem mutattak ki soha. 2012. május 6-ra voltam kiírva szülésre, de a lánykám jól érezte magát odabent. 7-én feküdtem be a kórházba. Mindig reggel 5-kor volt az ébresztés, 10-én este fél 10-kor kezdődtek a fájások 5 -8 perces fájásokkal, egész napi sétálgatás után a mentőfeljárón. Kúpot használtam, beöntés helyett. Úgy volt, hogy hajnal 3-kor burkot repesztenek, ha szépen tágul a méhszáj, de ez nem történt meg. Reggelre nagyon kimerültem már, volt hogy néha pár pillanatra elaludtam, a fájások kezdtek megszűnni, 15-20 percesek voltak. Hajnalban 6, majd 10 órára mondták, hogy meglesz a baba, de csak nem akartam tágulni. Délben megrepesztették a burkot, majd később fájáserősítot kaptam. Akkor 16 órára "ígérték" a babát. Nagyon erős tolófájásaim voltak, de az orvos nem akart visszasietni. Kértem a szülésznőt, hogy de azonnal szóljon neki, mert nem bírom tovább. Így is történt, 16:14 perckor természetes úton megszületett a kislányom, Hanna. 3350 g-mal és 50 cm-rel. 1-1,5 óra múlva úgy éreztem magam, mint aki 2 napot végig aludt! Este 10 után aludtam el.

Szikszai Eszter


Ha Te is szeretnéd megosztani élményeidet a Szülők Lapja olvasóival, küldd el nekünk a szerk@szuloklapja.hu címre!

Szeretnéd Te megörökíteni a várandósságod minden boldog pillanatát? Katt ide! >>