Az idén nyáron elfogadásra kerülő új Polgári Törvénykönyv számos változtatást fog bevezetni az öröklési jog területén. Ha valaki végrendeletet készít, már most érdemes figyelembe venni az új szabályokat, hiszen amikor a végakaratunkat kinyilvánítjuk, akkor az a legritkább esetben szól pár hónapra.

A törvényes öröklési rend végrendelettel továbbra is felülírható, de a köteles rész iránti igény szempontjából mégsem hagyható figyelmen kívül.

Változások a törvényes öröklési rendben:

A házastárs öröklése
1. Eddig az örökhagyó után fő szabályként a gyermeke örökölt, és házastársa a teljes hagyatékra holtig tartó haszonélvezetei jogot kapott. Az új szabályok szerint csak az örökhagyóval közösen lakott lakáson, és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon lesz haszonélvezeti joga a házastársnak.
Ez nagyon praktikus szabály, hiszen a hagyatékban számos esetben található pénz, értékpapír, gépkocsi, amelyek tekintetében nagyon hátrányos volt, hogy a házastárs élete végéig használhatta, mire az örökös hozzájutott, addigra a töredékét érte. Fontos szempont volt az is, hogy a házasságok több mint a fele válással végzodik, így nem ritka jelenség, hogy a meghalt édesapa második felesége közel egykorú volt a gyermekekkel. Ennek ez lett a következménye, hogy ameddig a fiatal feleség meg nem halt, addig a gyermekek nem jutottak az örökölt vagyonhoz. Az új szabályozás ezen is segít.

Cserébe a haszonélvezeti jog korlátozásáért viszont a házastárs állagörökös lesz, vagyis a hagyaték többi részéből egy gyermekrészt kap. Lássunk egy példát: Ha meghal a férj, és egy gyermeke van, akkor a feleségével lakott lakást és a benne lévő berendezést a gyermek örökli, de a feleség holtig tartó haszonélvezetével. A férj többi vagyonának – kocsi, pénz, nyaraló, cég – felét a gyermeke a másik felét a felesége örökli.

A szülők előtérbe kerülése
2. Másik lényeges változás a szülők előtérbe helyezése a házastárssal szemben. Eddig ha nem volt a feleknek gyermeke, akkor fő szabályként a házastárs örökölt mindent. Ezen változtat az új szabályozás, és a házastárs csak az utolsó közös lakást és a berendezési tárgyakat örökli meg kizárólagosan. Az örökhagyó további vagyonát fele részben a házastárs, fele részben pedig a szülei öröklik egyenlő arányban.
Jó példa, hogy ha meghal a feleség, akkor a férje örökli a lakásukat teljes egészében, de a nyaralónak, autónak, pénznek csak a felét kapja meg, másik fele a felesége szüleié lesz. Jogalkotói indok az volt, hogy a szülők a gyermekük elvesztésével elveszítik az anyagi támaszukat is, ezért fontos, hogy az örökségből ők is részesedjenek.

Élettársak
3. Fontos változás az is, hogy a törvény nem csak a regisztrált élettársakról rendelkezik – akiket egyébként változatlanul a házastársakkal azonos szabályok hatálya alá von – hanem a különnemű élettársakról is.  Holtig tartó használati jogot kap az élettárs az örökhagyóval közösen lakott lakáson, és a hozzá tartozó berendezéseken. Feltétele, hogy az életközösség legalább 10 évig fennállt és az öröklés megnyíltakor is fennáll.

Végintézkedések körében várható változások

Közös végrendelkezés
1.    Míg a közös végrendelet ma érvénytelen, addig az új szabályok régi elvárásnak tesznek azzal eleget, hogy a házastársak közösen is végrendelkezhetnek. Ezt egyébként a Ptk előtti jogszabályok ismerték, így egy régi jogintézményt éleszt újjá az új tervezet.

Szóbeli végrendelkezés
2.    A szóbeli végrendelet szabályai szigorodtak, a mostanihoz képest. Szóbeli végrendeletet az új szabály szerint az tehet majd, aki az életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. Nyilvánvaló, a visszaélések lehetőségének szűkítése miatt került sor a szigorításra.

Kedvezményezett
3.    Az öröklési szerződés vonatkozásában az EU-ban bevett gyakorlathoz zárkóztunk fel, és az örökhagyó a vele szerződő felet már nem csak tartás vagy életjáradék, hanem természetbeni gondozás fejében is örökössé nevezhet. Praktikus újdonság, hogy az örökhagyó nem csak saját magát nevezheti meg kedvezményezettként, hanem harmadik személyt is – pl. a házastársát, vagy gyermekét.


Összességében tehát elmondható, hogy a való élet diktálta igényekre adnak választ az új változások, ezzel gyökeresen megváltoztatva az eddigi szabályozást.