Milyen betegségek és fogyatékosságok esetén vető igénybe az adókedvezmény?
A súlyos fogyatékosság eseteit, illetve a betegségeket a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet, valamint a vonatkozó minősítéseket, kapcsolódó igazolásokat a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg.
A Kormányrendelet számos adókedvezményre jogosító fogyatékosságot és betegséget sorol fel, így különösen a végtaghiányt, a vérképzőrendszer rosszindulatú betegségeit, súlyos szervi károsodással járó immunbetegségeket, zsírsav anyagcsere rendellenességeit, laktóz intoleranciát, szénhidrát anyagcsere rendellenességeit, művesekezelést, idült légzési elégtelenséget, a szív veleszületett rendellenességeit, inzulin-dependens cukorbetegséget, illetve az inzulin-dependens cukorbetegséget szövődményekkel, vagy a nem-inzulin-dependens cukorbetegséget comával.
Ki minősül súlyosan fogyatékos személynek?
Súlyos fogyatékos személynek azt a magánszemélyt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló Kormányrendeletben említett betegségben szenved, aki fogyatékossági támogatásban, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül.
Ki állítja ki a kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást?
Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást a szakambulancia illetőleg kórházi osztály szakorvosa, vagy a jogosultságot megállapító orvosi dokumentáció alapján a beteg választott háziorvosa állítja ki (a fenti EüM rendelet melléklete tartalmazza az igazolás tartalmát, azonban annak formai követelményeit nem). Az ideiglenes igazolást évente kell kiállítani. Abban az esetben, ha a fogyatékosság véglegességét állapítja meg, a szakambulancia, a kórházi osztály szakorvosa, vagy a beteg választott háziorvosa, akkor végleges igazolást állít ki.
Ki veheti igénybe orvosi igazolás nélkül az adókedvezményt?
A fenti orvosi igazolás nélkül veheti igénybe az adókedvezményt a rokkantsági járadékban részesülő személy, valamint a fogyatékossági támogatásra jogosult. A fogyatékossági támogatásban részesülő esetében a fogyatékossági támogatást megállapító határozat alapozza meg az adókedvezményt.
Mennyi az adókedvezmény összege?
Az Szja kedvezmény összege havonta, az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5%-nak megfelelő összeg (a minimálbér havi összege 2013. január 1-től: 98.000,- Ft), azaz 2013-ban havi 4.900,- Ft (58.800,- Ft/év).
Visszamenőleg is igénybe vehető az adókedvezmény?
Amennyiben erről a lehetőségről csak most értesül, szerencsére megoldást jelent az alábbi rendelkezés: ha valaki évek óta igazoltan a fent említett Kormányrendeletben felsorolt betegségek egyikében szenved, tehát jogosult lett volna a személyi adókedvezményre, akkor a kedvezményt az igazolás megszerzését követően az 5 éves elévülési időn belül a személyi jövedelemadó bevallások önellenőrzésével érvényesítheti.
Abban az esetben, ha az egész adóévre igazolható a súlyos fogyatékosság, minden hónapra visszaigényelhető a kedvezmény az SZJA-bevallásban. Érdemes odafigyelni az igazolások meglétére, ugyanis a NAV ellenőrzi.
A beteg gyermek szülője is igénybe veheti az adókedvezményt?
Gyakran felmerül kérdésként, hogy a személyi kedvezményt a szülő a betegségben szenvedő gyermekére tekintettel igénybe veheti-e. Az Szja tv. értelmében, kizárólag a betegségben szenvedő magánszemélynek van lehetősége érvényesíteni a kedvezményt, ha rendelkezik a szakorvos által kiállított érvényes igazolással, illetve rendelkezik összevont adóalapba tartozó jövedelemmel. Amennyiben a gyermek nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, akkor a kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség. Gyermek helyett a szülő sajnos nem jogosult a kedvezmény figyelembevételére.
Fotó: Freedigitalphotos.net
