2019 szeptemberétől kötelező lesz
Müller Cecília megbízott országos tisztifőorvos közölte, 2019 szeptemberétől 13-16 hónapos korban kapják meg a gyermekek a védőoltást, amelyre 1,3 milliárd forint költségvetési forrás jut.
Az egészségügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy a 20. században indult hazai immunizációs programnak köszönhetően Magyarország "biztonságos szigetté" vált Európában, a magyar védőoltási rend példaértékű, amire az állam évente 10 milliárd forintot költ.
Horváth Ildikó kiemelte, hogy a nem kötelező, de ingyenesen igénybe vehető humán papilloma vírus (HPV-) elleni védőoltást a 7. évfolyamra járó lányok 82 százaléka vette igénybe tavaly. Dolgoznak azon, hogy ezt az oltást a fiúkra is kiterjesszék.
Komolyan kell venni a bárányhimlőt
A bárányhimlő okozta megbetegedés elleni védekezésre kitérve elmondta, a bárányhimlő a bejelentett fertőző megbetegedések felét adja, 1998 óta a regisztrált fertőzések száma 28 000 és 52 000. Egy komolyan veendő betegségről van szó, amely egyes esetekben maradványtünetekkel gyógyulhat - emelte ki az államtitkár.
Müller Cecília hozzátette: hogy a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek mára szinte eltűntek, évente néhány, jellemzően behurcolt esetet jelentenek csak.
Kevesen reagálnak rosszul a védőoltásokra
Magyarországon a legkorszerűbb oltóanyagokkal oltanak, és ezek biztonságosságát mutatja, hogy a 2,5 millió adag védőoltás beadása során mindössze 179 oltási reakcióval kapcsolatos bejelentés érkezett a hatósághoz - ismertette.
Kérdésre válaszolva elmondta, Magyarországon felismerik a védőoltások jelentőségét, így nem jellemző, hogy a szülők elutasítják azokat.
Magyarországon jó az átoltottság
Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyar irodájának vezetője azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon nagyon jó, 98 százalékos a különböző fertőző betegségek elleni úgynevezett átoltottság.
Az európai immunizációs hét (április 23-30.) kapcsán Ledia Lazeri elmondta, a különböző védőoltásoknak köszönhetően az európai régióban a legtöbb gyermek és felnőtt védve van többek között a kanyaró, a rubeola, a szamárköhögés, a járványos gyermekbénulás vagy a tbc ellen. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy tavaly az európai régióban 82 ezren betegedtek meg és 72-en meg is haltak kanyaróban, egy olyan betegségben, amely ellen létezik védőoltás.
Az oltások bizonyos rákfajták ellen is védenek
Az oltások nem csak a fertőző betegségek ellen védenek, de bizonyos daganatos elváltozások kialakulása ellen is hatásosak, mint például a humán papilloma vírus (HPV) okozta méhnyakrák vagy a hepatitis B okozta májgyulladás nyomán kialakuló májdaganat - emelte ki.
Ledia Lazeri kitért arra, hogy a WHO az európai immunizációs hét kapcsán megünnepli a vakcináció hőseit - így az oltóanyag-kutatókat, a döntéshozókat, az egészségügyi dolgozókat, a média képviselőit -, akik a saját területükön járulnak hozzá a védőoltások fontosságának elterjesztéséhez.
Januártól tervezték, szeptembertől valósul meg
Lázár János miniszter egyébként még 2018. március elsején a Kormányinfón jelentette be, hogy a bárányhimlő elleni védőoltás 2019. január 1-jétől bekerül a kötelező védőoltások körébe - ez a kötelezővé tétel a jelek szerint 2019 szeptemberére csúszik.
Akkor az is elhangzott, hogy az ingyenesen elérhető bárányhimlő elleni vakcinák beadása a jelenlegi védőoltási naptárba úgy illeszthető be a legjobban, ha az oltási sorozat két részletének beadása 15 és 18 hónapos életkorban, egy másik kötelező oltással egy időben történik. A tervek szerint a gyerekeket a házi gyermekorvosok oltják majd be - a megfelelő immunitáshoz 2 oltás szükséges, és nagyjából 2-3 hét alatt alakul ki a védettség.
A bárányhimlő tünetei és kezelése
A bárányhimlő általában a 10 éven aluli gyermekek betegsége, általában télen és kora tavasszal a leggyakoribb. Lappangási ideje 14-24 nap. Az első tünetek a láz és a fejfájás, ezt követi a betegségre jellemző kiütések megjelenése. A kiütések igen nagy számban jelennek meg és kellemetlen viszketéssel járnak. A bárányhimlős kiütések bárhol megjelenhetnek a testen, akár a szájüregben és a fejbőrön is. A kiütések pár nap alatt kifakadnak és leszáradnak, de gyorsan újratermelődnek.
A betegség vírusos jellege miatt csak tüneti kezeléssel enyhíthető: fájdalomcsillapító sziruppal, sok folyadékkal és antihisztaminos krémmel segíthetjük elő a gyógyulási folyamatokat.
A bárányhimlő szövődményei
A bárányhimlő ritka, de súlyos szövődményei a vírusos tüdőgyulladás, kisagyi gyulladás, agyvelőgyulladás, valamint másodlagos bakteriális felülfertőződések.
12-re nőtt a kötelező védőoltások száma
A bárányhimlő elleni védőoltással tizenkettőre bővült az életkorhoz kötött kötelező védőoltások száma. Ezek: a gümőkór (tbc), a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanus), a járványos gyermekbénulás, a mumpsz, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola), haemophylus influenzae b (Hib), a hepatitis B, a pneumococcus baktérium és a szeptembertől bevezetendő bárányhimlő elleni oltás.
Kötelező védőoltások Magyarországon 2019:
0-4 hetes kor között:
BCG (TBC elleni oltás)
2 hónaposan:
DTPa+IPV+Hib+PCV (diphteria=torokgyík, szamárköhögés, merevgörcs, gyermekbénulás, Hib okozta gennyes agyhártyagyulladás és a pneumococcus ellen véd)
3 hónaposan:
DTPa + IPV + Hib (torokgyík, szamárköhögés, merevgörcs, gyermekbénulás, Hib okozta gennyes agyhártyagyulladás ellen véd)
4 hónaposan:
DTPa + IPV + Hib + PCV (torokgyík, szamárköhögés, merevgörcs, gyermekbénulás, Hib okozta gennyes agyhártyagyulladás és a pneumococcus ellen véd)
12 hónaposan:
PCV (pneumococcus ellen véd)
13 és 16 hónaposan (2 alkalom):
bárányhimlő
15 hónaposan:
MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola elleni oltás)
18 hónaposan:
DTPa + IPV + Hib (torokgyík, szamárköhögés, merevgörcs, gyermekbénulás, Hib okozta gennyes agyhártyagyulladás ellen véd)
6 évesen:
DTPa + IPV (torokgyík, szamárköhögés, merevgörcs, gyermekbénulás)
11 évesen:
MMR és DTap emlékeztető oltás (kanyaró, mumpsz, rubeola elleni oltás)
12 évesen:
Hepatitis B (krónikus májbetegségek, májkarcinóma, májzsugor, HBV által okozott megbetegedései ellen véd)
Forrás: MTI, Szülők Lapja, Infostart
Fotó: MTI, Pixabay