Az IBD, azaz a gyulladásos bélbetegség hazánkban közel 60 ezer embert érint. Szomorú statisztika, de az egészségtelen életmód elterjedésével a betegség egyre fiatalabb korosztályokat ér utol: ma már minden ötödik érintett gyermek.
Az elmúlt 20 évben drasztikusan megnőtt az IBD-ben szenvedő gyermekek száma: a frissen diagnosztizált betegek közül már minden 4-5. gyermek. Leggyakrabban 12-14 éves kor körül jelennek meg a tünetek: hasi fájdalmak, hasmenés, gyengeségérzet. Ezekhez kapcsolódhat a megfelelő hossznövekedés, valamint a csont- és súlygyarapodás elmaradása, depresszió, alvászavar, kimerültség, iskola hiányzások és a teljesítmény csökkenése.
A helyzet romlik
A Semmelweis Egyetem Gasztroenterológiai Klinikájának docense, dr. Miheller Pál elmondta: a gyulladásos bélbetegségek egyre fiatalabb korban történő megjelenése kihívást jelent az orvostudománynak, hiszen a mai fiataloknak több évtizeden át kell együtt élniük a betegséggel, ami azt is jelenti, hogy több idő áll rendelkezésre a szövődmények kialakulására. A szakember azt is kiemelte: míg korábban megfigyelhető volt egy „időskori csúcs” (az 50 és 60 év közöttiek közti, enyhébb lefolyású esetszám-növekedés), most a betegség agresszívebb megjelenése jellemző.
A betegség okai
A genetikai háttér az IBD esetében sem elhanyagolható: a vizsgálatok szerint megfigyelhető a családi halmozódás, azaz nagyobb eséllyel alakul ki a bélgyulladás azoknál, akiknek a családjában, közvetlen rokonai között korábban már előfordult a betegség.
Szintén jelentős szerepe van azonban az egészségtelen és mozgásszegény életmódnak, a feldolgozott és gyorséttermi (gyulladást okozó) ételek térhódításának és a rostszegény táplálkozásnak.
Két típusa létezik
A bélrendszer krónikus gyulladása a Chron-betegség, melyet jellemzően a gyakori, rövid hasmenéses időszakok, fáradékonyság, fogyás és kialvatlanság jelez. Mivel ezek nem súlyos tünetek, sajnos kevesen fordulnak időben orvoshoz.
Az érintettek másik része az ún. fekélyes vastagbélgyulladástól, azaz Colitis ulcerosa-tól szenved. Ez utóbbinál gyakori első tünet a véres széklet, mely már eléggé riasztó ahhoz, hogy legtöbben az első tüneteknél orvoshoz forduljanak.
Többek között labor- és székletvizsgálat szükséges a pontos diagnózis felállításához.
Gyógyíthatatlan, de jól kezelhető
A betegség kezelésének célja az első szakaszban a gyulladásos állapot megszüntetése: ez gyakran szteroidos és/vagy immunszupresszáns terápiával történik. Gyermekeknél az úgynevezett enterális (speciális tápszeres) táplálás az első lépés, mert esetükben ez hatásosabb, és lényegesen kevesebb mellékhatással is jár, mint a szteroidos kezelés.
Emellett - ha az előbbiek nem járnak sikerrel - a szakemberek biológiai (élő szervezetek által előállított fehérjékkel történő) kezelést is alkalmaznak. Végső esetben műtéti úton, modern sebészeti eljárásokkal távolítanak el egy-egy bélszakaszt vagy úgynevezett bélplasztikát végeznek.
A későbbiekben fenntartó terápiára van szükség.
Kiemelt szerepe van a táplálásterápiának: az életmódbeli változtatások mellett megfelelő étrenddel, dietetikai felügyelet mellett jól karbantartható a betegség. A tünetmentes betegeknél azonban továbbra is rendkívüli jelentőségű a rendszeres kontrollvizsgálatok megléte.
Megelőzés
A gyanús tünetek megjelenésekor forduljunk orvoshoz, hiszen az idejében felállított diagnózissal súlyos szövődmények kialakulását előzhetjük meg!
A jól megválasztott, gluténtól, cukortól és feldolgozott összetevőktől mentes, ellenben omega-3 zsírsavakban gazdag táplálkozással, fermentált ételek és hosszan főtt csontlé rendszeres fogyasztásával, valamint megfelelő életmóddal (megfelelő alvásminőség, rendszeres testmozgás, stresszkezelés) megelőzhetők a gyulladásos állapotok, egyensúlyban tartva immunrendszerünk jelentős területét, a bélflórát.
Fotó: Freepik
