A Zalaegerszegi Törvényszék jogerős döntést hozott: amennyiben kapcsolattartáskor visszatartják a gyermek okmányait, a megzavart kapcsolattartást pótolni kell.
A Zalaegerszegi Törvényszék kapcsolattartás végrehajtási eljárásban a 2.Pkf.20.121/2024/4. számú jogerős és nem megfellebbezhető döntésének értelmében a gyermek személyes iratainak visszatartása minden esetben akadályozza a kapcsolattartás zavartalanságát, ezért elrendelte a kapcsolattartás végrehajtását és az okmányok visszatartásával megzavart kapcsolattartás pótlását.
A különélő szülő és gyermek közötti közös időtöltését és a szabad elviteles kapcsolattartást alapvetően korlátozza az okmányok visszatartása, és a jogosultnak nem kell bizonyítani a közös időtöltést megzavarását vagy program elmaradását.
Ha a gondozó szülő a gyermek személyes okmányait (személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ kártya, diákigazolvány, útlevél, versenyengedélyek, stb.) nem adja át kapcsolattartási időre a különélő szülő számára, akkor rengeteg bosszúságot tud okozni. Például meghiúsul külföldi nyaralás, kedvezményes jegy helyett teljes árú jegyet kell vásárolni, nem indulhat versenyen, orvosi ellátás stb.
A gondozó szülők sokszor arra hivatkoznak, hogy nem volt az okmányra szükség a kapcsolattartás alkalmával és sok bíróság ezt az alaptalan érvet osztja, mert elvárja, hogy a különélő szülő igazolja, hogy elmaradt valamilyen időtöltés. Miközben nyilvánvaló, hogyha nincs a gyermekkel az igazolvány, akkor előfordulhat akár az is, hogy rendőr előállítja a szülőt. Emiatt már az okmányok hiánya is megzavarja a kapcsolattartást, ezért is került bele egy 2022-es Ptk. módosításba, hogy a kapcsolattartásról szóló végzés meghozatalakor a végzésnek rendelkezni kell az okmányok átadásáról és visszaadásáról.
A fenti ügyben kérelmező mint különélő szülő végrehajtást kezdeményezett az személyes iratok visszatartása miatt és kérte a kapcsolattartás végrehajtásának és pótlásának elrendelését.
A Nagykanizsai Járásbíróság 14.Pk.50.332/2023. Ügyszám alatt indult eljárásban elrendelte a kapcsolattartás végrehajtását és annak pótlását az alábbi indokkal:
[9] A bíróság álláspontja szerint – figyelemmel az Alkotmánybíróság 3351/2022. (VII. 25.) AB határozatában és a 3439/2022. (X. 28.) AB határozatában foglaltakra – a kérelmezett terhére a kapcsolattartásra vonatkozó határozat Bpnt. 22/B. § (4) bekezdés d) pontja szerinti megszegése kétséget kizáróan megállapítható.
[10] Az Alkotmánybíróság 3439/2022. (X. 28.) AB határozata [36] bekezdése értelmében „a gyermek igazolványainak hiánya miatt a különélő szülőnek esetleges hatósági intézkedéstől kell tartania (...) a közös program földrajzi értelemben vagy más módon indokolatlanul korlátozottá válhat, így a kapcsolattartás zavartalansága csorbát szenved”.
[11] Az AB határozat [39] bekezdése és a 3351/2022. (VII. 25.) AB határozat [61] bekezdése alapján „egyes igazolványok (például a személyazonosító okmány és a TAJ kártya) átadásának hiánya minden esetben akadálya az elvitel jogával rendelkező szülő alkotmányos jogai gyakorlásának, míg más igazolványok (például: az útlevél) átadására nem minden esetben, hanem a körülményektől függően lehet szükség”.
[12] A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. § (14) bekezdése értelmében a kérelmezett, mint a gyermekek törvényes képviselője köteles biztosítani, hogy a gyermekek személyazonosságot igazoló hatósági igazolvánnyal rendelkezzenek, köteles azt kérelmezni.
[13] A rendelkezésre álló iratokból kitűnik, hogy a kapcsolattartást szabályozó ideiglenes intézkedés tárgyában hozott jogerős végzés csak a TAJ kártyát tünteti fel átadandó okmányként, azonban a hivatkozott AB határozatokból egyértelműen következik, hogy a kapcsolattartás zavartalanságához szükséges okmányokat a kapcsolattartásra kötelezett felhívása és a kapcsolattartást szabályozó határozat külön rendelkezése nélkül is köteles átadni a kérelmezett.
[14] Fentiekre figyelemmel az Alkotmánybíróság 3068/2022. (II. 25.) AB határozata alapján a kapcsolattartások zavartalanságának meghiúsítása egyrészt megalapozza a Bpnt. 22/C. § (2)bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazását, másrészt a b) pont szerint a kapcsolattartás pótlásának elrendelését is.
[15] Mindezekre figyelemmel a bíróság álláspontja szerint a kérelmezett megszegte a kapcsolattartást szabályozó határozatban foglaltakat neki felróható módon a Bpnt. 22/B. § (4) bekezdés d) pontjába ütköző magatartásával, mivel meghiúsította a gyermekekkel való zavartalan kapcsolattartás megvalósulását.
[16] A bíróság ezért elrendelte a 2023. december 15. napján kezdődő folyamatos kapcsolattartás pótlását a rendelkező részben foglaltak szerint, egyúttal felhívta a kérelmezettet a Bpnt. 22/C.§ (2) bekezdés c) pontja alapján a soron következő kapcsolattartások zavartalanságának biztosítására, figyelmeztette a nem teljesítés Bpnt. 22/D. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményeire, továbbá a Bpnt. 22/D. § (1) bekezdésének megfelelően felhívta a kérelmezőt a teljesítés, illetőleg annak elmaradása bejelentésére.
A döntés a gondozó szülő megfellebbezte, de a Zalaegerszegi Törvényszék a végrehajtásról és pótlásról szóló döntést az alábbi indokokkal jóváhagyta:
[1] Az elsőfokú bíróság a végzésében elrendelte a Pápai Járásbíróság 2.P.20.233/2020/40. számú végzésében szabályozott, a kérelmező … utónevű gyermekek között 2023. december 15. napjától kezdődően esedékes folyamatos kapcsolattartás pótlását. Felhívta a kérelmezettet, hogy a kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb 6 hónapon belül pótolja, a pótlás végső határideje 2024. június 15. napja. Felhívta arra is, hogy biztosítsa a végzés kézhezvételét követően esedékes kapcsolattartások zavartalanságát. Figyelmeztette a nem teljesítés következményeire. Felhívta a kérelmezőt a kérelmezett teljesítése vagy a teljesítés elmaradása 15 napon belüli bejelentésére. Kötelezte a kérelmezettet 6.000,- Ft feljegyzett eljárási illeték állam javára történő megfizetésére.
[8] A másodfokú bíróság a felek korábbi ügyeiben hozott határozataiban (2.Pkf.20.035/2023/6., 2.Pkf.20.768/2023/3., 2.Pkf.20.049/2024/4.) már kifejtette, hogy a kapcsolattartás zavartalansága érdekében a kérelmezett a gyermekek személyi igazolványa és lakcímkártyája átadására is köteles. Erre a kérelmezettet a törvény, a Ptk. 4:178. § (1) bekezdése kötelezi, tehát a kapcsolattartást szabályozó határozat kifejezett rendelkezése nem szükséges. A kérelmezőnek nem kellett bizonyítania, hogy konkrétan mely időtöltésben zavarta a kapcsolattartást az iratok hiánya. Az elsőfokú bíróság által felhívott alkotmánybírósági határozatok állást foglaltak abban, hogy a gyermek személyi igazolványának és lakcímkártyájának átadása önmagában, „minden esetben” akadályozza a kapcsolattartás zavartalanságát, a különélő szülő és a gyermek időtöltését eleve korlátok közé szorítja. Az pedig nem volt vitatott tény a kérelmezett részéről, hogy ezen iratokat nem adta át.
Tehát a döntés értelmében a gyermek személyes iratainak visszatartása minden esetben megzavarja a kapcsolattartást és emiatt a kapcsolattartás végrehajtását a teljes kapcsolattartás pótlását kell elrendelni.
Szerző: Hidas Szilárd
Fotó: Freepik
