Cikkünkből nem csak azt tudod meg, hogy ki hogyan mesél otthon, hanem azt is, hogy miért tartja Vekerdy Tamás népszerű gyermekpszichológus gyógyító erejűnek a mesélést.
Mesélés – a legtöbb családban közös esti program
A legtöbben mesekönyvből olvasnak fel a gyerekeknek mesét
A nem reprezentatív felmérés eredményei szerint a legtöbben, tíz megkérdezettből kilencen könyvből olvasnak mesét gyermeküknek, de közel minden második szülő saját képzelőtehetségét is segítségül hívja, fejből mesél. 44 százalékuk bízza a mesélést a tévére, tízből hárman videón/DVD-n vetítenek a kisebbeknek. Így válaszoltak a kutatásban részt vevők arra a kérdésre, hogy szerintük a mesélés melyik módja a legfontosabb a gyerekek számára.
A mesélés a legtöbb családban közös tevékenység
A mese a legtöbb családban a szülő és a gyerek közös programját jelenti, a szülők 26 százaléka számára csak így képzelhető el a mesélés, 64 százalékuk pedig inkább közös tevékenységként írja le. Mindössze tíz válaszadóból egy gondolja úgy, hogy a szülő jelenléte nem szükséges, amikor a gyerek mesét hallgat, néz vagy olvas.
Azok a gyerekek, akik egyedül fogyasztana” mesét, jobbára (71 százalékban) a televízió képernyője előtt teszik ezt. Könyvet egyedül 41 százalékuk olvas, 34 százalékuk DVD-n vagy videón, 15 százalékuk pedig táblagépen néznek mesét. A gyerekek korának előrehaladtával, egyre többen használnak okoseszközöket mesefogyasztásra. Azok a gyerekek, akik már nagyobbak és egyedül fogyasztanak meséket, nem feltétlenül a szülők által használt eszközt, például könyvet veszik a kezükbe, hanem szívesen használnak például tabletet.
A meseolvasás jobbára a lefekvéshez kötődő rutin tevékenység
A családok 72 százalékában a mesélés, meseolvasás, hallgatás vagy nézés az esti lefekvéshez kapcsolódó tevékenység, második helyen a délután végzett, azonban összességében mindenképp elmondható, hogy a mesefogyasztás az elalváshoz erős szálon kötődő tevékenység. Különösen igaz ez a hétköznapokra, a hétvégéken jobban eloszlik a meseidő a nap folyamán.
A mesék gyógyító ereje – Hogyan hatnak a mesék a beteg gyerekekre?
„Mesével a beteg gyerek gyorsabban gyógyul” (Vekerdy)
A szülők 81 százaléka nyilatkozta, hogy a gyerekek betegágyánál is szokott mesélni, az így válaszolók 58 százaléka pedig arról is meg van győződve, hogy a mesélés gyógyító erővel bír, sőt további 37 százalékuk is valószínűnek tartja - derül ki a kutatásából.
- A mesék oldják, vigasztalják, megnyugtatják a gyereket. A belső kép ugyanis feldolgozás, indulatok, vágyak, szorongások, ismeretek feldolgozása, ezért kell mesélni este, vagy ha beteg a gyerek. Ettől lemegy a láza, testileg-lelkileg ellazul, megnyugszik, gyorsabban gyógyul - mondja Vekerdy Tamás pszichológus, író.
A mesék elterelik a gyerekek figyelmét a betegségükről
- A mesék által teremtett fantáziavilág segít elterelni a gyerekek gondolatait a betegségről, ezáltal a tünetek által okozott kellemetlenségeket sem élik meg akkora intenzitással. Különösen fontos lehet a mesék szerepe ágyhoz kötött betegek esetében - erősíti meg dr. Király Balázs gyermekorvos, hozzátéve, hogy "a mesék, a szükséges gyógyszerek, megfelelő, klinikai vizsgálatokkal igazolt hatású probiotikumokkal kiegészítve segítenek abban, hogy a kellemetlen megbetegedések rövidebb lefolyásúak legyenek és javítják a gyerekek közérzetét is."
Az édesanyák feladata a meseolvasás általában
A meseolvasás a családok túlnyomó többségében elsősorban az édesanyák dolga. A megkérdezett családok 72 százalékában ő mesél a leggyakrabban, míg 16 százalékukban az édesapa. A nagyszülőkre jóval ritkábban hárul ez a feladat: a nagymamák 6, a nagypapák 3 százaléka nevezhető főmesélőnek a családban.
Meseírók - Kiért rajonganak a mai gyerekek?
Ki választhatja ki a mesét: a szülő vagy a gyerek?
A mese kiválasztása a megkérdezett családok 28 százalékában csak, 51 százalékában inkább a gyerekre van bízva; 17 százalékuk válaszolt úgy, hogy náluk ez inkább a felnőttek dolga, míg a családok 4 százalékában a szülő semmilyen beleszólást nem enged gyermekének a mese kiválasztásába.
Tíz szülőből kilenc saját gyerekkori meseélményét osztja meg gyermekével, a gyerekek pedig legjobban az állatokról szóló meséket kedvelik (40%), ezeket a királyfikról és hercegnőkről szólók követik (19%), majd a járművekről szólók (12%) következnek.
Csukás István, Bartos Erika, Bálint Ágnes, Marék Veronika – népszerűségük vitathatatlan
A kutatás arra is kitért, hogy melyik meseírók voltak a szülők kedvencei gyerekkorukban és kikért lelkesednek a mai gyerekek. Míg a szülők relatív 53 százaléka nevezte meg Benedek Eleket egyik kedvenc meseírójaként, addig egyáltalán nem említették a nevét gyermekeik kedvencei között. Szintén elmúlt mára a népmesék varázslata: a szülők 52 százaléka a legkedveltebbek között tartotta számon, gyermekeik azonban elmondásuk szerint semmit sem örökölt ebből.
Generációkon átívelő sikere leginkább Csukás Istvánnak van, az ő nevét a szülők 39 százaléka említette egykori kedvencei között, és közel ennyien, 35 százalékuk számolt be gyermeke hasonló lelkesedéséről. Csukás ezzel az eredménnyel a mai kicsik kedvencének tekinthető.
Őt a kicsik körében Bartos Erika követi 32 százalékkal. Két meseírónő, a 2008-ban elhunyt Bálint Ágnes és az idén 77 éves Marék Veronika szinte azonos népszerűségnek örvendett a mai kisgyermekes szülők és örvend most csemetéik körében.
A szülők még Vukért, Pöttyös Panniért és Süsüért rajongtak
Arra a kérdésre, hogy melyik mesekönyv-szereplőket kedvelték saját gyerekkorukban, a legtöbben (74%) Vukot említette, de Vackor (16%) és Pöttyös Panni (14%) is kedves emlékeket idézett. Fekete István legendás rókája a nem csak könyv alakban tarolt a nosztalgiázó felnőttek körében, a válaszadó felnőttek 68 százalékának kedvenc mesefilm hőse is Kag fia lett.
A mesefilm-sorozatok hősei között pedig Süsü (53%) bizonyult a legnépszerűbbnek, de a Mézga család, Dr. Bubó, Vízipók Csodapók, Frakk, a Nagy Ho-ho-horgász és Pom-pom is ott vannak a kedvencek között.
A mai gyerekek Bogyó és Babócért, Boribonért lelkesednek
A mai gyerekek körében Bogyó és Babóca a kedvenc: Bartos Erika kis csigájával és katicabogarával a kicsik 65 százaléka találkozik szívesen, 20 százalékuk pedig Annát, Petit és Gergőt kedveli az írónő hősei közül, míg Boribont a kicsik 8 százaléka említette.
A magyar családok a magyar meséket preferálják
A kutatás kitért arra is, hogy a szülők inkább magyar vagy inkább külföldi meséket olvasnak és mutatnak gyermekeiknek. A válaszadók 43 százaléka egyértelműen, további 43 százaléka inkább magyar meséket olvas gyermekének. A mesefilmnézésnél 29 ragaszkodik a magyar alkotásokhoz, 41 százalékuk pedig preferálja azokat.
Forrás: Mesedoboz kampány sajtóközlemény a nlcafe.hu és a Normaflore szervezésében
Grafika: Mesedoboz kampány
Vekerdy Tamás fotó a cikkben: nlc.hu