Ki ne ismerné az ilyen és ehhez hasonló mondásokat: „A fiúk nem sírnak!", „Gyenge vagy, ha sírsz/érzéseid vannak.", "Ugyan már, ez katonadolog!” Ez a felfogás nem csak elavult, de káros is, nem véletlenül nem alkotja részét a kötődő és tudatos gyermeknevelésnek. A fiúk érzelmi nevelése kiemelkedő fontossággal bír későbbi lelki egészségük és kapcsolataik alakulásában. De hogyan formáljunk fiainkból érzelmileg érett, azaz érzelmeit jól kifejező és azokat megfelelően kezelő férfit?

Egyáltalán nem vezet jóra, ha a fiúkat arra szoktatjuk, hogy fojtsák el érzéseiket, indulataikat, hiszen közismert és szomorú jelenség, hogy a felnőtt férfiak nagy része képtelen szavakkal kifejezni negatív érzelmeit, valamint megába fojtja a gondokat és feszültséget, ami akár betegségek táptalaja is lehet. Pedig az érzések kifejezésének képessége és „megengedése” a lelki és mentális egyensúlyhoz elengedhetetlen! Az érzelmeket nem lehet érvényteleníteni, azok léteznek és részünket alkotják, de mindenkit meg lehet tanítani azok megfelelő megélésére. Íme, hogyan kezdjük már gyermekkorban!
 

Miért fontos érzelmekre tanítani a gyerekeket?

Ha a gyerekek megértik az érzéseik okát, tudják azonosítani érzelmeiket, akkor tudnak továbblépni is: megnevezni, kifejezni és jól megélni azokat (adott esetben a megfelelő mederbe terelni az azokkal járó indulatokat). Így mentálisan és lelkileg jóval stabilabb emberré válnak, mintha elfojtanák érzéseiket és felhalmozódna bennük a feszültség. A későbbiekben pedig kapcsolataikban is nagy előny lesz a megfelelő érzelmi érettség.

Elemi szükség van a fiúk érzelmi nevelésére. Napjaink felfokozott tempója, az iskolai, kapcsolati és egyéb stresszhelyzetek rendkívüli módon igénylik a gyerekek, különösen a fiúk felkészítését az élet kihívásaira, ennek pedig lényeges része a lelki-mentális egyensúly, az ézelemkezelés és kifejezés képessége.
Szülőként legyen cél az, hogy jól kommunikáló, önmagával harmóniában élő, lelkileg erős fiút neveljünk fel!
 

Hogyan tegyük?
 

1. Ismerjük meg a kötődő nevelés alapelveit, és alapvetően igyekezzünk mindvégig a szülő-gyermek kötődést, a biztos és őszinte bizalmi kapcsolatot erősíteni mind a játék és a minőségi közös idő során, mint pedig a problémák kezelésben és kommunikációban.
 

2. A különböző élethelyzetekben tetteinkkel és szavainkkal is biztosítsuk fiainkat a következőkről:
 

- „Az érzéseid számítanak!
Nekünk is. Mindig elmondhatod azt, ami a szívedet nyomja! Sokszor egyetlen beszélgetés is rengeteget segít."

- „A szomorúság, a sírás az élet természetes velejárói.
Nincs szükség az elkendőzésükre. Aki mást mond, még az is sír néha. A szomorúság, a könnyek csak azt jelentik, hogy élsz, és hogy valódi, érző ember vagy. Ennél jobb pedig nem is történhetne veled.”

- „A harag érzése természetes!
Lehetsz dühös, de nem üthetsz vagy alázhatsz meg másokat, és nem üvöltözhetsz a másikkal. Más módokat kell találnod a dühöd kifejezésére vagy feloldására.”

- „Nem vagyunk egyformák.
Az emberek másként reaálhatnak ugyanarra a dologra. Rendben van, ha nem ugyanazt érzed valamivel kapcsolatban, mint a többiek.”

- „Nyugodtan kifejezheted az örömed, a boldogságod és az izgatottságod is!
Ezek nagyszerű dolgok, azt jelentik, hogy minden rendben van, boldog vagy.”

 

Hogyan tanítsd meg az érzelmek kifejezésére? Mutass jó példát! 10 dolog, amit feltétlenül mondj a gyermekednek - így érzi majd igazán, hogy fontos a számodra

 

Szerző: Szülők Lapja
Fotó: Freepik