2020. március 1. napjától a gyámhatóság helyett a bíróság előtt lehet kezdeményezni a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtását. Az Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amely szerint a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtását 2020. március 1. napjától a gyámhatóság helyett a bíróság előtt lehet kezdeményezni.

Ezzel együtt a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény is kiegészült a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti nemperes eljárás szabályaival.

Már nem a gyámhatóság, hanem a bíróság hatásköre
A bírósági hatáskörbe tartozó új, polgári nemperes eljárást a kapcsolattartásra jogosult és kötelezett személy is megindíthatja a határozatban foglaltak megszegésétől számított 30 napon belül.

A gyámhivatali eljárástól eltérően a bíróság azt vizsgálja, hogy a kérelmezett fél a határozatban foglaltakat felróható módon megszegte-e. Amennyiben ez megállapítható, a bíróság elrendeli a végrehajtást, egyben önkéntes teljesítésre hívja fel a felet. Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a bíróság a törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja a mulasztó féllel szemben.



Még decemberben elfogadták, március 1-től érvényes
Benkő Imola, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) jogi főosztályának vezetője egy február 26-ai budapesti sajtótájékoztatón felidézte, hogy az Országgyűlés december 17-én fogadta el a kapcsolattartás végrehajtására vonatkozó új szabályokat, a bíróságoknak így két hónapjuk volt a felkészülésre, amelyet az OBH koordinált. Az OBH ugyanakkor jelentős ügyteher-növekedésre számít az új eljárás miatt.

Mi történik, ha a szülők nem tudnak megállapodni?
Várai-Jeges Adrienn családjogi bíró elmondta: ha a szülők nem tudnak megállapodni a kapcsolattartásról, a bíróság dönt, figyelembe véve az eset összes körülményét és a gyermek érdekét. Kiemelte: a gyermeknek joga van ahhoz, hogy a különélő szülőjével szeretetteljes, meghitt kapcsolatban lehessen, a vele egy háztartásban élő szülője pedig köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.

Mit tegyen a szülő, ha a másik szülő megszegi a kapcsolattartás szabályait?
A kapcsolattartás szabályainak megszegése esetén március 1-jétől nem a gyámhivatalhoz kell fordulni, hanem a gyermek lakóhelye szerinti bírósághoz - hívta fel a figyelmet. Az eljárás kérelemre indul, amelyet a kapcsolattartás szabályainak megszegésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani.

A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező, a kérelmezett és a gyermek adatait, a kapcsolattartást szabályozó bíróság vagy gyámhatóság nevét, az ügyirat számát, annak leírását, hogy a kapcsolattartás szabályainak megszegése miben nyilvánult meg, és a végrehajtásra irányuló határozott kérelmet.

Ha a bíróság a kérelem és az erre adott észrevétel alapján el tudja dönteni, hogy megtörtént-e a szabályszegése vagy sem, akkor végzést hoz az ügyben. Ha az iratok alapján ez nem dönthető el, akkor bizonyítási eljárást folytat le és meghallgatja a feleket - ismertette.

Mit tesz a bíróság?
A bíróság megállapíthatja, hogy a kérelmezett megszegte a szabályokat és felhívhatja őt, tartsa be a kapcsolattartás szabályait. Emellett a bíróság meghatározza, hogy az elmaradt kapcsolattartást meddig kell pótolnia. Az eljárás elején nem kell illetéket fizetni - jelezte Várai-Jeges Adrienn.

A bíróság - az eset körülményeit és a gyermek érdekét mérlegelve - többféle szankciót alkalmazhat azzal szemben, aki mulasztott.
1. fordulhat a gyámhatósághoz, hogy segítse elő a kapcsolattartás szabályainak betartását,
2. kérheti a gyámhatóságtól a szülői felügyeleti jog megváltoztatását vagy a gyermek elhelyezését harmadik személynél is,
3. pénzbírságot szabhat ki,
4. visszatérő, a szabályokat súlyosan megszegő magatartás esetén pedig a rendőrség közreműködését is kérheti a gyermek átadásakor,
5. ezen felül a bíróság büntetőfeljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése, kiskorúval történő kapcsolattartás akadályozása miatt

Gyors döntés várható a gyermekek érdekében
Várai-Jeges Adrienn hozzátette: a jogszabály nem mondja ki ugyan, hogy soron kívüli eljárásban kellene a bíróságnak eljárnia, de mivel gyermekről van szó és az elmaradt kapcsolattartást hat hónapon belül pótolni kell, a bíróságok gyorsan fognak dönteni ezekben az ügyekben. A február 29-éig benyújtott kérelmeket azonban továbbra is a gyámhatóság bírálja el - jelezte.

Sok ügyre számítanak
Várai-Jeges Adrienn kérdésre válaszolva elmondta: számos "kreatív" megoldással találkoztak, ahogyan az egyik szülő ellehetetleníti a kapcsolattartást a másikkal. Előfordult például, hogy miközben a gyerek a különélő szülőjével beszélt telefonon, a másik szülő - hogy így akadályozza a zavartalan kapcsolattartást - kedvenc mesefilmjével igyekezett elvonni a gyerek figyelmét.

Szigeti István bíró, az OBH jogi főosztályának munkatársa kérdésre válaszolva azt mondta: sok ilyen ügyre számítanak - a legtöbbre a budapesti régióban -, de ennek a nagyságrendjéről nem tudnak nyilatkozni.

Forrás: MTI, birosag.hu
Fotó: Rawpixel