Kell-e gyermektartást fizetnie a munkanélküli szülőnek?
Ebből a szabályozásból fakad, hogy a kiskorú gyermek eltartásához hozzájáruló gyermektartásdíj akkor is megállapításra kerül a bíróság előtt, ha a tartásdíj fizetésére kötelezett személy munkanélküli. Ez esetben egy olyan minimális összeg kerül megállapításra, amelynek megfizetése minimálisan elvárható. Természetesen figyelembe kell venni az olyan különleges eseteket, amikor a különélő szülő például egészségkárosodásban szenved, és hiába szeretne, nem tud elhelyezkedni.
Ám az egészséges, munkára képes - épp munka nélkül lévő - szülőt bizony gyermektartásdíj megfizetésére lehet és kell kötelezni. Ne feledd, a bíróság nem csak a jövedelmi, hanem a vagyoni viszonyokat is figyelembe veszi, így hiába munkanélküli éppen a kötelezett fél, ha előtte sokáig és jól keresett, és van felhalmozott tartaléka, mert akkor ebből kell teljesíteni.
Gyermektartási díj - mit vesz figyelembe a bíróság?
A törvény lehetőséget ad a feleknek, hogy megegyezzenek a gyermektartásdíj összegében. A bíróság - annak feltárását követően, hogy az összeg valóban megfelel-e a gyermek érdekének - a felek egyezségét jóváhagyja. Azonban ha a felek nem jutnak egyezségre - és ez sajnos nem ritka -, akkor a bíróság fog dönteni, a tényfeltárás és a bizonyítási eljárás lefolytatását követően. A tartásdíjat határozott összegben kell megállapítani. Figyelembe kell venni többek között a gyermektartásdíj megfizetésre köteles személy (a különélő szülő) teljesítőképességét és a gyermek szükségleteit. A tartást a kötelezett elsősorban pénzben szolgáltatja.
Gyermektartási díj módosítása - Példák megváltozott körülményre
Gyermekbetegségek felmerülése, ami többlet költséggel jár
A törvény kimondja, hogy a tartás teljesítését a bíróság határozatlan időre rendeli el. Ezért bizony előfordulhat, hogy ha például a gyermekek kicsi korában kerül meghatározásra a tartás összege, akkor hosszú évek elmúltával vagy bizonyos új körülmények beálltával olyan változások állhatnak be, amelyre egyik fél sem számított. Például az egyik gyermek cukorbeteg vagy lisztérzékeny lesz - vagy egyéb egészségügyi problémát/betegséget diagnosztizálnak nála -, akkor több ezer-tízezer forinttal is megnövekedhet a gyermek havi eltartása, amelyhez a különélő szülőnek is hozzá kell járulnia.
A kompromisszumkész szülők, akik helyesen a gyermek érdekében cselekednek, meg tudnak állapodni szóban, és a különélő szülő automatikusan havonta - arányosan - magasabb összeget ad át a gyermeket nevelő szülőnek. Ám sajnos megesik, hogy a szülők nem tudnak egyezségre jutni. Ez esetben a tartásdíj megemelését kérelmező fél bírósághoz fordulhat. A kiskorút illető tartás iránt a gyámhatóság is indíthat pert.
Az ex-férjnek új gyermekei születnek vagy elveszíti a munkahelyét
A másik eset, amikor nem az eltartandó gyermek oldalán áll be körülményváltozás, hanem a tartás megfizetésére kötelezett szülő oldalán. Ez lehet pozitív és negatív változás is. Úgy, mint a bírósági ítéletet követően elveszíti munkahelyét, vagy munkahelyet vált és ott alacsonyabb a jövedelme; vagy épp munkanélküli volt a tartás meghatározásának idején és időközben munkája lett. A fenti példán túl a különélő szülő - például volt férj - esetében gyakran előfordul, hogy új családot alapít, ahol akár két-három gyermek is születhet. Így ha a korábbi perben a férj jövedelme 50%-nak megfelelő határozott összegű gyermektartásdíj került megállapításra; akkor bizony egy új család és később megszületett, ugyancsak eltartásra szoruló gyermekek olyan kiadással járnak, amely nem biztos, hogy fenntarthatóvá teszi a korábban meghatározott összeg kifizetését.
A bíróság a változást szigorúan vizsgálja
Fontos tudni tehát, hogy minden olyan esetben, amikor a korábban már meghatározott gyermektartásdíj összegének emelése vagy csökkentése a per tárgya, a törvény értelmében a bíróság a körülményváltozásokat vizsgálja. Azt, hogy a tartás alapjául szolgáló körülményben olyan változás állott-e be, hogy a tartás változatlan tejesítése valamelyik fél lényeges érdekét sérti. Ez esetben a tartás mértékének vagy a szolgáltatás módjának a megváltoztatását lehet kérni. Nem kérheti a megállapodáson alapuló tartás megváltoztatását az a fél, akinek a körülmények megváltozásának lehetőségével a megállapodás időpontjában számolnia kellett, vagy akinek a körülmények megváltozása felróható.
A bíróság a körülményváltozást igen szigorúan vizsgálja. Azonban mindig az adott ügyre szabva mérlegel. Az ilyen perekben tehát a bíróság megvizsgálja a tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményeket, továbbá azt, hogy ezen körülményekhez képest lényeges változás állott-e be, emellett a tartásra szoruló gyermek/gyermekek szükségleteit, mindkét szülő helyzetét/teljesítőképességét, és végül, hogy a változatlan tartalmú teljesítés valamelyik fél lényeges jogi érdekét sértené-e.
Szerző: dr. Illés Fanni
Fotó: FreeDigitalPhotos