„Alig tud megülni egy helyben, minden érdekli, izeg-mozog” – meséli az egyik anyuka 6 éves kisfiáról. „Mi lesz vele az iskolában? Hogyan fog tudni egész nap odafigyelni a tanító nénire?”
Sok szülő kezdi el figyelni nagycsoportos korában a gyermekét, hogyan teljesít, szépen rajzol-e, lekötik-e a feladatok. Érdekel minket szülőket, iskolaérett-e a gyermekünk, hogyan fog az iskolában helyt állni. A gyermek mozgékonysága, szerteágazó figyelme lehet életkori jellemző. Ám néhány esetben felmerülhet a figyelemzavar gyanúja is, melynek korai felismerése elengedhetetlen a hatékony kezelés szempontjából.
10 kérdéses teszt - Figyelemzavaros-e a gyermekem?
A következő kérdésekre válaszolva felmérheted, hogy érdemes-e szakemberhez fordulnotok:
- - Nem tud figyelni játék közben?
- - Úgy tűnik nem figyel, amikor beszélnek hozzá?
- - Elkerüli azokat a feladatokat, amelyeknél tartósan figyelni, gondolkodni kell?
- - Könnyen elterelik a figyelmét a külső ingerek?
- - Elfelejti a napi teendőket?
- - Tud nyugodtan ülni? Vagy folyton babrál valamivel, fészkelődik?
- - Rohangál, ugrál, mászik olyan helyzetekben, amikor az nem helyénvaló?
- - Nem tud nyugodtan, önállóan játszani?
- - Túl sokat beszél?
- - Félbeszakítja mások beszédét, játékát?
Ha többségben vannak az igen válaszok, akkor érdemes felkeresni egy szakembert!
Figyelemzavar - mi a teendő, ha felmerül a gyanú?
A figyelemzavar betegség és kezelésre szorul!
Ez a zavar nem nevelési probléma, hanem egy neurobiológiai (az agyban található figyelemközpont működési zavara), vagy a magzati korban szerzett (oxigénhiányos állapot következtében kialakuló) betegség.
Amennyiben kezeletlen marad, komoly következményei lehetnek a családra és a gyermekre egyaránt:
- A gyermek tanulmányi teljesítménye nem fogja tükrözni a valódi képességeit,
- nem lesznek sikerélményei,
- megbélyegzik viselkedési nehézségei miatt,
- a szülők sokat veszekedhetnek a felmerülő, és megoldhatatlannak tűnő problémák miatt,
- gyakrabban fordul elő ezekben a családokban depresszió, és válás.
Mit tehet a szülő, ha gyermekéről kiderül, hogy figyelemzavaros?
- Fogadjuk el, hogy gyermekünk olyan amilyen.
- Legyen kevés számú, rövid, világos, könnyen teljesíthető szabály!
- Figyeljük meg, mi zavarja és mi segíti a munkáját – ennek megfelelően támasszunk felé elvárásokat, alakítsuk ki a feladatokat.
- Győződjünk meg arról, hogy a gyermek ránk figyel, ránk néz, miközben kérünk valamit.
- Röviden, egyszerűen mondjuk el, mit akarunk.
- Egyszerre csak egy dolgot mondjunk!
- Használjunk egyértelmű kijelentő vagy felszólító mondatokat!
- Ne gúnyolódjunk, ne ironizáljunk!
- Kerüljük a spontaneitást velük szemben: tudja előre, hogy mit miért tegyen.
- Győződjünk meg arról, hogy a gyermek megértette, amit mondtunk neki.
- Szükség esetén mutassuk be, magyarázzuk el, mit várunk tőle!
- Szülőként nagyon sok türelemre, és következetes magatartásra lesz szükségünk!
- A figyelemzavaros gyerekek nehezen birkóznak meg a váratlan helyzetekkel. Segítsünk nekik azzal, hogy megbeszéljük velük, mi fog történni, mire számítson.
Természetesen nem lehet az élet minden pillanatára felkészíteni, de ezáltal lehet csökkenteni a problémák, és a szorongás, frusztráció fokozódását.
- Fontos a jutalmazás, ezzel lehet őt motiválni.
- Sok dicséret, kedvesség, folyamatos visszajelzés szükséges.
- Kerüljük a fenyegetést, kiabálást – ez csak fokozza a benne lévő feszültséget!
Igyekezzünk szétválasztani a személyiségét és a viselkedését. Tehát nem Ő rossz, hanem a viselkedése nem megfelelő. Pontosan, négyszemközt beszéljük meg vele, mi az, ami nem helyénvaló, min kellene változtatni.
(Forrás: dr. László Zsuzsa: Az örökmozgó gyermek)
Figyelemzavar esetén hová fordulhat a szülő?
Vidéken, és a fővárosban is a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat, nevelési tanácsadó, vagy a gyermekpszichiáter tud elsősorban segíteni.
Előfordulhat, hogy a zavar olyan mértékű, hogy átmenetileg gyógyszerre is szükség lehet.
A mozgásterápia, pszichoterápia, valamint a szülői konzultáció is hasznos lehet.
Ne szégyelljük, ha gyermekünk problémával küszködik. Minél hamarabb kap segítséget, annál valószínűbb, hogy az iskolában már lépést tud tartani a többiekkel, esetleg a tanító is tisztában lesz azzal, hogy mire figyeljen vele kapcsolatban.
Szerző: Dr. Árvainé Koczok Márta
Fotó: Sergio Vassio Photography/Flickr, CC BY-SA