Miért van jótékony hatása a nevetésnek az egészségre? Hogyan lehet az immunrendszert a nevetéssel karbantartani? Tudtad, hogy egy csecsemő akár 300-szor is elneveti magát naponta, mi felnőttek pedig alig 20-szor? Pedig egy jóízű nevetés csodákra képes… Ha már felébredtél, nevetni se késs el!
Induljon a napod vidám nevetéssel!
A nevetés gyógyít, felemeli lelked,
érdemes a napod vele ünnepelned…
(Aranyosi Ervin)

Lassan elcsépelt fogalommá válik, hogy a nevetés gyógyít. Számtalan orvosi kutatás támasztja alá kedvező élettani hatásait, és mégis az emberek hétköznapjaiból egyre inkább hiányzik.

Gyógyszerek helyett inkább nevettess!
Miközben tudjuk, hogy a betegségek hátterében szinte mindig lelki okok keresendők, vagyis betegségeink túlnyomó többsége pszichoszomatikus, - valójában a lélek gyógyítására, mentális egészségünk karbantartására kevés figyelmet fordítunk. Gyógyszerek helyett a nevetés praktikusabb megoldás lenne. Vajon a XXI. század embere már nem szeret nevetni?

A csecsemők többet nevetnek, mint a felnőttek?
Egy egészséges csecsemő átlagosan naponta 200-300 alkalommal is elneveti magát, és mindössze az az oka rá, hogy a kacagás örömforrást jelent számára. Ez a nevetésszám felnőtt korunkra általában napi 15-20 alkalomra olvad, amely nem képes ellensúlyozni a bennünket ért negatív behatásokat. Vajon mi történik a kettő között? Mitől válik az ember ilyen komollyá?

A gyerekeknél a nevetésmentes magatartás lett az „elvárt”
Ahogy életünk során a társadalom és a környezetünk elvárásainak megfelelően igyekszünk viselkedni egyre inkább a fegyelmezett, mosolygás-, és nevetés-mentes megnyilvánulás a kívánatos. Gyakran már az óvodákban és az iskolákban is fegyelmezett, komoly felnőtteket nevelésére törekednek, amely eleve a lelki betegségek kialakulásához nyújtanak jó alapot, úgymond táptalajt.
Ahogy a viccben is meg van írva: „Megtanítod járni és beszélni, azután azt mondod, - Ülj le és maradj csendben!”

A nevetés stresszoldó,  és elűzi a félelmeket
A nevetés elűzi a félelmeket, optimizmust és megnyugvást hoz. Nevetésre mégis csak a szabadidőben találnak lehetőséget a gyerekek, a fiatalok, amennyiben keresik ezen alkalmakat, és nem a különböző médiák és elektromos „kütyük” hódítják el a figyelmüket, illetve amennyiben a nevetéshez, jó kedvhez a szülők is partnerek tudnak lenni. Ugyanakkor számtalan olyan stresszes, idegesítő dolog van a gyermekek életében, amely rontja a betegségek elleni védekezésüket, rombolja az immunrendszerüket.

Úgy gondolom, jó lenne felszabadultabb, vidámabb és örömtelibb gyermekkort biztosítani gyermekeinknek, ami egyben javítaná az önbizalmukat, önmagukról kialakult képüket, és egyben az egészségükre is kedvező hatással lenne.
Mit tehetünk mi, szülők annak érdekében, hogy gyermekünk jobb kedvű, vidámabb legyen?

„A karrier, pénz, okostelefon (…) nem pótolja az emberi kapcsolatokat”
Először is, nekünk, felnőtteknek is kevésbé kellene komolyan vennünk az életet, több vidámságot és mosolyt kellene vinnünk a mindennapjainkba. Több közös programot tervezni családunknak, gyermekeinknek, keresni azokat a lehetőségeket, amelyek okot adnak az együtt „örömködésre”. Az együtt töltött idő, a közös szórakozás, a sportolás, a játék során számos alkalom kínálkozik a vidámságra. A karrier, a pénz, az okostelefon, számítógép és a játékterem nem pótolja az emberi kapcsolatokat, a boldog családi életet.

A családi filmnézés valóban szórakozás legyen!
Igen gyakran merül ki a családi program a közös tévénézésben, esetleg mozizásban. A szülők figyelme azonban nem terjed ki többnyire a megfelelő filmek kiválasztására, kontrollálására, pedig ennek akkor van igazán értelme, ha a filmnézés valóban szórakozás, és a gyermekben is kellemes érzéseket kelt, nem pedig rémálmokat, félelmeket generál. Az igazán nívós, nevetve oktató, mesélő rajzfilmek, vígjátékok jelenthetnek a gyermek normál mentális fejlődéséhez jó alapokat.

Egy gyermeket könnyű nevetésre bírni
Alapjában véve azonban a gyermeki lélek, amíg a kötöttségek megengedik, képes jó humorral rácsodálkozni a világra. Boldogan és önfeledten képes kacagni számára új, vagy éppen faramuci dolgokon, fonák helyzeteken - állatok, vagy kedves emberek viselkedésén. Egy gyermeket könnyű nevetésre bírni, amíg ez nem tiltott, komolytalan dolog számára. Egy kis kukuccsolás, fogócska, bújócska épp úgy kacagásra bírja, mint az állatok viselkedésének megfigyelése. Nem véletlen, hogy a gyermekek vonzódnak az eső utáni pocsolyákhoz és imádnak bennük tapicskolni, mert ez vicces, érdekes. A felnőttnek pedig rögtön az jut az eszébe, hogy „ajjaj, a gyermekem most meg fog fázni”.

A széltől is óvott gyerekek gyakran betegednek meg
Az állandó aggódás, az agyon fertőtlenítés, az agyonnyomó gondoskodni akarás azonban nem javít a gyermekek betegséggel szembeni ellenálló képességén, immunitásán, sőt rombolja azt. Az ember úgy tanul, ha tapasztal, és milyen érdekes, az immunrendszerünk is ugyanígy működik. A „steril” körülmények között, a széltől is óvott gyerekek gyakrabban betegednek meg. A betegségeken természetes módon átesett gyermekek ritkábban betegednek meg, később más betegségeket is könnyebben legyűrnek.

A lelki ok felismerése vezet a valódi gyógyuláshoz
Sokan hallották már azt a latin mondást, hogy „Ép testben ép lélek”. Ezt a mai ember úgy fordítja magának, ha a testemet jó kondícióban tartom, akkor a lelkem is rendben lesz. Sajnos, ez így nem igaz. A betegségek a lélekből erednek. Tüneteink jelzések, hogy valamit rosszul csinálunk, rossz utat választottunk, hogy viselkedésünkön, életmódunkon, egyáltalán az élethez való hozzáállásunkon változtatni kellene.

Az akadémikus orvostudomány ezeket, a tüneteket igyekszik megszüntetni, vagy legalábbis csökkenteni. Mivel azonban az ok, amely a tünetet kiváltotta, nem változik, a tünetek folyamatos elnyomására igyekszik törekedni. A lelki okok felismerése vezethet azonban a valódi változáshoz, a gyógyuláshoz. A tünetek lényegében testünkön belül, különböző életesemények hatására bekövetkezett elváltozások, energia elakadások, úgynevezett blokkok kialakulásának következményei.

A nevetés támogatja az immunrendszert
Ám kicsit elkalandoztam, térjünk vissza a nevetésnek az egészségre gyakorolt jótékony hatásaihoz. Valószínűleg mindenki tapasztalta már, hogy egy jóízű nevetés során testünk és arcunk számos izma megfeszül, pulzusunk és vérnyomásunk megemelkedik. A nevetés közben tüdőnk kitágul, rekeszizmunk megrezegteti belső szerveinket. A nevetés segítségével több oxigén kerül a vérbe, és jut el például az agyba. Ezzel javítja a gondolkodó és reagáló képességeinket. A rekeszizom mozgása a kacagás során egy különleges belső masszázst nyújt (ingyen és bérmentve) a belső szerveinknek, olyat, amelyet semmilyen más módszerrel nem tudunk jobban előidézni, ezek az összehúzódások megmozgatják a teljes bélrendszert, tüdőt, májat, gyomrot, stb., ezáltal javul ezeknek a szerveinknek a vérellátása is.

Amellett, hogy a nevetés felér egy kiadós testedzéssel, a kalóriaégetés miatt, fogyókúrának is kiváló. A nevetés támogatja az immunrendszert, javítva a betegségek elleni védekezést. A betegség gyógyulási szakaszában pedig meggyorsíthatja a felépülést…

Vannak olyan dolgok, amin nevetni kell!
Ezt a boldog lélek nem is rejtheti el.
De miért is tenné, hisz jól esik neki,
a lélek rezgését magasra emeli.
Nem nehezedik rá, úgy az élet súlya,
ki befelé figyel, hamar megtanulja.
Mert a lelki békét nevetés táplálja,
általa lombosabb életünk szép fája…
(Aranyosi Ervin)

Fotó: Freedigitalphotos.net
Szerző: Aranyosi Ervin

<