A baba világrajövetelének több lehetséges módja is van. Hüvelyi szüléssel érzéstelenítés nélkül, vagy epidurális érzéstelenítéssel segíthetik világra, de bizonyos esetekben császármetszésre, akár időzített császármetszésre is szükség lehet.

SZÜLÉSI MÓDOK
Hüvelyi szülés:
A szülés természetes formája, hiszen optimális esetben a kifejlődött magzat az édesanyja hüvelyén keresztül jön világra. A folyamat a vajúdással, vagyis méhizom összehúzódásokkal kezdődik, melyek eleinte viszonylag nagy, 20-25 perces szünetekkel, majd egyre sűrűbben, szabályos időközönként jelentkeznek, időtartamuk pedig hosszabbodik. A magzatot körülvevő burok megrepedése a magzatvíz elfolyásával jár, ez azt jelzi, hogy az események felgyorsultak, hamarosan megérkezik a gyermek. Ha a magzatvíz elfolyása után a szülés mégsem zajlik elég gyors ütemben, szükségessé válik a beavatkozás, mivel megnő a magzat megfertőződésének veszélye, illetve a méh belső méretének, a méhen belüli nyomás megváltozásának káros következményei lehetnek a gyermekre.

Bizonyos esetekben maga az orvos repeszti meg a burkot, ha úgy ítéli meg, hogy a vajúdás túlságosan elhúzódik. Az összehúzódások szüneteiben a méhszáj egyre tágul, a görcsök pedig előrefelé tolják a babát, aki ideális esetben fejjel előre halad a szülőcsatornában. Ez a szakasz első szülő nők esetében hosszú lehet, 8-10 óra, második vagy többedik szülésnél már csak 2-6 óra.
A következő a kitolási szakasz, melynek ideje 10-20 perc. A szülő nő ekkor érzi is a kényszert, hogy nyomjon, így az összehúzódások mellett hasizmának és rekeszizmainak megfeszítésével segítheti a gyermek előre haladását. Ebben a szakaszban alkalmazhat az orvos gátmetszést, megelőzve ezzel a gát izomzatának berepedését. A kitolási szak végén a gyermek feje – vagy az elöl fekvő része – megjelenik a hüvely bemenetnél, mely egyre tágul, míg végül a csecsemő a hüvelyen át világra jön. A méhösszehúzódások ezután is folytatódnak, egészen addig, míg a méhlepény is távozik az anya szervezetéből, ezt nevezzük a harmadik, lepényi szakasznak. Ha ez nem zajlik le a szülés után egy órán belül, a lepényt mesterséges úton kell eltávolítani.

Hüvelyi szülés érzéstelenítéssel:
Egyéni fájdalomtűrő képességünk nagyon különböző lehet, s a terhes nők esetében az ismeretlen fájdalomtól való félelem már jó előre okozhat olyan szorongást, amitől a vajúdás még nehezebbé válhat. Ezért egyre elterjedtebb, hogy kérésre EDA-t, epidurális érzéstelenítést alkalmaznak a szülés során.

Akár előre kérte, akár a vajúdás során jelzi ezt a kismama, tapasztalt aneszteziológus a legnagyobb biztonsággal alkalmazza az EDA-t, ha annak semmilyen orvosi ellenjavallata nincs. Az érzéstelenítés során - miután a kismama felvette a megfelelő testhelyzetet - (ülő vagy oldalt fekvő helyzet), az aneszteziológus először fertőtlenítő oldattal lemossa a páciens hátának alsó részét. A tervezett kanülálás helyén lidokain oldattal érzésteleníti a bőrt és a bőr alatti szöveteket, majd egy speciális végű tűt helyez a gerincvelő kemény burkát körülvevő keskeny térbe. A tűn keresztül egy hajlékony, vékony csövet (kanült) csúsztat az epidurális térbe, majd a tűt eltávolítja, és a kanült ragtapasszal rögzíti. Először csak tesztdózist ad a kanülbe, majd ha meggyőződött róla, hogy a kanül a megfelelő helyre került, elkezdi az epidurális érzéstelenítést felépíteni. Ehhez helyi érzéstelenítő oldatot használ, esetenként kis mennyiségű kábító fájdalomcsillapítóval kombinálva. Az érzéstelenítő hatása lassan alakul ki (10-30 perc), az epidurális kanülbe adott gyógyszer ismétlésével az érzéstelenített terület kiterjedése és az érzéketlenség időtartalma is fokozódik. Ilyen módon az érzéstelenítő hatás igény szerint kialakítható és fenntartható hosszú órákon át is. Az alkalmazott szer hatására megszűnik a hideg-meleg érzés, csökken vagy megszűnik a fájdalom érzékelése, csökken a tapintás- és a nyomásérzés. Nagyobb adagok, töményebb érzéstelenítő oldat hatására az érzéstelenített területen teljes érzéketlenség jön létre, de az izmok ereje is jelentősen csökkenhet, ez szülés esetén kerülendő.

Fontos az epidurális érzéstelenítés helyes időzítése a szülés során. Túl korai, a rendszeres fájások előtti alkalmazása indokolatlan, és leállíthatja a szülés folyamatát. Túl későn, a kitolási fázisban alkalmazva pedig már nem képes érdemi fájdalomcsillapító hatást kifejteni. A szülés után esetleg szükséges gátvarrás érzéstelenítésére is alkalmas. A megfelelő alkalmazás mellett a szülési fájdalom az EDA segítségével jelentősen csökken, esetenként szinte teljesen megszűnik. Megkíméli az anyát a hosszú vajúdás okozta kifáradástól, így több energiája marad a kitolási szakaszra.

Tervezett császármetszés:
A tervezett császármetszés olyan műtét, amelyet a szülés megindulása előtt végeznek, speciális egészségügyi indokkal. Ilyenkor már a terhesgondozás során fény derült olyan problémákra, melyek alapján az orvos az tervezett szülésindítás mellett dönt. Például ha első szülésről van szó, és a gyermek farfekvéses vagy harántfekvéses. Ikerterhességnél is előfordulhat, hogy a testvérek helyzetük alapján akadályoznák egymást a megszületésben. 40 év feletti először szülő anyánál, illetve mesterséges megtermékenyítés esetén is megfontolandó lehet a tervezett császármetszés kérdése.

1 / 2 Császármetszés:
Erre a sebészi beavatkozásra akkor kerül sor, ha a természetes módon való szülés veszélyeztetné az anya vagy a gyermek egészségét, végső soron akár életét is. Bizonyos esetekben már előre eldől, hogy a szülés megindulása után császármetszésre kerül majd sor. Ezt indokolhatja az anya valamilyen egészségügyi problémája vagy a magzat elhelyezkedési rendellenessége. Más esetekben a császármetszésre váratlan, előre nem látható események miatt kerül sor, ilyen például a méhlepény idő előtti leválása vagy a lepény kapacitásának romlása, a magzat szívhangjának rosszabbodása.
A császármetszést korábban altatásban végezték, de így az altatószer a gyermek szervezetéhez is eljutott. Ma már gerinc közeli érzéstelenítéssel oldják meg, hogy az anya semmilyen fájdalmat ne érezzen, miközben végig tudatánál marad, így tanúja lehet gyermeke világra segítésének. A gerincvelőt körülvevő folyadékba beadott érzéstelenítő szer nem csak a fájdalmat szünteti meg, de a méhösszehúzódásokat is. Így válik lehetővé, hogy a hasüreget és a méhfalat a bikini vonalban megnyitva az orvos kiemelje a magzatot. A császárral született gyermek speciális ellátást igényel, ezért közvetlenül a műtét után neonatológus látja el a kicsit.

Alternatív szülés:
Amit napjainkban alternatívnak nevezünk, az valójában a szülés legtermészetesebb formája. Azt jelenti, hogy a szülő nő a saját igényei szerint vajúdhat, megválasztva a testhelyzeteket, akár sétálhat is, használhat olyan eszközöket – például gimnasztikai labdát –, melyek számára megkönnyítik a fájdalom kontrollálását. Az alternatív szülés lehetőség szerint nem jár gátvágással, helyette aktív gátvédelmet alkalmaznak.

Programozott császármetszés
Hétfő, 10.30: Tervezett császármetszés. 12.00: Együtt a család a szülészeti kórteremben, az újszülött épp apa mellkasán alszik. 14.00: Konzultáció a csecsemős nővérrel. Kedd, 09.00: Orvosi vizsgálatok – a baba és a mama is jól vannak. 10.00: Újra együtt a család, a kistestvér is ismerkedik az új családtaggal. Szerda, 09.00: Elkészült a zárójelentés, a család hazatérhet a szülészetről.

Az Egyesült Királyságban ma már valóban ilyen pontosan megtervezhető a gyermek érkezése. Hosszú út vezetett a döntéshez, de pár hónapja bárki megválaszthatja szülése időpontját, programozott császármetszést kérve orvosától.

A BBC News híréből az is kiderül, bár a műtétet kérésre minden esetben el kell végezni, a kismamának alapos tájékoztatást kell kapnia a beavatkozás kockázatairól. A határozat tulajdonképpen csak alkalmazkodik a jelenlegi brit klinikai gyakorlathoz, hisz korábban az orvos hozhatta meg a döntést, indokoltnak látja-e a beavatkozást, ám a szülészek számára már akkor is elegendő indok volt a kismama kérése.

Programozott szülés Magyarországon
Magyarországon programozott szülésre akkor van lehetőség, ha a páciens indokai orvosilag elfogadhatóak. „A gyakori okok között például a faros- vagy harántfekvés, a gyermek átlagosnál nagyobb mérete, az anyai életkora (késői szülés) szerepelnek – fűzi hozzá Dr. Illantiz Elemér szülész-nőgyógyász –, de előfordul, hogy a kismama túlzottan fél a szülés bizonytalanságától, a fájdalomtól vagy épp attól tart, hogy a hüvelyi szülés később rontaná szexuális élete minőségét. A jelenleg hazánkban végrehajtott császármetszések mintegy felét az ilyen programozott esetek teszik ki.”

Tudta-e?
A Nagy-Britanniában megkérdezett szülésznők arról számoltak be, amikor a gyakorlatban teljes körű tájékoztatást adnak a programozott császárra jelentkező kismamák számára, többségük végül a hagyományos szülést választja. A statisztikák szerint az országban minden negyedik szülés végződik valamilyen indokból császármetszéssel. Az európai adatok országonként nagyon eltérőek, az északi országok 14 százalékos arányától az olasz 40 százalékos arányáig terjedően. A hazai átlag 33.3 százalék.

Forrás: drrose.hu

Fotó: Freepik