Az öröklést, ajándékozást érintő illetékmentesség nem csak a testvérekre, hanem a féltestvérekre, valamint az örökbefogadáson alapuló testvérekre is vonatkozik. A parlament a testvérek esetében is ingyenessé tette az öröklést, illetve az ajándékozást, annak értékétől függetlenül - erről 2020. június 16-án szavaztak.

A képviselők 166 igen szavazattal, öt nem ellenében és 23 tartózkodás mellett fogadták el kormánypárti képviselők az illetéktörvényt módosító javaslatát.

Féltestvérekre és örökbefogadott testvérekre is vonatkozik
Az öröklést, ajándékozást érintő illetékmentesség nem csak a testvérekre, hanem a féltestvérekre, valamint az örökbefogadáson alapuló testvérekre is vonatkozik, az új szabályt a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

Eddig csak az egyenes ági rokonokra vonatkozott az illetékmentesség
A hatályos szabályok alapján az egyenes ági rokonoknak (beleértve az örökbefogadáson alapuló kapcsolatokat is) már most sem kell öröklési, illetve ajándékozási illetéket fizetniük. Egyenes ági rokonnak számítanak az elődök és utódok, azaz a szülő, nagyszülő, dédszülő, illetve a gyermek, unoka, dédunoka.


 

Mi az ajándékozási illeték - Néhány fontos információ

Ajándékozással történt vagyonszerzés esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) meghatározott módon ajándékozási illetéket kell fizetni.

Az ajándékozási illeték tárgya:
- ingatlan ajándékozása,
- ingó ajándékozása,
- vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás (ideértve a követelés elengedését is)

Az előbbiekben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja.

Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák.

Ha a bontó feltétel vagy véghatáridő bekövetkezésekor a dolog az ajándékozóra száll vissza, a visszaszállás után ajándékozási illetéket nem kell fizetni.

Mekkora összegű az ajándékozási illeték?
- Az ajándékozási illeték általános mértéke az egy megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%.
- A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az ajándékozási illeték mértéke 9%.

Nem kell ajándékozási illetéket fizetni egyebek közt:
1. Az ajándékozó egyenesági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék. Az egyenesági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. Felmenő egyenes ági
rokonok az elődök, így a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, míg lemenő egyenes ági rokonok: gyermek, unoka, dédunoka, azaz az utódok. A házasságon kívül született gyermeknek vér szerinti apjával és annak felmenőivel jogilag értékelhető rokoni kapcsolata csak akkor jön létre, ha családi jogállást teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozat, illetőleg jogerős bírói ítélet rendezi. Az egyenesági rokonságot megillető illetékmentesség kiterjed az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is.
2. Az ajándékozó házastársa, bejegyzett élettársa által – házasság (bejegyzett élettársi kapcsolat) fennállása alatt – megszerzett ajándék.
3. A házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.
4. Ehhez a mentességhez tartozik mostantól a testvérek közötti ajándékozás is.

Az ajándékozási illeték további részleteit a Nav tájékoztató füzetében találod (ebben még nincs benne a testvérekre vonatkozó mentesség), itt tudod letölteni »

Forrás: MTI
Fotó: Pixabay