Különélő szülők esetén ki dönti el, hogy melyik iskolába járjon a gyermek, milyen szakmát válasszon? Melyik félnek mihez van joga? Mikor lép közbe a gyámügy és mi ennek a menete? Családjogi szakértőnk válaszol a kérdésekre. Amikor egy gyermek szülei külön válnak, számos járulékos kérdést rendezni kell. Első kérdésként merül fel, hogy a jövőben ki gyakorolja a szülői felügyeleti jogot a közös kiskorú gyermek felett. És mi van akkor, ha nem értenek egyet abban, hogy a gyermek melyik iskolába járjon? A mai világban mindenki a maximumra hajt és a szülők gyakran nem értenek egyet abban, hogy melyik iskola a legkiválóbb, melyik is szolgálná a gyermek érdekét.

Külön élve, de közösen felügyelni a gyermeket - megállapodás kérdése mindössze?
A Polgári Törvénykönyv értelmében a szülői felügyeletet a szülők közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A felügyeleti jogot a szülők rendezhetik egymás közötti megállapodással. Ennek keretében a különélő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják, vagy megállapodhatnak abban, hogy a szülői felügyeletet kizárólag az egyik szülő gyakorolja. A felek egyezségét bíróság által jóvá kell hagyatni. Ha nincs egyezség a felek között, akkor az illetékes járásbíróság jogosult döntést hozni a szülői felügyelet gyakorlásának rendezésében.

Mindkét fél jogosult részt venni a gyermek iskoláját érintő döntésekben?
Abban az esetben, ha a gyermek felett a szülői felügyeletet csak az egyik szülő gyakorolja, akkor a másik ún. különélő szülő akkor is jogosult a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben együtt dönteni a másik szülővel, kifejezni akaratát, álláspontját. A gyermek sorsát érintő ún. lényeges kérdés – többek között - a gyermek iskolájának, életpályájának megválasztása.

Mi történik, ha a felek nem tudnak megegyezni az iskola kérdésében?
Ha a kiskorú gyermek szülei nem tudnak egyezségre jutni abban, hogy a gyermek melyik iskolába járjon, vagy épp melyik másik intézménybe írassák át, akkor vitájukat az illetékes gyámhivatal fogja eldönteni.

A 149/1997 (IX.10.) Kormány rendelet értelmében a szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban felmerült vitában a gyámhivatal a szülő vagy a gyermek kérelmére dönt. A korlátozottan cselekvőképes gyermek a kérelmét önállóan is előterjesztheti.

Gyámhivatali eljárás esetén mi ennek a folyamata?
A kérelem előterjesztése nyomán eljárás indul a gyámhivatalnál. Első sorban a hivatal megvizsgálja, hogy a bíróság korlátozta vagy megvonta-e a szülő szülői felügyeleti jogát a vita tárgyát képező kérdésben. A gyámhivatal az eljárás során a felek együttműködésének előmozdítására törekszik, ennek keretében felajánlja mediációs eljárás igénybevételének lehetőségét. Egyezség hiányában a hivatal meghallgatja a feleket, és az előterjesztett kérelem tárgyában dönt.

A hivatal az eljárása során vizsgálja a gyermek képességeit, tanulmányi eredményeit, valamint egészségi állapotát és ezek mérlegelésével dönt. A vizsgálat során ki kell kérni a nevelési tanácsadó vagy a gyermek nevelési-oktatási intézményének véleményét. Szükség esetén gyermek- és ifjúságpszichiátriai gondozó vagy a gyermek egészségi állapotának megítélésére jogosult egészségügyi szolgáltató szakvéleményét.

A végkimenetel a gyermek érdekeit kell, hogy szolgálja!
Mindezek figyelembevételével, a gyermek érdekében hozza meg a gyámhivatal a döntését annak kérdésében, hogy mely oktatási intézménybe járjon a gyermek, ha ennek tárgyában a szülők nem tudnak dönteni.

Szerző: Dr. Illés Fanni családjogi szakértő
Fotó: Freepik