A testvérek kapcsolatát több olyan tényező is befolyásolja, amire érdemes odafigyelnünk. Most annak kérdését járjuk körül, hogy miért nem teszünk jót, ha a nagyobb testvér előtt mindig a kicsire hivatkozunk. Ha ismerősek az alábbiak: „Nem megyünk a játszótérre, mert a kicsinek aludnia kell”! vagy „Most nem tudok veled játszani, éhes a baba.”, mindenképpen olvass tovább!

Nyilvánvaló és természetes, hogy sok élethelyzetet befolyásol a kistesó érkezése és a megváltozott napirend, de nem mindegy, ezt hogyan kommunikáljuk a nagyobbik testvérnek. Az ezzel kapcsolatos problémák elsősorban akkor jellemzőek, ha a nagyobbik testvér még 4-5 év alatti, a kicsi pedig újszülött vagy másfél év alatti kisbaba.

De mit is jelent az, ha mindig a kisbabára „hivatkozunk”. Ilyen például:

„Most nem tudok veled játszani, éhes a baba.”
„Add oda neki a játékod! Te már úgyis nagy vagy hozzá!”
„Most nem mehetünk a parkba, aludnia kell.”
„Most játszhatok veled, mert nagyon nyűgös a kicsi.”
„Csendben légy! Alszik.”
„Siess a fürdéssel, mert a kicsit is szeretném fürdetni.”

Képzeljük magunkat a nagyobbik gyermek helyébe, és nézzük mindezt az ő szemszögéből! 

 

Hogyan éli meg ezt az idősebb kisgyermek?

Ha hátrányosnak érzi a kistestvér jelenlétét, akkor féltékenysége, neheztelése csak fokozódik, esetleg még mellőzöttnek is érezheti magát, és érzelmi bizonytalanságot élhet át. 

Egy totyogó vagy dackorszakos gyermeknek a baba/öcsi/hugi ezzel csak egy-egy újabb szigorítás, tiltás vagy csalódás okozójává válik, aki miatt ő vélt vagy valós hátrányokat szenved. Még ha ez felnőtt szemmel eltúlzottnak is tűnhet a részéről, mégis gondoljuk át, hogyan kommunikálunk a kicsivel kapcsolatban.

 

Mit tehetünk másképp?
 

• A picit ne tüntessük fel „bűnbakként”, mint az újabb kényelmetlenségek vagy szabályok okozóját.
   
• Igyekezzünk másként fogalmazni, és az előnyökre vagy más lehetséges alternatívákra fókuszálva fogalmazni.

 

Például

• ehelyett: „Most nem tudok veled játszani, etetnem kell.” Mondjuk inkább: „Ha megetettem a babát, ő is nyugodtabb lesz, és tudunk játszani. Amíg szopizik, mondjunk együtt egy mesét/játsszunk szójátékot!”
   
• ehelyett: „Csendben légy! Alszik.” Mondjuk inkább azt: „Játszol velem csendes ninját? Mutasd meg, ki tudsz-e menni a konyhába az almáért lábujjhegyen.” vagy „Összebújunk halkan, mintha egy sátorban aludnánk? Melyikünk tud tovább csendesen pihenni?”
   
• ehelyett: „Most nem mehetünk a parkba, aludnia kell.” felajánlhatjuk, hogy „Piknikezzünk a szőnyegen! Segítesz összerendezni a piknikkosarat?”

 

Ha odafigyelünk arra, hogyan kommunikálunk a nagyobb gyermeknek a kisebb testvérről, azzal pozitívan befolyásolhatjuk a hozzáállását, kötődését, és a velünk való kapcsolatában sem él át bizonytalanságot vagy hiányérzetet.
Használjuk az empátiánkat és a fantáziánkat...megéri!

 

Szerző: Szülők Lapja