A húsvét a legrégebbi keresztény ünnep. Azt tudjuk, hogy mindig vasárnapra és hétfőre esik, de mitől is függ pontosan, hogy melyik vasárnapra és melyik hétfőre. Többek között ez is kiderül cikkünkből.
A húsvét a legrégebbi keresztény ünnep. Azt tudjuk, hogy mindig vasárnapra és hétfőre esik, de mitől is függ pontosan, hogy melyik vasárnapra és melyik hétfőre. Többek között ez is kiderül cikkünkből.
Az ünnep eredete
A húsvét eredetileg (i.e. IX. sz.) az aratás kezdetekor tartott, természeti ünnep volt. A hétnapos ünnep előestéjén hibátlan bárányt öltek, amelyet a csont megtörése nélkül sütöttek meg, és kovásztalan kenyérrel (macesz – pászka) és keserű salátával fogyasztottak el. Az ünnep minden napján aznapra előírt áldozatokat mutattak be.
Ezt az ünnepet már a II. sz. óta évente megtartják: a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, pászkaünnep, az egyiptomi szolgaságból való kivonulás emléknapja. Megünneplésében azonban mára már keverednek a zsidó húsvét és egyes keleti vallások hagyományai.
Mitől függ, hogy mikorra esik?
A húsvét a keresztény egyházi év egyik fontos napja, mert a húsvéttól függ több fontos egyházi ünnep időpontja. A húsvéthoz sok népszokás is kapcsolódik. A kereszténység legnagyobb ünnepe, emlékezés Jézus Krisztus feltámadására.
Napját a niceai zsinat (325) a tavaszi napéjegyenlőséggel (márc. 21.) egybeeső vagy azt követő holdtölte utáni első vasárnapban határozta meg. Így a húsvét ünnepe március 22. és április 25. közé esik, és meghatározza a többi mozgó ünnep idejét is – húsvét előtt és után egyaránt:
- farsangvasárnap - húsvét előtt 7 héttel,
- virágvasárnap - húsvét előtt 7 nappal,
- áldozócsütörtök - húsvét után 40 nappal,
- pünkösd - áldozócsütörtök után 10 nappal,
- Szentháromság vasárnapja - pünkösd után 7 nappal,
- Úrnapja - a következő csütörtök ill. vasárnap.
Húsvétkor ér véget a nagyböjt, a hústól való 40 napos tartózkodás, innen származik a magyar elnevezés.
Húsvéti gyertya:
A nagyszombati katolikus szertartás keretében az új tűzről meggyújtott nagy, díszes gyertya (a húsvéti gyertyát a feltámadás szimbólumaként tartják számon)
Húsvéti nyúl:
A gyermekek hitében a húsvéti ünnepekre tojást hozó állat. (1682 óta ismert a szokás Németországban) Eredete talán egy tévesen értelmezett húsvéti bárány ábrázolására, végső soron ősi termékenységkultuszokra vezethető vissza.
Források:
Egyetemes Lexikon (Officina Nova – Magyar Könyvklub – Bp., 1998.
Magyar Larousse Enciklopédikus szótár II. kötet – Akadémiai Kiadó, Bp., 1992.
