Mit kell tenni, ha külföldön vállal valaki munkát? Milyen bejelentési kötelezettségek terhelik? Hogyan kerülhető el a járulékfizetési kötelezettség felhalmozódása? Sok külföldön munkát vállaló szembesül ezekkel a kérdésekkel, szakértőink segítenek eligazodni. Külföldön dolgozom az Európai Unió egyik tagállamában, mit kell tennem? Van bejelentési kötelezettségem, hogy ne kapjak kéretlen levelet a NAV-tól? Mit tehetek, ha tetemes járulékfizetési összeg halmozódott fel az évek során, amit ki kell, hogy fizessek, pedig nem Magyarországon dolgoztam? Sok külföldön munkát vállaló szembesül ezekkel a kérdésekkel.

Napjainkban rengeteg család dönt úgy, hogy különböző okok miatt - nagyobb kereseti lehetőség, jobb munkakörülmények, szebb jövő reménye - nekivágnak (vagy egy-egy családtag, esetleg az egész család) a külföldi munkavállalásnak. Érdemes tisztában lenni azzal, mi mindent kell itthon elintézni, hogy gond nélkül vállalhasson valaki munkát az Európai Unió másik tagállamában.
 

Külföldre megyek dolgozni

Természetesen, ahogy megszűnik a jogosultság az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére - a munkáltató kijelentette a munkavállalót, és letelt a plusz 45 nap is (passzív jogosultság) -, a NAV jelzi, hogy nincs tb-je az ügyfélnek. A 46. naptól minden belföldi állampolgár köteles fizetnie saját maga után az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot, amíg biztosítási jogviszonyt nem létesít.



Felmerül a kérdés, hogy ki számít belföldi állampolgárnak?
Mindenki, aki Magyarországon állandó lakcímmel rendelkezik. Ebből adódóan minden belföldi állampolgárnak, aki az Európai Unió gazdasági térségébe megy munkát vállalni, köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni.

Hol lehet a bejelentést megtenni?
Kormányhivatal megyeszékhelyen működő járási hivatalánál - Pest megye és a főváros esetén Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. kerületi hivatalánál. 

Milyen adatlapon lehet bejelenteni?
A bejelentést a "Bejelentőlap és tájékoztató a külföldön biztosítással rendelkező személyek számára (bejelentő lap és tájékoztató)" - EGT adatlapon lehet megtenni. Az adatlap kitöltése abban az esetben lehetséges, amikor a külföldi biztosítás létrejött, és a biztosító megküldte a biztosítási számot.
Annak a munkavállalónak, aki egyéni járulékfizető volt a NAV felé, annak meg kell szüntetni az egyéni járulék fizetését a T1011 Adat- és változásbejelentő lap benyújtásával.

Miért fontos, hogy bejelentsem a külföldi munkavégzést?
Aki a bejelentési kötelezettségének eleget tett, annak nem kell itthon járulékot fizetnie, ő ugyanis nem számít belföldinek, hiszen egy másik EGT-tagállam országában biztosított. A tajszám ebben az esetben érvénytelenítésre kerül, és a NEAK rendszerében „Kék” színű lámpajelzést fog mutatni.
A bejelentési kötelezettséget személyesen vagy meghatalmazott által meghatalmazás útján lehet benyújtani.

Hogy lehet Magyarországon orvosi ellátást igénybe venni?
A bejelentéssel együtt le kell adni a magyar Európai Egészségbiztosítási Kártyát, és abban az országban kell újat igényelni, ahol biztosítás fennáll.
Ezzel az új EU Kártyával vehető igénybe Magyarországon az orvosilag szükséges egészségügyi ellátás.

Olvasd el ezt is!
Mit kell tudni a külföldön történő betegellátásról abban az esetben, ha meglátogatnánk ott dolgozó rokonaink? »

Hol lehet teljes körű orvosi ellátást igénybe venni?
A teljes körű egészségügyi szolgáltatás a biztosítás helye szerinti országban vehető igénybe.

Mit kell tenni, amikor véget ér a külföldi munkavégzés?
Aki befejezte a külföldi munkát, arra ugyanezek a bejelentési kötelezettségek várnak, ha megszűnt a külföldi biztosítása. A tajszám újraaktiválásához szükséges a külföldi biztosítótól igazolást hoznia a munkában eltöltött biztosítási időről!

Szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét, aki külföldre megy dolgozni, hogy mielőtt elhagyná az országot, tájékozódjon, hogy milyen bejelentési kötelezettségei vannak Magyarországon!

Hol lehet tájékozódni?
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (www.neak.gov.hu) és a NAV (www.nav.gov.hu) oldalán.

Aki eleget tesz a bejelentési kötelezettségének, azt nem érheti váratlan levél a NAV-tól, hogy tetemes járulékfizetési hátraléka van, amit köteles lenne befizetni.

Szerzők: Németh Ági Róza (hazai és nemzetközi társadalombiztosítási ügyintéző) és Szatmáry Tünde Katalin (kiemelt hazai és nemzetközi nyugdíjszakreferens)
Forrás: neak.gov.hu
Fotó: Pixabay

Vonatkozó jogszabályok:

• A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 80. § (5)–(6) bekezdés
• 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet; érintett szakasz: 49/E. §
• 883/2004/EK rendelet a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról
• 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről; érintett szakasz: 11. §-a
• 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet az egészségbiztosítási szervekről; érintett szakasz: 1. §, 4–5. § 7. § (5) g)