A férfiakat általában nem vonják be addig, míg nincs valami baj. Akkor jönnek a hosszas beszélgetések, amikor mindkét szülő bejön és minden problémát megbeszélnek. – mondta McBride, a tanulmány készítője.
Amilyen kiskorában, olyan lesz a nagyobb gyermekkel is
Ha az apa korábban nem vett részt a gyermeke életében kicsi a valószínűsége, hogy az iskolai problémák esetén majd megteszi.
A szakember szerint, ha az apák kezdettől gyakorolják szülői feladataikat, akkor a későbbi életkorban is ez lesz általános. Azonban, ha a férfiak az iskolát megelőző időszakban sem vettek részt aktívan a gyermek életében, akkor számukra ez az iskola megkezdésével sem lesz természetes.
Vonjuk be az apákat minél hamarabb
Az apáknak és az apatípusnak ugyanolyan egyedi hatásuk van a gyermek életére, mint az anyáknak, így egyenrangú félként kell kezelni őket a szülői „testületben”.
"Segítenünk kell az apáknak, hogy felismerjék, nagyon fontos, amit tesznek. Ha várunk, és csak akkor vonjuk be őket, ha a gyerekkel gondok vannak az iskolában, akkor már elkéstünk.” – tette hozzá McBride.
Először mindig az anyukát értesítik
Ha a gyermek megbetegszik például, az óvoda vagy az iskola tipikusan az anyát hívja először, és nem az apát.” – mondta. Nem feltétlenül azért, mert az anya tájékozottabb a gyermek egészségi állapota felől, hanem mert „úgy tudják, az anya az egyetlen, aki ilyen helyzetben cselekedni képes.”
Elmondása szerint az elemzések arra utalnak, hogy többet kell gondolnunk a férfiakra, az apaságra és a szülőként betöltött szerepükre.
Mindkét fél befolyásolja a gyermek eredményeit
"Kicsit messzebbről kell szemlélnünk a képet, mert ezek az elemzések mind ugyanarra a következtetésre jutottak: a férfi és a nő külön-külön, egyéni módon hat a gyermek eredményeire.” – mondta. „Segíteni kell a férfiaknak felismerni, mit jelent valójában számukra az apaság, és mintát kell biztosítani számukra ahhoz, hogy részt vállaljanak a gyermek életéből.” A tanulmány a Journal of Educational Psychology-ban jelent meg.
Forrás: Medipress