- kik igényelhetik a támogatást,
- mely gyerekek számítanak hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűnek,
- mekkora a támogatásnak az összege,
-
illetve hogyan történik maga a folyósítás.
Kinek állapítható meg az óvodáztatási támogatás?
Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek rendszeres óvodába járását minél hamarabb elősegítsék.
Óvodáztatási támogatásra az a szülő (vagy családbafogadó gyám) jogosult, akinek gyermeke:
a) Halmozottan hátrányos helyzetű szülő jogosult
tekintetében a halmozottan hátrányos helyzet fennállását a jegyző a Gyvt. 67/A. § (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapította, és
b) A gyermek rendszeresen óvodába jár
legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint rendszeresen jár óvodába.
Mely gyermekeket tekinti a jogszabály hátrányos helyzetűnek?
A Gyvt. 67/A. § (1) bekezdés szerint hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:
a) Szülő(k)nek csak alapfokú végzettsége van
A szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,
b) Szülő(k) munkanélküli
A szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,
c) Elégtelen lakáskörülmények
A gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.
Mely gyermeket tekinti a jogszabály halmozottan hátrányos helyzetűnek?
a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll,
b) a nevelésbe vett gyermek,
c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.
Mikor folyósítják a támogatás összegének első összegét?
A Gyvt. 20/C.§ szerint a települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatást első alkalommal, ha az óvodáztatási támogatásra való jogosultság jogerős megállapítására
a) az előző év december 5-e és a tárgyév június 4-e között kerül sor, a tárgyév június hónapjában,
b) a tárgyév június 5-e és a tárgyév december 4-e között kerül sor, a tárgyév december hónapjában
folyósítja.
Mikor jár a további támogatás folyósítása?
Az első alkalmat követően a települési önkormányzat jegyzője a gyermek óvodai nevelési jogviszonyának fennállásáig június és december hónapban további óvodáztatási támogatást folyósít a szülőnek vagy a családbafogadó gyámnak, ha
a) a gyermek továbbra is halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül, és
b) a szülő, a családbafogadó gyám a gyermeknek a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendelet szerinti rendszeres óvodába járásáról gondoskodik.
Ha az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet december 4-éig, illetve június 4-éig benyújtották és a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak, de a kérelem jogerős elbírálására december 4-éig, illetve június 4-éig nem kerül sor, a további óvodáztatási támogatás folyósításának fenti időpontjában kell folyósítani az első alkalommal járó óvodáztatási támogatást. Ha a további óvodáztatási támogatás folyósításának feltételei is fennállnak, akkor az első alkalommal járó és a további óvodáztatási támogatást együtt kell folyósítani.
Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság a megszüntetését követően a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható, azzal, hogy a rendszeres óvodába járást a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott időszak tekintetében kell vizsgálni. Ebben az esetben a jogosultat az első alkalmat követő, további óvodáztatási támogatás illeti meg.
Mekkora az óvodáztatási támogatás összege?
A támogatás összege gyermekenként első alkalommal: 20. 000 forint.
Ezt követően esetenként és gyermekenként: 10.000 forint.
Az első támogatás: pénzösszeg helyett utcai ruha vagy cipő is lehet
A települési önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy első alkalommal az óvodáztatási támogatást természetbeni formában kell biztosítani. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/H. § (5) bekezdése szerint a természetben nyújtott óvodáztatási támogatás célja a gyermek rendszeres óvodába járásának segítése, formája különösen utcai ruha, utcai cipő, váltóruha, váltócipő, tisztasági csomag biztosítása.
Mi az óvodáztatási támogatás feltétele?
A Gyvt. 20/C.§ (3) bekezdés szerint az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy a családbafogadó gyám legfeljebb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig terjesztheti elő, amely évben a gyermek az ötödik életévét betölti.
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/F.§ szerint az óvodáztatási támogatás iránti 11. számú melléklet szerinti kérelmet a szülő, a családbafogadó gyám a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy a kormányablaknál terjesztheti elő.
(Az egyéb jogosultsági feltételek tekintetében lásd a fent írtakat.)
Mit jelent pontosan a „rendszeres” óvodába járás?
A rendszeres óvodába járás továbbra is feltétele az óvodáztatási támogatásra való jogosultságnak.
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/G. § (2) bekezdés szerint az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása szempontjából rendszeres óvodába járásnak minősül, ha:
a) Legalább 6 óra tartózkodás az oviban
A gyermek az óvodai nyitvatartási napokon naponta legalább hat órát az óvodában tartózkodik, és
b) Igazolt és igazolatlan hiányzás az oviban
A szülő, a családbafogadó gyám által a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (2) bekezdésének a) pontja szerint igazolt és az igazolatlanul mulasztott napok száma együttesen nem haladja meg a munkanapokra eső óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, azzal, hogy a mulasztásból tíz napot július-augusztus hónapokban a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.
Fotó: FreedigitalPhotos
Forrás: Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)
<
