Mennyi pótszabadságra jogosult a munkavállaló életkor szerint? Mennyi pótszabadság jár a gyerek vagy gyerekek után? Mi az apai pótszabadság ügyintézésének menete a kisbaba megszületésekor? Jár-e továbbra is a pótszabadság az elvált édesapának? A munkavállaló pótszabadságra jogosult az életkora alapján és a gyermeke(i) után, illetve jár a föld alatt állandó jelleggel dolgozó, az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozónak, valamint a törvényben meghatározott egyéb jogcímeken is.  Mennyi pótszabadság jár életkor szerint? Mennyi pótszabadság illeti meg az apát a baba megszületésekor és mennyi a szülőket a gyerekek után? Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszol.

Életkor szerinti pótszabadság

Meddig adható ki a pótszabadság?
A húsz munkanap alapszabadság mellett pótszabadság jár a munkavállalónak az életkora alapján, így a
- 25. életévétől egy,
- 28. életévétől kettő,
- 31. életévétől három,
- 33. életévétől négy,
- 35. életévétől öt,
- 37. életévétől hat,
- 39. életévétől hét,
- 41. életévétől nyolc,
- 43. életévétől kilenc,
- 45. életévétől tíz munkanap.

A törvény szerint a felek naptári évre kötött megállapodása alapján lehetőség van arra, hogy a munkáltató az életkor szerinti pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.

Gyermek(ek) után járó pótszabadság

Új: A gyermek után járó pótszabadság már mindkét szülőt megilleti
A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
- egy gyermeke után kettő,
- két gyermeke után négy,
- kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.

Ez a mérték fogyatékos gyermekek esetében gyermekenként két munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
A gyermekek után járó pótszabadság mindkét szülőt külön-külön megilleti, így nem kell nyilatkozni arról - ahogyan korábban -, hogy melyik szülő vállal nagyobb szerepet a gyermek nevelésében, gondozásában.

Ki számít gyermeknek a jog szerint?
- a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek,
- fogyatékos gyermek az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.

Ki számít szülőnek a jog szerint?
- a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együttélő házastárs,
- az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van ,
- a gyám,
- a nevelőszülő és a helyettes szülő.

Nevelőszülő házastársának jár-e pótszabadság?
Gyakran felmerülő kérdés, hogy nevelőszülő házastársát megilleti-e a nevelt gyermekek után járó pótszabadság? A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4.§ k) pontja szerint saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.

A 7.§ (1) bekezdés a) pontja szerint: „a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt”.

A törvény a gyermekkel együtt élő személyek körében a nevelőszülő házastársát nem nevesíti (csak a szülő házastársát), így nem jogosult a pótszabadságra.

Elvált apukának jár-e pótszabadság?
További kérdésként merülhet fel, hogy jogosult-e pótszabadságra az apa a válást követően, ha a gyermeket az anyánál helyezték el? A fenti jogszabályi rendelkezésekből az vezethető le, hogy az apát nem illeti meg a pótszabadság, ugyanis nem teljesül az életvitelszerű együttélésre és a gondozásra vonatkozó fenti előírás.

Baba megszületésekor az apukáknak jár pótszabadság
Az apát gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság illeti meg. Ennek indoka az, hogy a szülést követően az anyának nagy szüksége van a segítségre, valamint erősíteni kell az apa és a gyermek közötti kötődést is, Rugalmasságot biztosít, hogy e két hónapon belül az apa szabadon választhatja meg a kiadás időpontját.

A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Az apa a gyermek születése esetén mindig a teljes pótszabadság tartamára mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól, nem kell arányosítani.

Az apa pótszabadságának ügyintézése: ezeket a dokumentumokat kell a munkahelyen bemutatni
A gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételéről és a pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 350/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint a munkáltatók munkavállalói részére a pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre.

A munkavállaló a pótszabadság igényléséhez a munkáltatójának bemutatja a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, és írásban nyilatkozik arról, hogy a szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apa szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti, vagy nem szüntette meg.

Az apa pótszabadságának ügyintézése: így intézi a munkahely
A munkáltató a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket.

Ha a munkavállaló a pótszabadságra jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a pótszabadságot részben vagy egészben még nem vette igénybe. Erről - és részleges igénybevétel esetén a már kivett napok számáról - az előző munkáltató a munkavállaló kérésére három munkanapon belül köteles igazolást kiadni.

A munkáltató az apát megillető és részére kifizetett távolléti díj és annak közterhei megtérítését az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon évente négy alkalommal - március 31-éig, június 30-áig, szeptember 30-áig, valamint december 31-éig - kérelmezheti. Az Igazgatóság a benyújtási határidőt követő tizenöt napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról. A munkáltató által kifizetett távolléti díj és annak közterhei legkésőbb a kifizetéstől számított három évig számolható el.

Fiatal munkavállaló

Évenként 5 nap pótszabadság jár 18 év alatt
A tizennyolcadik életévét be nem töltött munkavállaló számít „fiatal munkavállalónak„ a jog szerint. A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti. A bírói gyakorlat szerint (MK. 120.) a fiatalkorúaknak járó pótszabadság a tizennyolcadik életévének betöltése után a naptári évből hátralevő, munkaviszonyban töltött időre - arányosan - azt a munkavállalót is megilleti, akinek munkaviszonya az említett életkorának elérése után keletkezett.

Föld alatt vagy sugárzásnak kitett dolgozók

Évenként 5 nap pótszabadság jár, ha 3 órát dolgozik ilyen területen
A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.

Pótszabadság egészségügyi jogcímen

Rokkantság, fogyatékosság, gyengénlátás esetén is járhat
Évenként szintén 5 munkanap pótszabadság jár a munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, fogyatékossági támogatásra, vagy vakok személyi járadékára jogosult.

Megváltozott munkaképességű munkavállalók - jár-e nekik a pótszabadság?
Az egészségkárosodással kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak jár-e a rehabilitációs pótszabadság?

Az egészségkárosodás fogalma lényegében megfelel a korábbi általános munkaképesség-csökkenés fogalmának. A 80%-ot elérő vagy az azt meghaladó össz-szervezeti egészségkárosodás a korábbi rendszerbeli 100%-os munkaképesség-csökkenésnek, az 50%-os vagy az ennél súlyosabb fokú össz-szervezeti egészségkárosodás a 67%-os vagy ezt meghaladó általános munkaképesség-csökkenésnek felel meg.

Az alapszabadságra és a pótszabadságra vonatkozó rendelkezésektől kollektív szerződés (nem a munkaszerződés) eltérhet akként, hogy azok mértékét magasabb munkanapban határozza meg a törvényihez képest.

A pótszabadság tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg.

Szerző: dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd
Fotó: FreeDigitalPhotos