A gyerekek tudattalanul is másolják, személyiségükbe építik a szülők viselkedés- és gondolkodásmódját, megküzdési módjait (vagy azok hiányát), hangnemét, problémamegoldó készségét, érzelemkezelését. De mit jelent ez a hétköznapokban? Megmutatjuk néhány kedves, konkrét példán keresztül.

A gyerekek a nap minden percében szívják magukba a szociális környezetükből érkező információt, és mivel a legerősebb kötődésük a szülőkkel van, így a legapróbbnak tűnő gesztusok vagy megnyilvánulások is maradandó emléket és benyomást hagynak bennük, és befolyásolják őket életvezetésük és kapcsolataik során.

Egyszerű, de elgondolkodtató pozitív példákat igyekeztünk összegyűjteni arra, hogy a gyerekeink a mindennapi élet során hogyan látnak minket, és ezáltal milyen mintákat lesnek el tőlünk:

„Anya és apa néha vitatkoznak, és van, hogy egy ideig nem beszélnek, de ez nem tart sokáig, mert egyikük mindig odamegy a másikhoz, olyankor kávéznak és végül újra beszélgetnek.”

„A múltkor találtunk egy sünit, és apa nem hagyta ott, hanem utánanézett, mi a teendő, kibéleltünk egy dobozt levelekkel, és ott pihent, amíg megérkeztek érte az állatmentők.”

„Anya eltört egy poharat, és apa annyit mondott, hogy ne aggódjon, mert az csak egy pohár.”

"Néha durván összeveszünk a testvéremmel, de anyáék olyankor kitalálnak valami közös dolgot, és végül kibékülünk."

„Ritkán megyünk gyorsétterembe. Anya sokféle finom ételt főz, olyankor remek illatok vannak otthon. Ő és apa is mindenből enni szokott, ezért én is mindet megkóstolom, de ha nem ízlik, akkor sem haragudnak meg.”

„Minden vacsorakor együtt vagyunk, és olyankor megbeszéljük a napi dolgokat, hogy kivel mi történt. Ez néha kicsit unalmas, de valahogy mégis jó, mert megnyugtat. A rosszat is el lehet mondani, mert megoldjuk és utána már nem is vagyok ideges.”

„Anya a múltkor haragudott rám, de rájött, hogy tévedett és bocsánatot kért. Én nem haragudtam rá, és ha én fogok tévedni, én is megmondom majd.”

„Hétvégén el szoktunk menni kirándulni a nagyiékkal, azt imádom! Mindenki együtt van, olyan biztonságban érzem magam olyankor! Néha az unokatesók is jönnek, az még jobb. Máskor meg segítünk a szomszéd bácsinak a kertben, mert nagyon öreg, és apa azt mondja, egyedül nem bírná. Meg örül, ha beszélgetünk vele, a többi napon egyedül van.”

„Nem szeretem a tesiórát, de apa edzeni jár és néha engem is magammal visz. Ő nagyon erős. Kértem, hogy tanítson meg engem is néhány gyakorlatra, most már én is szeretek tornázni!”

„Nálunk nincs sok szabály, de a lefekvés mindig ugyanakkor van, és sáros cipőben nem mehet be senki.”

„Anya sokat dolgozik otthon, de apu, ha otthon van, sok dologban segít neki. Anyu olyankor mindig megpuszilja az arcát.”

Szeretem nézni, ahogy apa olvas, néha a metrón is szokott, vagy várakozás közben. Mindig kedvet kapok tőle az olvasáshoz.”

„Anya nagyon elfoglalt, de este mindig játszik velem egy órát. És ha a nagyi hívja, mindig felveszi a telefont, bármi is a dolga épp.”

„Együtt ültettünk virágokat a kertbe, először nem akartam, de nagyon szép lett és büszke vagyok rá, hogy én is dolgoztam rajta! Egész jó volt a földet túrni!”

„Elváltak a szüleim, de sosem veszekednek. Aki nem ismeri őket, nem is tudja,is megyünk ruhát venni, vagy az öcsém karateversenyére.”

„Néha apa dühös, de sosem kiabál. Olyankor kimegy a teraszra és ütögeti a boxzsákot vagy elmegy futni. Szerintem ez megnyugtatja.”

„Anya minden este olvas egy mesét, néha énekel is, azt mondja, nincs jó hangja, de nekem az övé a legszebb. Olyan könnyen elalszom utána...”

„Szoktunk társasozni és sokat nevetünk. Vasárnapokon meg együtt ebédel a család és sokat beszélgetünk. Ha felnövök, én is ilyen családot szeretnék!”
 

 

Szerző: Szülők Lapja
Fotó: Freepik