Manapság szinte csak a szülők pénztárcája szab határt annak, hogy hányféle táborba tudják elküldeni a gyereket - ám nem csak az számít, hogy milyen hangzatos néven csábítják a szervezők a gyerekeket (és a szülőket). Manapság szinte csak a szülők pénztárcája szab határt annak, hogy hányféle táborba tudják elküldeni a gyereket - ám nem csak az számít, hogy milyen hangzatos néven csábítják a szervezők a gyerekeket (és a szülőket).

Lovas tábor, nyelvi tábor, matek tábor, természetbarát tábor, túratábor, falmászó tábor, médiatábor, rajztábor, filmes tábor, színésztábor, vízi tábor... szinte felsorolni sem lehet, hányféle tábor hirdeti magát az interneten. Persze szuper dolog, hogy a gyerek érdeklődésének megfelelő kikapcsolódást tudnak kiválasztani a szülők, ugyanakkor - az anyagiak mellett - nem csak ez lényeges.
 

Mire figyelj, mielőtt táborba adod a gyermeked? 6 fontos szempont

Hogy mi mindent érdemes végiggondolni, mielőtt táborozni küldöd a gyermekedet, abban a Budapesti Békéltető Testület összefoglalója segíthet - szempontjaikat az általuk kiadott Mindennapi fogyasztóvédelem magazin számában jelentették meg.



1. Van-e pedagógus a gyerekekkel?
Ez elsősorban akkor lehet fontos, ha a tábort nem a gyerek iskolája (vagy bármely más iskola) szervezte. Bármennyire is jól hangzik egy kézműves-, filmkészítő, zenés, rajz- vagy legótábor, csak akkor tud jól működni, ha a tábort irányító felnőttek nem csak a saját szakterületükön vannak otthon, hanem a gyerekekhez is értenek. A sok, egymás számára gyakran ismeretlen gyerek között óhatatlanul kisebb-nagyobb konfliktusok törhetnek ki, ezek szakszerű feloldásához pedig pedagógus szakértelem kell. Ugyanez igaz a gyerekek fegyelmezésére, irányítására - nem beszélve az olyan helyzetekről, ha az egyik gyermeknek például hiányozni kezdenek a szülei vagy úgy érzi, kiközösítik a többiek.

2. Milyen korcsoportú gyerekek vannak együtt egész nap?
Nem igazán szorul különösebb magyarázatra, hogy egy 6-7 éves és egy 14-15 éves gyerek igényei, érdeklődése jelentősen eltérnek egymástól. Ezért mindenképpen érdemes informálódni a csoport nagyságáról, összetételéről és arról is, hogy korosztályonként tovább bontják-e a táborban résztvevő gyerekeket. Sajnos elég gyakori tapasztalat, hogy a vegyes és nagy életkori szórást mutató csapatoknál a felügyelők a nagyobb, tovább koncentrálni képes gyerekekkel foglalkoznak intenzívebben, míg a kicsik emiatt unatkoznak vagy nekiállnak rosszalkodni, és a szülőt értesítik erről - holott csak az történt, hogy nem vették figyelembe az életkori sajátosságaikat.

3. Hányan vannak egy csoportban? Hány gyerek jut egy felnőtt kísérőre?
Csatlakozva az előző ponthoz, nagyon nem mindegy, hogy egy 10-12 fős csoportot visz 2-3 felnőtt, ahol szinte személyes figyelem jut a gyerekünkre, vagy egy közel 30 fős csapatért felel ugyanennyi felnőtt.

4. Van írásbeli szerződés, biztosítás, felelősség?
Sok szülőben fel sem merül, hogy nyári tábor kapcsán írásbeli szerződést írjon alá, biztosítást kössön, vagy rákérdezzen, hogy a táboroztató rendelkezik-e biztosítással, pedig ezek is fontos szempontok. A gyerekek egészségi állapotáról pedig a szülők felelőssége nyilatkozni, arról a táboroztató nem tehet, ha valaki fertőző betegséggel küldi el gyermekét a táborba, és így többen megbetegszenek.

5. Milyen ellátást kapnak a gyerekek? Figyelembe tudnak-e venni speciális igényeket?
Szintén fontos kérdés, hogy mennyit, mikor és milyen minőségben kapnak enni a gyerekek. Ha egész napos vagy ottalvós táborba megy a gyermekünk, érdemes információt szerezni az előző évek tapasztalatai alapján az ellátásról, hiszen az nem jó megoldás, hogy egész nap nem eszik a gyerek, csak mert nem ízlik neki az étel. Ha pedig a gyermek ételallergiában, intoleranciában szenved, mindenképpen egyeztetni kell előzetesen a tábort szervezőkkel, hogy meg tudják-e oldani az étkezését.

6. Alkalmas-e a gyerek a táborozásra?
Végezetül a szülőnek objektíven meg kell vizsgálnia, hogy életkorából, érdeklődési köréből, személyiségéből fakadóan alkalmas-e a gyermek a táborozásra, és ha igen, milyen táborba menjen, hol érezné jól magát.

Izgága gyereket például ne küldjünk sok üléssel járó kézműves táborba, ő menjen sportolni, míg a kényelmesebb gyerek élvezni fogja az olyan táborokat, ahol pihenhet, kikapcsolódhat.

Egy alapvetően zárkózott gyereket ne küldjünk egyedül, ismerős nélkül táborozni, mert nem fogja jól érezni magát, nehezen fog feloldódni, és nem ettől lesz majd nyitottabb. Ugyanez a helyzet, ha a gyerek ragaszkodó típusú, nem szeret nélkülünk lenni, esetleg fél a sötétben: az ilyen gyerek csak rettegni fog az ottalvós táborban. Ezek a helyzetek nem megedzik a gyereket, hanem elmélyíthetik a már meglévő félelmeit.

A szünidő, a tábor alapvetően azért van, hogy a gyermek pihenjen, élményeket gyűjtsön és jól érezze magát - mint ahogy mi, felnőttek is e célból megyünk el vakációzni, érdemes ezt szem előtt tartani.

Ez is érdekelhet!
Súlyos sérülést szenvedett a kisgyermek a táborban - A táboroztatás hiányosságaira hívta fel a figyelmet az ombudsman »

Forrás: kamaraonline.hu/Mindennapi Fogyasztóvédelem
Fotó: flickr/enduringessence.com