2005 óta megtízszereződött az autizmussal elő tanulók száma Magyarországon, az SNI-kóddal rendelkező diákok száma pedig százezerre nőtt. Ezek a gyerekek azonban csak kódokat kapnak, segítséget és választási lehetőséget már kevésbé: autista gyerekeket például 1125 intézményből csak 284 vehet fel.
Az eduline.hu oldal számolt be róla, hogy 8. osztályos Eszter Veszprém megyében szeretne volna továbbtanulni, de összesen csak 2 iskola jelezte számukra, hogy szívesen látják őt és fejlesztést is biztosítanak. Pedig a lány magasan funkcionáló autista, ami külső szemlélő számára a hétköznapokban alig érzékelhető. Eszter szülei sérelmezik, hogy az autizmus széles spektrumán elhelyezkedő, egészen különbözően funkcionáló gyerekeket egyforma megítélés alá veszik. Ezért fordulhatott elő az is, hogy az Eszterhez eleinte nyitottan forduló egyik iskolavezető megváltoztatta a hozzáállását, miután megtudta, hogy a lány autista.
Autizmus és SNI - mi a különbség?
Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési rendellenesség. Szociális, kommunikációs kognitív készségek minőségi fejlődési zavara, amely egész életen át tartó fogyatékos állapotot eredményezhet. Ez lehet igen súlyos, járulékos fogyatékosságokkal halmozott sérülés, illetve többé-kevésbé jól kompenzált állapot. A súlyosan érintettek egész életen át teljes ellátásra, a jó képességűek egyénileg változó támogatásra szorulnak.
Az SNI jelentése sajátos nevelési igényű gyermek, azaz ezek a gyerekek valamilyen beszéd-, érzékszervi, mozgásszervi vagy értelmi fogyatékossággal, esetleg pszichés fejlődési zavarral élnek. Az utóbbiba tartoznak például a tanulási zavarok, illetve a figyelem vagy a magatartás szabályozásának nehézségei. Az ebbe a körbe tartozó diagnózisokat szakértői bizottság állapíthatja meg szakértői véleményben, és ehhez megfelelő iskolát is javasol.
Röviden összefoglalva minden autista SNI-s, de nem minden SNI-s autista.
Az ideális intézmény megtalálása kulcsfontosságú
A gyermek számára legmegfelelőbbek azok az iskolák, melyek értelemszerűen felkészültek az autizmussal vagy SNI-vel élő gyermekek fogadására és fejlesztésére, egyúttal családias, támogató légkör veszi körül a gyereket. Nem elég, ha „papíron” integráló iskoláról van szó: a valódi hozzáállás számít igazán, az odafigyelés és támogatás, ez pedig főként a pedagógusokon múlik.
A KIFIR-rendszerben megtalálható, mely iskolák fogadnak sajátos nevelési igényű tanulókat.
Gyógypedagógusokból is hiány van
A szülő és a gyermek számára az sem mindegy, hogy a szükséges fejlesztéseket, foglalkozásokat biztosítja-e az iskola: amennyiben nem, úgy magánúton, kemény pénzekért kell megoldania a családnak, ráadásul ez jelentős időráfordítással, utazással is járhat.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint 14-15 ezer gyógypedagógusra lenne szükség, és bár ezekre fejlesztésekre a tanulók eleve jogosultak, ezt mégsem kapják meg a szakemberhiány miatt. Elképesztő, de van olyan megye, ahol 1 SNI-s gyermekre mindössze 0,08 gyógypedagógus jut!
Pedig minden gyermekeknek alapvető joga és meghatározó kapaszkodó lenne egy befogadó, támogató szellemiségű, szakmailag felkészült iskola, ahol egyedi képességeik legjavát kihozva készítik fel őket az életre.
Forrás: eduline.hu
Fotó: Freepik
