Nincs elég nevelőszülő, a gyermekvédelem pedig nem tud gondoskodni a rengeteg elhagyott babáról. A Belügyminisztérium elismerte, hogy közel 300 újszülött van születése óta a kórházak csecsemő vagy újszülött intenzív osztályain, gondoskodó családra várva.

Az egri kórházban nagyjából az elmúlt 2 évben jellemző, hogy egyre többen mondanak le babájukról; jelenleg 12 magára hagyott csecsemőt gondoznak, értesült a Népszava. A kicsik átlagosan 3-12 hónapig maradnak a kórház lakói. 
„Ennyi magára hagyott kisbaba még soha nem volt az egri kórházban egyszerre, sokan mennek fel más osztályról is besegíteni, társadalmi munkában gondozzuk a kicsiket” – mondja egy egészségügyi dolgozó. A picik gondozásához közösségi oldalakon kérnek segítséget, főként ruhák és játékok formájában.

Az pedig már nyár elején kiderült, hogy a miskolci kórházban a csecsemőosztályt tehermentesítő otthon is megtelt, annyi elhagyott baba vár ott nevelőszülőre.

 

Ezért egyre kevesebb a nevelőszülő

Az ágazatban dolgozók évek óta hiába kérnek tisztességes fizetést, így sorra hagyják el a szakmát.
A mostanában jellemző, „gyermekvédelminek” nevezett, a szakmában dolgozók életvitelét már zavaró mértékben átvizsgáló vizsgálatok miatt szintén egyre kevesebben vállalják ezt a hivatást. Emiatt még az egészséges kisbabák is fájdalmasan hosszú időre „bent ragadnak” a rendszerben.

Pedig a babák érdeke az - és a szabályozás is azt mondja, hogy - „a gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását elsősorban befogadó szülőnél kell biztosítani”, kivételt csak néhány nagyon indokolt eset jelenthet. A lakásotthonok fejlesztése elmarad, a szakemberhiány és a fluktuáció pedig tovább súlyosbítja a problémát.
Még legalább 2000 nevelőszülőre lenne szükség ahhoz, hogy minden 12 éven aluli, állami gondoskodásban lévő gyermek családban élhessen.

Megháromszorozódott az elhagyott babák száma

A miskolci és az egri eset csak a jéghegy csúcsa. Az utóbbi három hónap adatait figyelembe véve 280 és 300 közé tehető azoknak az elhagyott csecsemőknek a száma, akik kórházban tartózkodnak. Ez drámai emelkedés, tekintve, hogy a 2023-as adatok még 50-100 csecsemőről szóltak.
A Belügyminisztérium eddig nem indokolta, miért nem kerülnek a születés után nevelőszülőkhöz az elhagyott babák, illetve azt sem, hogy ha mégis, az mennyi idő alatt valósul meg.

 

„Az ölelés hiánya”

Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője elmondta: „Rendkívül súlyos gyermekjogi vétek, hogy csak azért hagynak kórházakban elhagyott babákat, mert nem tudnak másutt gondoskodni róluk. Érzelmi és értelmi fejlődésükre is hatással lesz az érintés, ölelés hiánya, az újszülötteknek ezekre szükségük van az idegrendszeri érési folyamatok egészséges fejlődése miatt. Még 24 óra is számít a neuronok, idegpályák épülésében. Ami ezekkel a kisbabákkal történik, nagyon fájdalmas, és egyáltalán nem európai megoldás.”

A szakember szerint lényegi változtatások lennének szükségesek: az okok felderítése annak kapcsán, miért nem viszik haza a babákat; több, a családokra figyelő szociális munkás; eljutni oda, hogy a szülő hivatalosan lemondjon a gyermekéről, így a kisbaba mielőbb örökbefogadókhoz kerülhetne, illetve például kimondani azt, hogy a 0-3 év közötti gyerekek prioritást élvezzenek a családnál való elhelyezésben.
Szilvási Léna így fogalmaz: „A célnak annak kellene lennie, hogy az anya érezze a segítő szándékot és a tiszteletet, a csecsemő pedig minél előbb szerető családba kerüljön. Jelenleg ilyen szolgáltatás nincs.”

A kisbabák ötödét nem is látogatják a szülők, többségükhöz viszont bejárnak a hozzátartozók, és kapcsolatot tartanak a csecsemővel. 

 

Forrás: nepszava.hu
Fotó: Freepik