Az MSZP szerint problémákat vet fel, hogy az alaptörvény múlt héten elfogadott, negyedik módosítása megváltoztatta a család definícióját. A kormány szerint az ellenzéki vádak ellenére az alaptörvény módosítása nem tesz különbséget a gyermekek között aszerint, hogy milyen családban nevelkednek. Mit tekintünk családnak?
Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja szerdai sajtótájékoztatóján emlékeztetett: az alaptörvény-módosítás szerint a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Értelmezése szerint így az élettársak akkor sem alkotnak egy családot, ha közös gyermekük van. Ez azért is lényeges - folytatta -, mert a jelenlegi szabályok szerint azok, akik egyedülállóként nevelik a gyermeküket, emelt összegű családi pótlékra jogosultak.
   
A családok támogatása
A szocialista politikus kifejtette: az alkotmánymódosítás ellentétes a családok támogatásáról szóló törvénnyel, ugyanis míg előbbi szerint az is családban élőnek számít, aki nem vált el, de külön él házastársától, addig az utóbbi egyedülállónak minősíti őket. Az élettársak esetében viszont fordított a helyzet: az alkotmány nem tekinti őket családnak, a családtámogatási törvény szerint viszont nem minősülnek egyedülállónak - fűzte hozzá Korózs Lajos, "őrületnek" nevezve a változtatást, amely szerinte értelmezési problémák sorát veti fel.
   
Mi a helyzet a nagyszülőkkel?
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az alaptörvény szövege szerint nem számít családi kapcsolatnak, ha egy nagyszülő neveli az unokáját, hiszen az kizárólag a házasságkötést és a szülő-gyermek viszonyt nevesíti a család alapjaként.

A kormány máris reagált a vádakra
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében a szocialista Korózs Lajos napközben tett kijelentéseire reagált.
   
A törvény nem tesz különbséget
A tárca válaszában hangsúlyozza: az alaptörvény nem diszkriminál, hanem elismer más együttélési formákat is, a szülő-gyermek kapcsolat alapja ugyanis leggyakrabban a leszármazás, amely nem kizárólag a vér szerinti kapcsolatot, hanem az örökbefogadást, illetve a gyámságot is jelenti.
   
A családi kapcsolatok alapeleme
A KIM hangsúlyozza: az alkotmánymódosítás nem megváltoztatta, hanem korábbi alkotmánybírósági döntéseket figyelembe véve állapította meg a családi kapcsolat alapját, kifejezésre juttatva, hogy a családi kapcsolat alapelemének tekinti a házasságot és a szülő-gyermek viszonyt.
A minisztérium emlékeztetett továbbá arra is, hogy az új polgári törvénykönyv a közös gyermeket nevelő élettársakat is családként ismeri el, az alaptörvény változása pedig nem érinti a családtámogatások rendszerét.

Forrás: mti

TGYÁS, GYED, GYES KALKULÁTOR >>