– Ahhoz, hogy válaszolni tudjunk, ismernünk kell az óvodáskorú gyermekek viselkedésbeli és gondolkodásbeli jellemzőit. Sokszor nehéz pontosan kideríteni, mitől és miért félnek, mivel a kisgyermekek nagyon nehezen tudják megfogalmazni érzéseiket, gondolataikat. Ők inkább a játékokon keresztül tudják megjeleníteni, amit átéltek, ami foglalkoztatja őket - mondja Dr. Árvainé Koczok Márta pszichológus. De nézzük mindezt részletesen.
Melyek a leggyakrabban előforduló félelmek kisgyermekkorban?
1. "Engem nem szeretnek" érzés megélése
Ez főként testvér születésekor, vagy a bölcsődei/óvodai beszoktatás időszakában, és válás során tapasztalható. A kisgyermek úgy érzi, hogy szülei őt már nem szeretik, azért kell minden nap óvodába mennie, és a szülőtől távol lennie. Bánatos és csalódott. Természetesen tiltakozik is ez ellen, ahogy csak tud!
2. A szülő elvesztésétől való félelem
Óvodáskorban elkezdi foglalkoztatni a gyerekeket, hogy a szülők is lehetnek betegek, és akik betegek, öregek meghalhatnak. A másik helyzet, ami ezt felerősítheti, a szülők válása.
3. Félelmetes, gonosz, rossz meseszereplőktől való félelem
A boszorkányok, sárkányok, szörnyek megjelenhetnek gondolataikban, álmaikban. A mese és a valóság összefonódik, meg kell tanulniuk megérteni, hogy ezek a valóságban nem léteznek. De azért vannak rossz dolgok a világban, amiket ugyanúgy le kell tudni győzni, mint ezeket a rosszakat a mesékben.
4. Haláltól való félelem
3-5 éves kor körül a kisgyermekkori félelmek között megjelenik az öregséggel, betegséggel, halállal való foglalkozás. Mi történik, amikor valaki meghal? Egyszer a szülei is meghalnak majd? Mi lesz akkor? Egyszer ő is meghal majd? Ezért fontos beszélgetni a gyermekünkkel a halálról!
5. Szexualitással kapcsolatos félelmek
Kisgyermekkorban már el kell kezdeni beszélgetni a gyerekekkel erről a témáról az ő szintjükön. Hiszen tele vannak kérdésekkel: hogy került a hugi anya pocakjába? Hogy születtem meg? Miért van nekem is, meg anyának is köldöke? Miért olyan apa teste, és miért más az anyué? Emellett nagy feszültséget okozhat például a fiúgyermekben, hogy ő anyába szerelmes, és ezért nap mint nap meg kell küzdenie apával. De közben apát is szereti, ő a példaképe. Lányoknál fordítva van ez.
6. Sötétségtől való félelem
Sok kisgyermek fél a sötétben, ezért lámpánál alszik, vagy igényli a szülő közelségét. Sokszor elalvásig a szemüket sem hunyják le.
7. Szülői haragtól való félelem
Sok kisgyermek fél, amikor a szülő kiabál. Nem feltétlenül érti, hogy a szülő miért ideges, de a reakciójából látja, hogy valami rosszat csinált. Ha később is elkövet valami hasonlót, akkor már félhet a szülő haragjától.
Mit NE tegyünk a szorongó, félő kisgyermekkel?
1. Ne ijesztgessük, ne “viccelődjünk” olyannal, amitől fél! Például ne mondogassuk neki, hogy ha rosszul fog viselkedni, akkor elviszi a mumus, vagy majd a doktor bácsi ad neki egy szurit, mert ezzel olyan szorongásokat építhetünk ki benne, amiket később sokkal nehezebb lesz leépíteni.
2. Ne legyen a családban tabutéma! Lehessen beszélni a halálról, a szexualitásról is természetesen, a gyermek életkorának megfelelően. Ne felejtsük, ha valamiről nem lehet beszélni, az növeli a szorongást a kisgyermekben.
3. Ne tévére aludjon el a gyermek! Sok kisgyermek úgy alszik el, hogy a szülő mellette tévét néz. Ezt nem tartom jó megoldásnak. A gyermek így nem tanul meg egyedül elcsendesedni, ellazulni, és alvása is zaklatottabb lehet emiatt.
4. Ne küzdjünk, ne harcoljunk a gyermekünkkel! A gyermek nem direkt fél, nem azért csinálja, hogy felidegesítsen minket! Ha mi is dacosak vagyunk, ő is az lesz. Ha mi megnyugszunk, ő is megnyugszik.
5. Ne tartsunk haragot, ne alkalmazzunk szeretetmegvonást napokig! Ez hosszútávon káros hatással lesz a szülő-gyermek kapcsolatra és sérül a bizalom is.
6. Ne büntessük azért, mert fél valamitől, vagy nem mer valamit megtenni. Ő ezt nem szándékosan csinálja, nem tehet róla! Segítsünk neki megérteni, mi játszódik le benne, és megtanítani rá, hogy mit tehet ellene.
7. Ne mondjunk neki olyanokat, amit később megbánhatunk!
8. Ne erőltessük rá a mi akaratunkat! Várjuk meg, amíg lenyugszik, és beszéljük meg vele, hogy mi mit szeretnénk.
9. Ne éljünk házaséletet az alvó gyermek mellett! Bizonyított tény, hogy a gyermekre mindez negatív hatással van, még akkor is, ha csupán félálomban van!
10. Ne nézzen a kisgyermek nem életkorának való tévéműsort (például 6 év felettieknek szóló mesét, híradót, felnőtt műsorokat)! - A látottaktól, hallottaktól fokozódhat benne a szorongás, főként ha olyat hall, amiről otthon nem lehet beszélni.
Sokszor tehetetlennek érezzük magunkat, amikor gyermekünk fél valamitől és nem tudjuk megnyugtatni. Például, ha egy gyermek fél elaludni, vagy egyedül az ágyában maradni, sokszor az a megoldás, hogy anya vagy apa vele marad, vagy együtt alszanak a szülők hálójában. Átmenetileg működőképes ez a dolog, de hosszútávon mindenkinek az a legjobb, ha a saját ágyában, nyugodtan tud aludni.
Mindennapi félelmek: hogyan kezeljük? 11 tipp a pszichológustól
1. Igyekezzünk megnyugtatni kisgyermekünket. Ha szükséges testi közelséggel, öleléssel, ringatással, énekléssel.
2. Próbáljuk megérteni, hogy miért fél, miért tiltakozik.
3. Engedjük meg számára, hogy ne szeresse a kistestvérét. Természetes érzés ez, és idővel úgyis enyhül, majd átalakul. Néhány hónaposan úgyis a nagytesóra fog a legjobban mosolyogni a pici, és ez megalapozza a pozitív testvérkapcsolatot!
4. Életkorának megfelelő meséket nézzen és hallgasson! Sok kisgyermek szorongását az fokozza, hogy nem neki való tartalmakat néz, hall.
5. Tanítsunk neki kisgyermekkortól olyan hatékony szorongásoldó módszereket, melyek segítségével meg tudja magát nyugtatni.
6. Jusson rá külön figyelem! Amikor testvére születik, sok kisgyermek viselkedése megváltozik. Ennek hátterében az állhat, hogy a testvére iránt érzett haragot nem fejezheti ki, mert a kistesót szeretni kell, ezért elfojtja magában. Sokszor nem megfelelően viselkedik, amiért a szülők újra és újra leszidják. A gyermekben pedig csak fokozódik a düh és a szorongás, hogy őt nem szeretik. Hasonlókat él át a kisgyermek, amikor intézménybe kerül.
7. Legyenek anya-kisgyermek vagy apa-kisgyermek programok! Egy óvodás kisgyermek számára nagyon fontos élmények azok, amikor vele a szülő vagy a nagyszülő külön foglalkozik. Főként az elsőszülött vagy egyke gyermekek igénylik és hálálják meg ezt a fajta odafigyelést.
8. Biztosítsunk számára sok szabadidőt! Amikor annyit és azzal játszhat, amivel ő szeretne! Babázással, legózással, bármilyen játékkal ki tudja játszani a gyermek az őt foglalkoztató dolgokat.
9. Olvassunk neki minden nap mesét! Ezzel is megmutatjuk a számára, hogy a mesehősök hogyan küzdenek meg az élet nehézségeivel! Sokat tanulhat tőlük.
10. Találjunk ki közösen meséket! Rajzoljuk le, bábozzuk el. Imádni fogja, és nagyon büszke lesz magára, hogy meséket tud kitalálni.
11. Mozogjon sokat a kisgyermek! Az óvodáskorú kisgyermekeknek óriási a mozgásigénye. Ha energiájukat nem tudják levezetni, az is feszültségként jelentkezik. Érdemes tehát minél több időt tölteni a szabad levegőn, ha az idő nem engedi, akkor a szobában is lehet ugrabugrálni, táncolni, bújócskázni.
Láthatjuk tehát, mennyire összetettek a félelmek kisgyermekkorban. A gyermekek érzelmi világa nagyon képlékeny, érzékeny ebben az életkorban. Sok múlik rajtunk szülőkön, nagyszülőkön, gyermekekkel foglalkozó felnőtteken, hogy miként értelmezzük az ő szorongásaikat és milyen eszközöket adunk a kezükbe.
Fontos, hogy a gyermekek megtanulják megnyugtatni magukat, legyőzni félelmeiket! Érdemes rendbe rakni azt is közben, hogy mi hogy vagyunk a saját félelmeinkkel, mert ne feledjük, mi vagyunk az elsődleges minták gyermekeink számára. Tőlünk tanulják meg elsőként, milyen a világ, és hogyan kell benne viselkedni, megküzdeni.
Szerző: Dr. Árvainé Koczok Márta pszichológus, neszorongj.hu
Fotó: Pixabay