Milyen hasonlóságok és különbségek vannak egy magyar és egy észak-európai ország bölcsődei és óvodai ellátása közt? Egy olvasónk izgalmas beszámolója sokat elárul a svéd ellátási rendszerről és az ott élő kisgyerekek mindennapjairól.
Svédországban élő olvasónk, Mónika mesélt a Szülők Lapjának arról, milyen a kisgyermekes élet az északi országban.
- Mi jellemzi leginkább a svédországi bölcsődei és óvodai ellátás rendszerét?
- Svédországban nincs külön bölcsőde és óvoda: 1 éves kortól 6 éves korig egy helyre járnak a gyerekek, csak épp különböző vegyes csoportokba. A 2 év alattiak, mint a mi kisfiunk is, a 2-4 éves korosztállyal van együtt, és külön csoport van például az iskolába készülő 6 éveseknek.
Megemlíteném, hogy ezek az „ovik” önkormányzati intézmények, de nem ingyenesek: keresettől függő havidíjat kell fizetni. Viszont a havi költségen és a pelenka biztosításán kívül semmilyen egyéb költséggel nem kell számolni: például nincs étkezési díj, és gyümölcsöt sem kell külön megvásárolnia a szülőknek. Csak akkor ingyenes az ellátás, ha a szülő nem dolgozik, ebben az esetben viszont nem kérhető teljes napi és heti ellátás, csak maximum heti háromszor öt óra.
- Hogyan telik a gyerekek egy napja?
- Délelőtt a gyerekek bent játszanak, és ezalatt gyümölcsevésre van lehetőségük. 11 óráig kint vannak az udvaron, majd közös ebéd és alvás következik. Vannak gyerekek, akik hamarabb elalszanak; nekik félreteszik későbbre az ebédet. Délután 2 óra körül még szendvicset is kapnak a gyerekek, majd miután azt elfogyasztották, újból kint töltik az időt az udvaron, hacsak nincsenek extrém időjárási körülmények. A picik, akik még nem tudnak szilárdat enni, pürésítve kapják az ételt. Itt egyébként nagyon ritka az olyan 1 éves gyermek, aki még teljes mértékig anyatejes lenne.
Sok pozitívumot tudnék kiemelni az itteni ellátással kapcsolatban. A gyerekek aránylag sok önállóságot kapnak, de mindig figyelnek rájuk. Játszhatnak egyedül is, de ha igénylik, együtt játszik vagy énekel velük valaki, vagy épp ölbe veszi őket. Olyan is előfordul, hogy a csoport egyik fele mesét néz, míg a másik fele játszik vagy kézműveskedik.
A kütyük sem ördögtől valók: a gyerekek néha néznek mesét vagy egyéb, nekik szóló anyagot a televízión vagy tableten, de alapvetően nem ez a jellemző. Amikor csak tehetik, a gondozók kiviszik a kicsiket az udvarra, így a gyerekek rengeteg időt töltenek a szabadban.
De remek például az is, hogy naplózzák, melyik gyereknek mikor volt pisi és kaki, sőt, ezt matricával is jelölik egy táblázatban.
Ami kevésbé tetszett eddig, az talán csak annyi, hogy néhány, számomra kockázatosnak ítélt dolgot itt picit lazábban kezelnek. Ilyen például a padlón hagyott sok apró játék, vagy az, hogy a gyerekek szabadon fel-felmászhatnak a lépcsős etetőszékre, ilyenekért nem szólnak rájuk. De semmi más negatívumot nem tudok említeni.
- Mennyire változatos a gyerekek étrendje? Figyelnek az egyéni ételérzékenységekre, allergiákra?
- Ovikezdéskor az egyéni érzékenységeket tisztázzák a szülővel, de kint is van a falon, ki mire allergiás. Délelőttönként gyümölcsöt kapnak a gyerekek, ami legtöbb esetben alma, körte és banán. Nem kötelező és nem erőltetik, de előttük van és mindenki vehet belőle. Az édesség szinte ismeretlen, még nem láttam, hogy a gyerekek csokit, kekszet vagy üdítőt kaptak volna.
Ebédidőben mindenkinek fix helye van az asztalnál. Az étrend nem csak változatos, de finom is. Mindig bőséges a zöldségkínálat, borsó, répa, kukorica, karfiol, spenót, sőt, még bambusz és olívabogyó is gazdagítja a menüt. Főznek például spenótot főtt tojással és vajas pirítóssal, brokkolis-sajtszószos tésztát, kebabot bulgurral, de volt már thai csirke is zöldségkörettel.
- Mi a legszokatlanabb, miénktől eltérő jellegzetesség a svéd óvodákban?
- Például a hőmérséklet! Itt mindenhol 18 fok van. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a legtöbb helyen nem is engedélyezett magasabb hőmérsékletre emelni a fűtést. Általános, hogy a szélsőséges időjárást leszámítva a gyerekek szinte mindig kint vannak a szabadban, sőt, kint is altatják a őket az udvaron, természetesen alaposan felöltöztetve őket és bundazsákban.
A svédek azt vallják: nincs hideg idő, csak nem megfelelő öltözet! Talán ezért sem betegesek errefelé a gyerkőcök.
Fotó: Freepik
