Mi a gluténérzékenység, más néven lisztérzékenység? Milyen tünetekkel jár a lisztérzékenység és kiknél alakul ki? Milyen tényezők befolyásolják, hogy lisztérzékeny lesz-e a kisbabád? Mikor kapjon először a csecsemő glutén tartalmú ételt?

Hozzávetőleg minden századik ember szenved lisztérzékenységben Magyarországon. Javarészt hajlam kérdése, hogy kialakul-e ez a leggyakrabban felszívódási zavarral járó autoimmun betegség (genetikai meghatározottság és még nem pontosan ismert környezeti faktorok kérdése) – mondja Dr. Arató András. A Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára ugyanakkor hangsúlyozza: a súlyos tünetekkel járó formák megelőzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy mikor kezdenek el glutén tartalmú ételeket adni a csecsemőknek.

A 6 hónapos kor tekinthető a leginkább optimálisnak. Ennél korábban nagyon súlyos tünetekkel jelentkezik a kórkép, késői elkezdéskor pedig sokáig tünetmentes a páciens, így gyakran már csak akkor kap diagnózist, amikor szövődmények, például idegrendszeri, máj-, vagy csontbetegség, esetleg bőr- vagy májbetegség, esetleg meddőség is kialakult.

Mit jelent a lisztérzékenység és kiket érint?
Lisztérzékenységről akkor beszélünk, ha búza, rozs vagy árpa fogyasztása esetén, az azokban lévő glutén sikérfehérjére autoimmun jellegű reakció alakul ki.  Ezeknek a gabonaféléknek az elhagyásával ugyanakkor ismét teljesen egészséges életet élhetünk – mondja Dr. Arató András.

A gyermekgyógyász hangsúlyozta, néhány évtizede még azt gondolták, hogy minden ezredik embert érintheti ez a probléma. Akkor ugyanis kizárólag súlyos felszívódási zavar esetén, elsősorban gyermekeknél merült fel ennek a kórképnek a lehetősége. Később viszont kiderült, hogy mindenkinél, akár az időseknél is előfordulhat, és nem csak felszívódási zavar képében jelentkezhet.

Magyarországon hozzávetőleg minden századik ember érintett gluténérzékenységben. A betegséget speciális vérvizsgálattal és a vékonybél nyálkahártya biopsziával lehet igazolni.

Milyen tényezők játszanak szerepet a lisztérzékenység kialakulásában?
A cöliákia kialakulásában genetikus és környezeti tényezők játszanak szerepet. Amennyiben az egyik szülő lisztérzékeny, akkor 10-15 százalék az esély arra, hogy a gyermek is az legyen, egypetéjű ikrek között ugyanakkor már 50 százalékos a kockázat.

Milyen tüneteket okozhat a glutén tartalmú étel és mikor kapjon először glutén tartalmú ételt a csecsemő?
Az örökletesség mellett a lisztérzékenység megjelenése szempontjából kulcskérdés, hogy mikor kap először glutén tartalmú ételt a csecsemő.

Ha 4 hónapos kor előtt, akkor komolyabb tünetekkel kell számolni: krónikus hasmenés, hasfájás, puffadás, sőt, akár életet veszélyezhető állapot is kialakulhat.

Amennyiben azonban egy éves kor után találkozik először gluténnal a gyermek, akkor sokáig tünetmentes lehet, vagy csak enyhe tünetek jelenhetnek meg, nincs vashiányos anémia vagy haspuffadás, ami segítené a diagnózis felállítását. Mivel nem derül ki, hogy baj van, nem kezd el diétázni a páciens, hosszabb távon azonban súlyos következményekkel - pl. máj- és bőrproblémák, csontritkulás, idegrendszer panaszok - is számolni kell, sőt, akár a meddőség hátterében is állhat cöliákia.

Mindezek után dr. Arató András szerint a már említett 6 hónapos életkor a legideálisabb arra, hogy a baba lisztes ételeket kapjon - például búzalisztes, zablisztes, rozslisztes kekszet, tésztát, kenyeret, pékárut.

Hogyan hat a szervezetre a lisztérzékenység és milyen betegeknél gyakori a kialakulása?
A lisztérzékenység autoimmun betegség, hatására a minden szervünkben jelenlevő szöveti transzglutamináz elleni antitestek keletkeznek. Így - bár a kórkép legfontosabb jellemzője a felszívódási zavar - az egész szervezetet érintő autoimmun betegségről van szó, ami bármilyen szervet érinthet.  A cöliákia gyakran fordul elő az 1-es típusú diabéteszesek körében, hozzávetőleg 8-9 százalékuk lehet lisztérzékeny.

 

 

Tények és tévhitek a gluténről, ahogy ezt a gyermekgyógyász látja

Glutén témában sajnos egyre több ellenétes információ lelhető fel az interneten, egymásnak homlokegyenest ellentmondó írások születnek. Valószínűleg ma már ugyanannyi a gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztásának ellenzője, mint akik nem látnak ekkora problémát az ügy mögött. Sokan csak legyintenek a téma hallatán, ugyanakkor nem mehetünk el amellett a szembeötlő változás mellett, hogy a környezetünkben egyre több ekcémás, allergiás, emésztőrendszeri problémákkal küzdő kisgyerek él, a felnőttek számos autoimmun betegésgeiről nem is beszélve. Sokan még a gluténérzékenység, gabonaallergia fogalmakat is keverik, és rosszul használják. Arató Professzor urat erről az ellentmondásról kérdeztük.

Szülők Lapja: Gluténérzékenység, gabonaallergia - melyik fogalom mit jelent pontosan, illetve mi állhat a nagy gluténvita hátterében Ön szerint? Divat a gluténmentes diéta?

Dr. Arató András: Tisztázzuk, a lisztérzékenység és gluténérzékenység szinonima fogalmak, a gabonaallergia pedig nem csak glutenre alakulhat ki.
Alapvetően három féle kórkép lehetséges, amely a tévedések alapjául szolgál, és ezek közül csak az egyik a lisztérzékenység, más néven gluténérzékenység. A glutén a sikérfehérjék összefoglaló neve. A lisztérzékenység egy autoimmun betegség, amely során az érintett beteg szervezete a transzglutamináz nevű enzim elleni ellenanyagot termeli. A betegség pontosan körülírható klinikai tünetekkel jár - főképp felszívódási zavarral, és mivel az ellenanyagot vérteszttel ki lehet kimutatni, a betegséget pontosan meg lehet határozni. Hangsúlyozandó, hogy ez az ellenanyag a glutenmentes diéta hatására fokozatosan normális szintre csökken.

A második kórkép, a gabonaallergia azonban egy olyan allergia, mint bármely más emésztőrendszeri válasz, például a tej- vagy tojásallergia (más néven tej- vagy tojásérzékenység).

A harmadik kórkép alapját pedig, amihez az utóbbi időben a legtöbb mítosz, valótlanság és ellentmondás szövődött, az adja, hogy a gluténtartalmú gabonákban található poliszaharidokat az emberi szervezet csak nehezen tudja lebontani. Ezeknek a poliszaharodiknak azonban semmi köze nincs a gluténhez. Természetesen nem lesz tőle senkinek semmilyen baja, ha gluténmentes diétát tart, de ha nem indokolt, akkor teljesen felesleges. Feltételezhető, hogy a növénynemesítés révén magasabb lehet a gluténtartalma a mai, modern gabonáknak, de ha valaki nem érzékeny rá és nem beteg tőle, akkor mindegy, hogy megvonja-e magától a glutént vagy sem. Csak akkor van szükség gluténmetnes diétára, ha az valóban indokolt. E mögött a jelenség mögött ma óriási üzlet sejthető, ami annyiban kedvez a lisztérzékenyeknek, hogy több gluténmentes termékek közül választhatnak a boltok polcairól.

Szülők Lapja: Az újabban népszerűvé vált ételintolerancia-tesztek, amelyek többek között a gluténérzékenyésg megállapítására is irányulnak,  mennyire pontosak?

Dr. Arató András: Ezeken a teszteken ugyan kitűnhet az esetleges gluténallergia, és ha valóban tünetet is észlel magán a beteg, akkor mindenképpen érdemes egy terheléses-megvonásos vizsgálattal utánajárni a gyanúnak, de a lisztérzékenység (glutenintolerancia) így nem igazolható.

Szülők Lapja: 30 évvel ezelőtt vagy akár még korábban nem volt ennyi gluténérzékeny gyerek, mint ma? Vagy egyszerűen csak nem szóltak erről a híradások? Mi a Professzor úr véleménye erről?

Dr. Arató András: Már 2000 évvel ezelőtt is leírtak ilyen betegséget, tehát lisztérzékenység mindig is létezett. Azt, hogy a lisztérzékenység széles körű elterjedése kapcsolatba hozható a gabonatermesztés széles körű elterjedésével, ez a mai napig tudományosan nem igazolódott. A genetikus hajlam, az adott génkombináció 5-6000 évvel ezelőtt is előfordulhatott, hogy milyen gyakran, ezt senki sem tudja megmondani. Egyértelmű, hogy korábban nem ismerték fel azokat a formákat, amiket ma már felismerünk. A lisztérzékenység kialakulásához egy bizonyos génszerkezet meglétére van szükség, ami a populáció 25-30%-ában előfordul, de csak 1 százalékban alakul ki a kórkép, vagyis a még ismeretlen környezeti faktoroknak is jelentős szerepe van.

Fotó: pixabay.com, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Forrás: semmelweis.hu

Kezdőfotó: Freepik