A hozzátáplálás az a folyamat, amelynek során az anyatej vagy tápszer mellett egyéb ételekkel egészítjük ki a csecsemő táplálékát, mert az anyatej vagy tápszer önmagában már nem fedezi a baba tápanyagigényét.
Ezeket az energia- és tápanyagtartalommal rendelkező ételeket, italokat összefoglaló néven szolidoknak nevezzük. A hozzátáplálás időszaka általában 6 hónapos kortól 23 hónapos korig tart, bár a szoptatás 2 éves koron túl is folytatódhat. A hozzátáplálás irányzatait, részletes tudnivalóit a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége foglalta össze.
Ezeket fontos tudni a hozzátáplálásról
- A WHO ajánlása szerint 6 hónapos korig a csecsemő kizárólagos tápláléka az anyatej, donor női tej vagy tápszer, 1 éves korig pedig ugyanezek a fő táplálékai. A hozzátáplálás célja az ételekkel, színekkel, ízekkel, állagokkal való ismerkedés, nem az étkezések kiváltása.
- A hozzátáplálás megkezdéséhez nem elegendő az életkort figyelembe venni, hanem a fontos mozgásszervrendszeri- és idegrendszeri érettségi jelek vizsgálata is szükséges.
- A BLW nagyban támogatja a baba önállóságát, pozitív hatással van a finommotorikus képességeire és segíti az idegrendszer érését.
- Az 1-3 éves korosztályra jellemző a válogatósság megjelentése, így különösen fontos, hogy nagy figyelmet fordítsunk az egészséges, változatos alapanyagok kínálására.
A hozzátáplálás (complementary feeding) az a folyamat, amelynek során az anyatej/tápszer mellett egyéb ételek hozzáadása történik a csecsemő táplálékához, amikor az anyatej vagy tápszer önmagában már nem fedezi a csecsemő tápanyagigényét. Ezeket az energia- és tápanyagtartalommal rendelkező ételeket, italokat összefoglaló néven szolidoknak nevezzük. A hozzátáplálás időszaka általában 6 hónapos kortól 23 hónapos korig tart, bár a szoptatás 2 éves koron túl is folytatódhat. (1)
Hozzátáplálási irányzatok
1. Hagyományos „pürés-kanalas” hozzátáplálás:
Folyékony, folyékony-pépes ételekkel kezdjük a szolidok bevezetését. A kóstolásokat, etetéseket a gondozó irányítja, ő adagolja kanál segítségével a csecsemő szájába az ételt.
2. BLW: Baby-led weaning (itthon falatkás vagy igény szerinti hozzátáplálás néven terjedt el).
A BLW azt jelenti, hogy a csecsemő hozzátáplálása a pürésített ételek kanállal etetése helyett az életkorának és fejlettségi szintjének megfelelő formában kínált szilárd ételekkel kezdődik 6 hónapos kortól, illetve amikortól a csecsemő az önálló evésre készséget mutat. Alapelve, hogy a csecsemő irányítja a kóstolást (ő választja ki a felkínált ételek közül, mit szeretne megkóstolni, ő fogja meg és emeli a szájához, ő szabályozza, mennyit eszik belőle), valamint ugyan azt eszi, amit a család.
Hozzátáplálási irányzattól függetlenül az aktuális szakmai ajánlások, köztük a hazai csecsemőtáplálási irányelv (EMMI szakmai irányelve az egészséges csecsemő (0–12 hónapos) táplálásáról (2019) is a válaszkész hozzátáplálás alapelveinek megvalósítását javasolja. Ennek értelmében a csecsemő éhségre és jólakottságra utaló jeleinek figyelembevételével, a saját tempójában etessük, minimalizáljuk a figyelmét elterelő ingereket, kísérletezzünk többfajta ételkombinációval, ízzel. A hozzátáplálás megkezdésének idejét és előrehaladását (bevezetett ételek, állagok, ízek, mennyiségek) a csecsemő egyéni fejlődése, készségei, szükséglete határozza meg. (3)
Hozzátáplálással kapcsolatos szakmai irányelvek
- Az Egészségügyi Világszervezet (WHO, 2023) 6 hónapos korig kizárólagosan anyatej, vagy ennek hiányában tápszer adását ajánlja. (1)
- Az Európai Gyermek Gasztroenterológus, Hepatológus és Táplálkozási Szakorvosok Egyesülete (ESPGHAN, 2017) 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatást/tápszert ajánlja, a szolidok bevezetését nem javasolja 17 hetes (4 hónap) kor előtt és 26 hetes (6,5 hónap) kor után.
- A 2019-es Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) szakmai irányelve az egészséges csecsemő (0–12 hónapos) táplálásáról a hozzátáplálást legkorábban az 5. hónap elejétől el lehet, és legkésőbb 6. hónapos kor körül el kell kezdeni.
- Ugyanakkor ellenjavallt a túl korai (4 hónapos kor előtti) hozzátáplálás megkezdése, ugyanis a csecsemő emésztőrendszeri-, és oromotoros készségei (szájhoz kapcsolódó mozgási képességek) nem fejlettek ahhoz, hogy a folyékony anyatejen vagy tápszeren túl más táplálékot képes legyen befogadni és feldolgozni. A hozzátáplálás elkezdéséhez nem elegendő önmagában a betöltött 4-6 hónapos életkor, a csecsemő fejlettségi és egyéb érettségi jeleit is figyelembe kell venni. (1-3)
Mikor lehet megkezdeni a hozzátáplálást? Ezek az érettségi jelei:
- Betöltött 4-6 hónapos életkor (koraszülöttségre korrigálva).
- Mozgásfejlődés tekintetében alapfeltétele a stabil törzstartás megléte, azaz tudja tartani a fejét és a törzsét, hason fekve tenyértámaszban hosszabb ideig meg tudja magát tartani, ölbe ültetve a combjait megtámasztva nem dől oldalra/előre, erre a csecsemők 4-6 hónapos kor körül már képesek.
Ez a biztonságos etetési pozíció miatt fontos: a csecsemő felsőtestre mindig legyen függőlege, stabilan meg legyen támasztva a gerince, medencéje, talpa, így csökkenthető a fulladásveszély kockázata (a félig fekvő, döntött testhelyzet hozzátáplálási irányzattól függetlenül balesetveszélyes!). Stabil törzstartás mellett a gondozó ölébe ültetve ajánlott a kóstolás, kínálás. Általában 8-10 hónapos kor körül a csecsemők képessé válnak az önálló stabil ülésre, amikor is nem a gondozó ülteti, hanem önállóan négykézláb helyzetből vagy oldalfekvésből veszi fel a stabil ülő testhelyzetet. Innentől javasolt az etetőszék használata, mely állítható ülés- és lábtámaszmagassággal rendelkezik.
- Nyelvkilökő reflex mérséklése/eltűnése, amely kb. 4-6 hónapos korban bekövetkezik. (Csecsemőkori reflex, mely a fulladástól védi őket, minden szájukba kerülő tárgyat kitolnak a nyelvükkel).
- Megfelelően fejlett szem-kéz koordináció (képes tárgyakat megfogni és a szájához emelni).
- Érdeklődés és nyitottság az étkezések iránt (már a hozzátáplálás megkezdése előtt is vegyen részt a csecsemő a családi étkezésekben, hogy ismerkedjen a színekkel, illatokkal, lássa, ahogyan eszünk, rágunk, evőeszközöket használunk).
Anyatejes táplálás és hozzátáplálás
- A WHO ajánlása szerint az első 180 napban (6 hónap) a kizárólagos anyatejes táplálás ajánlott, ennek hiányában donor női tej, vagy anyatejpótló tápszer. Ezek teljes mértékben fedezik a baba energia-és tápanyagszükségletét, folyadékigényét. (1)
- A WHO iránymutatása szerint az anyatej, vagy anyatejpótló tápszer 6 hónapos kor után is képes fedezni a csecsemő energia- és tápanyagszükségletének jelentős részét, akár még 12 hónapos korban is a felét vagy 2/3-dát. Ebben az időszakban a hozzátáplálás fő célja az ételekkel, alapanyagokkal, ízekkel, színekkel, állagokkal való ismerkedés, felfedezés, bevonás a család étkezési szokásaiba. (1) A hazai csecsemőtáplálási irányelvben foglaltak szerint 11 hónapos kor után ajánlott a fokozatos átállás a családi étkezésekre, figyelembe véve a csecsemő egyéni fejlettségét, készségeit és szükségleteit, miközben a hozzátáplálás mellett korlátozás nélkül folytatható a szoptatás. (3)
- A WHO továbbá 2 éves korig ajánlja az anyatejes táplálás folytatását, melyből 500 ml ebben az életkorban is képes fedezni a gyermek napi energiaszükségletének 1/3 részét. Az anyatejes táplálás mindig az édesanya és a gyermek közös kompetenciája, addig ajánlott folytatni és fenntartani, amíg mindkét fél számára komfortos. (1, 4)
Hozzátáplálás - Mikor melyik alapanyagot vezessük be?
Az alapanyagok bevezetési sorrendjében segítséget jelentenek a hozzátáplálási táblázatok, melyek általában a semleges és édeskés ízű, könnyen emészthető alapanyagoktól haladnak a markánsabb ízű, nehezebben emészthető ételek felé. Azt azonban fontos tudni, hogy ezek a táblázatok nem szigorú szakmai protokoll részei, hanem javaslatként, támpontként szolgálnak a szülőknek a hozzátáplálásban. A táblázatok tartalmát felülírhatja pl. az alapanyagok (zöldségek, gyümölcsök) szezonalitása, a baba egyéni preferenciája, toleranciája, esetleges táplálékallergiák, egyéb egészségproblémák/betegségek.
Kiindulásként az alábbi menetrend szerint érdemes haladni a hozzátáplálásban:
1. (4-)6 hónapos kortól:
A Cél ebben az időszakban az ismerkedés az alapanyagokkal. Az első 1-2 hétben, amíg a csecsemő-gondozó megszokja a hozzátáplálás helyzetét, ajánlott úgynevezett egykomponensű püréket kínálni (pl. zöldség és/vagy gyümölcspürék; semleges, édeskés ízűek, pl.: alma, őszibarack, banán, mangó, avokádó, körte, burgonya, sütőtök, brokkoli). Amennyiben a baba nyitott, szívesen kóstol, minél előbb térjünk át a többkomponensű pürékre, melyek vasban, energiában és értékes tápanyagokban gazdagok. Dúsíthatjuk a püréket már az első hónapban is gabonákkal (búzadara, zab, rizs), húsokkal (fiatal állatok húsa, baromfihúsok, halak, belsőségek), pasztörizált tejtermékekkel (joghurt, kefir, túró, sajtok), jó minőségű növényi olajokkal (repceolaj, olívaolaj). Figyeljünk a baba jelzéseire, annyi ételt adjunk neki, amit szívesen elfogad! Kezdjük el a folyadék (víz) kínálását is minden kóstolás alkalmával nyitott pohárból (kis űrtartalmú, vastag falú, kifelé pöndörödő peremű). Elvárt mennyiség nincs, cél az ismerkedés. Ebben az időszakban napi 1-3 kínálás javasolt.
2. 9 hónapos kortól:
A cél ebben az életkorban a darabos ételek bevezetése, alapanyagismeret bővítése. A darabos ételek bevezetését pürével kezdett hozzátáplálás esetén a szakmai ajánlások 8-10 hónapos kor körül javasolják. Ez azért fontos, hogy a száj körüli izmok megfelelően tudjanak fejlődni, melyeknek nagy szerepe van a későbbi beszédfejlődésben. A rágást a csecsemők megfelelő idegrendszeri érettség mellett tanulás útján sajátítják el, melyben nagy szerepe van a közös családi étkezéseknek. Hagyjuk, hogy lelkesen gyakoroljon, mutassuk neki eltúlozva a rágást, és könnyen szétnyomható ételeket kínáljunk! Ennek a folyamatnak velejárója lehet az öklendezés, hányás. Első lépésként egyre durvább, darabosabbra hagyott püréket kínáljunk, majd térjünk át a fingerfoodokra (a baba ujjához képest kétszeres nagyságú, az ujjunkkal könnyen szétnyomható ételek).
9-10 hónapos kor körül a csippentő fogás kialakulásával, kisebb méretű falatokat is kínálhatunk a babának (kb. 1x1 cm kockák), melyeket fel tud csippenteni az ujjával. Ebben az életkorban 3-4 alkalommal kínáljuk a babát!
3. 12 hónapos kortól:
A cél az alapanyagismeret bővítése, önállóság támogatása, evőeszközhasználat tanítása. Kínáljuk minél változatosabb alapanyagokkal, állagokkal, ízekkel, kísérletezzünk változó hőmérsékletekkel. Ebben az életkorban már cél lehet a napi 3 főétkezés és 2 kisétkezés bevezetése, ahogy az az OKOSTÉNYÉR® ajánlásban is szerepel. (6) Fontos, hogy támogassuk az önállóságban és az evőeszközhasználatban. Mindig olyan evőeszközt adjunk a babának, amit biztonságosan tud használni!
Korcsoportonkénti recepteket itt találsz a receptkeresőnkben - több mint 200 recept babáknak >>
Mikor vezessük be a baba étkezésébe az allergéneket?
A szakmai ajánlások szerint az allergének bevezetése bármikor megtörténhet a hozzátáplálás megkezdését követően, de legkésőbb 1 éves korig. Azonban a túl korai (4 hónapos kor előtti) allergénbevezetés növelheti a táplálékallergiák és a cöliákia (gluténérzékenység) kialakulásának kockázatát. Magas kockázatú csoportba tartozó csecsemő esetén (ismert táplálékallergia, súlyos ekcéma) szoros együttműködés szükséges a gyermekorvossal, allergológussal, dietetikussal az allergének bevezetésében.
Ha megtörtént az allergének bevezetése a csecsemő étrendjébe, folyamatosan találkozzon is ezekkel! Első alkalommal érdemes kis mennyiségben kínálni, más alapanyagokkal kombinálva, legalább 2-3 nap szünetet tartva két allergén bevezetése között, annak érdekében, ha allergiás reakciót tapasztalunk, egyértelműen megtaláljuk az azt kiváltó ételt. Érdemes inkább a reggeli, délelőtti órákban kínálni az allergént tartalmazó ételeket, hogy az esetleges reakció jól látható legyen. (3, 5)
Baba hozzátáplálása: Mikor vezessük be az allergéneket és a glutént? Táblázat
Forrás: saját szerkesztés, MDOSZ
Mit NE adjuk a babának hozzátáplálás idején? Ezek a kerülendő élelmiszerek a hozzátáplálásban
1. Fulladásveszélyes ételek
Minden ami gömbölyű és/vagy kemény (mogyorószabály), pl. apró kerek zöldségek és gyümölcsök egészben (szőlő, koktél paradicsom, áfonya, cseresznye, meggy), kemény nyers zöldségek/gyümölcsök egészben/nagy darabokban (sárgarépa, cékla, alma, körte, kemény barack), virsli egészben, olajos magok egészben (dió, mogyoró, mandula, kesudió), pattogatott kukorica, kemény cukorkák.
2. Hozzáadott cukor- és túlzott sóbevitel
A WHO ajánlása szerint 2 éves korig nem ajánlott a hozzáadott cukorbevitel. Ide tartozhatnak babáknak szánt ételek, kekszek, pudingok is, ezért érdemes alaposan megnézni az összetevőlistát. 1 éves kor alatt 1 g/nap sóbevitel ajánlott.
3. Méz
Egyrészt hozzáadott cukornak minősül, másrészt botulizmus fertőzés veszély miatt nem ajánlott (hőkezelve egyébként adható).
4. Füstöléssel tartósított húsok és húskészítmények
Fogyasztásuk szintén a botulizmus fertőzés veszélyével jár.
5. Nyers tojás, nyers húsok, nyers halak, nem pasztörizált tej- és tejtermékek
Ételeredetű fertőzés veszélyét hordozzák.
6. Nagy mennyiségű rizs, rizs alapú tej- és tejtermék-helyettesítők
Fogyasztásuk nagyfokú arzénterhelést jelenthet a csecsemők számára, azonban a szerveztük még nem képes arra, hogy ezt a toxikus anyagot eltávolítsa. Nem kell teljesen kizárni a rizsalapú ételeket a csecsemő étrendjéből, az AAP (Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia) azt javasolja, hogy a kiegyensúlyozott, változatos étrend részeként vegyesen kínáljunk gabonaféléket a csecsemőnek, kisgyermeknek. Pontos mennyiségi meghatározás nincs erre vonatkozóan, de 1-1 rizsköret, rizskása, puffasztott rizsalapú termék heti lebontásban minimális kockázatot jelent. (14, 15)
Tovább csökkenthető az arzénterhelés többek közt, ha a rizst bő vízben főzzük, ha csecsemőknek szánt rizsalapú termékeket választunk, ha a rizsitalt rendszeresen nem kínáljunk 5 éves kor alatt.
7. Teljes értékű gabonafélék
1 éves kor vagy 10 kg alatt korai teltségérzetet válthatnak ki, emiatt értékes tápanyagoktól eshet el a csecsemő, mivel jelentősen korlátozódhat az elfogyasztott ételek mennyisége.
8. Tej önmagában italként
Fokozza a vashiány kockázatát, megterhelő lehet a vesének.
Hogyan segíthetjük a hozzátáplálást, milyen kóstoltatási technikák, módszerek léteznek?
1. Hozzátáplálási irányzattól függetlenül legyünk válaszkészek, figyeljük a csecsemő jelzéseit, és reagáljuk rájuk!
2. A hozzátáplálás elkezdésével elindul az úton a baba egy kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás felé, ez legyen a cél. Ennek megfelelően kínáljuk és ismertessük meg változatos alapanyagokkal, ételekkel. Ebben mutassunk példát, hiszen a másolás életkori sajátosság.
3. Nyugodt körülmények között, ülve együnk, ne álljunk fel folyton az asztaltól, ez is példaként szolgál a babának! Ne használjunk figyelemelterelési módszereket (játék, TV, tablet).
4. Amikor csak lehet, egyen együtt a család, lássa és tapasztalja a csecsemő, hogy az étkezések fontos szociális események is egyben, ahol pozitív élményeket gyűjthet, megalapozva ezzel az ételekkel való jó kapcsolatát.
5. Adjuk pozitív megerősítést a babának, bíztassuk, dicsérjük az étkezések során! Legyünk türelmesek, kitartóak és következetesek az étkezéseknél, fontosak ebben is a keretek és határok, ami biztonságérzetet nyújt a babának.
6. Ne hasonlítsuk másokhoz, minden gyermek más és egyedi, ne legyenek irreális elvárásaink, haladjunk a saját tempónkban. Ne erőltessük az étkezéseket, kerüljük a tukmálást, zsarolást, fenyegetést, jutalmazást az asztalnál!
7. Az alapanyagismeretet támogathatja, ha szerepel a baba tányérján olyan alapanyag, amit szívesen elfogyaszt, amivel még ismerkedik, és ami teljesen új a számára vagy korábban elutasította. Kísérletezzünk az alapanyagok párosításával, állagokkal, lehet, hogy más formában megkedvel egy korábban elutasított ételt. Akár 15-20 alkalommal is találkozniuk kell egy ismeretlen alapanyaggal, hogy elfogadják.
Mire kell figyelni az 1-3 éves babák étkeztetésénél? Élettani sajátosságok, tápanyagigények
Ebben a korban a cél a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás megvalósítása a gyerekeknél. Az korcsoport energia- és tápanyagszükségletét, valamint folyadékigényét az alábbi táblázat foglalja össze:
Forrás: European Food Safety Authority (EFSA) Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies. Scientific Opinion on nutrient requirements and dietary intakes of infants and young children in the European Union. 2013.
Jellemző erre a korosztályra a válogatósság megjelenése. Életkori sajátosságból adódó ok lehet pl. nagyobb mozgásfejlődés, idegrendszeri fejlődési ugrás előtt, fogzás miatt érzékeny, fájdalmas íny, szeparációs szorongás, valamint a kontrollvágy (dacolás). Szülőként gyakran érezzük magunkat tehetetlennek, de fontos, hogy ezt az átmeneti időszakot türelemmel, kitartással, következetességgel kezeljük. Próbáljuk megtartani a gyermek étrendjében a kiegyensúlyozott egészséges táplálkozás alapelveit! Kínáljuk változatos, színes ételekkel, hogy ne váljon egyoldalúvá a táplálkozása! Ne kínáljunk olyan ételeket, amelyeket egyébként nem tartunk egészségesnek, csak azért, hogy egyen valamit a gyermek. Egyen együtt a család, amikor csak lehet, mutassunk neki példát! Segíthet, ha bevonjuk a sütésbe, főzésbe, térítésbe az életkorának megfelelően! A kontroll érzését növelheti, ha az etetőszéket kisasztalra és székekre cseréljük. Adjunk neki döntési lehetőséget, amiben mi adjuk a határokat (pl. “Uborka vagy paprika legyen a reggelihez?”, nem pedig “Kérsz uborkát a reggelihez?”). Ugyanakkor a „Mit kérsz enni?” kérdés esetén könnyen kaphatunk kevésbé egészséges választásokat, ezért jobb, ha két általunk megfelelő étel lehetőségét kínáljuk fel.
Tartsuk a válogatós gyermeknél is a korábbi napirendet, ne etessük „folyamatosan”, ne „üldözzük” a gyermeket az ételekkel. Szakember bevonás szükséges azonban, ha a súlyfejlődésében, mozgásfejlődésében, idegrendszeri fejlődésében elmaradást tapasztalunk, a csecsemő széklete, vizelete normáltól eltérő mennyiségű, állagú, színű. Figyelemfelhívó, ha azt vesszük észre, hogy kicsúszik a kezünkből az irányítás, és az étkezéseket stressz, feszültség övezi vagy csak figyelemeltereléssel eszik (játék, mese) a gyermek, esetleg feltűnik, hogy teljes élelmiszercsoportokat elutasít vagy csak bizonyos színű, állagú, márkájú ételeket fogyaszt el. (11-13)
Korcsoportonkénti recepteket itt találsz a receptkeresőnkben - több mint 200 recept babáknak >>
MDOSZ által ajánlott receptek
Almás-túrós babacsinta
Hozzávalók (3-4 adag):
250 g félzsíros/zsíros tehéntúró
200 g durumbúzaliszt
250 g alma
300 ml tej
2 db tojás
100 g vaj
fél csomag foszfátmentes sütőpor
1 késhegynyi fahéj
pogácsa olívaolaj a sütéshez
Elkészítés:
Az almát lereszeljük, a túrót botmixerrel krémesítjük. Hozzáadjuk a sütőporral elkevert lisztet, tojásokat, szobahőmérsékletű vajat, tejet, fahéjat és kézi habverővel sűrű palacsintatésztát keverünk. Tapadásmentes serpenyőben kevés olajon kb. tenyérnyi nagyságú palacsintákat sütünk. Natúr görög joghurttal és friss szezonális gyümölcsökkel kiegészítve tálaljuk.
Banános-vaníliás tejbekuszkusz
Hozzávalók (3-4 adag):
320 g kuszkusz
600 ml tej
600 ml víz
100 g görögjoghurt
1 érett banán
vaníliaőrlemény ízlés szerint
Elkészítés:
A banánt villával összetörjük és a kuszkuszhoz adjuk, majd felöntjük 300 ml tejjel és 300 ml vízzel, ízesítjük vaníliával és felforraljuk. Amikor teljesen magába szívta a folyadékokat, hozzáadjuk a maradék tejet és vizet, valamint a görög joghurtot. További friss szezonális gyümölcsökkel díszítve tálaljuk.
Források:
(1) World Health Organization. Guideline for complementary feeding of infants and young children 6-23 months of age. 2023. [Internet]. Elérhető: https://www.who.int/publications/i/item/9789240081864
(2) Fewtrell, M., Bronsky, J., et al. Complementary Feeding: A Position Paper by the European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition (ESPGHAN) Committee on Nutrition. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2017; 64(1), 119–132.
(3) Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve az egészséges csecsemő (0–12 hónapos) táplálásáról. [Internet]. Elérhető: https://www.hbcs.hu/uploads/jogszabaly/2981/fajlok/EMMI_szakmai_iranyelve_%20csecsemo.pdf
(4) Fejezetek a laktációs szaktanácsadó képzés törzsanyagához. [Internet]. Elérhető: https://szoptatasportal.hu/wp-content/uploads/2012/04/TAMOP_622_laktacios_szaktanacsado_fejlesztesi_terulet_kifejlesztett_tananyag.pdf
(5) Critch JN; Canadian Paediatric Society; Nutrition and Gastroenterology Committee Nutrition for healthy term infants, six to 24 months: An overview. Paediatr Child Health 2014;19(10):547–52.
(6) Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. Okostányér. [Internet]. Elérhető: https://www.okostanyer.hu/wp-content/uploads/2021/11/OKOSTANYER_felnott_A4_2021.pdf
(7) Laura N Anderson, Meta van den Heuvel et al. Practical tips for paediatricians: Baby-led weaning. Paediatr Child Health. 2019 May 31;25(2):77–78. doi: 10.1093/pch/pxz069
(8) Rapley G. Baby-led weaning: Transitioning to solid foods at the baby’s own pace. Community Pract 2011;84(6):20–3. DOI: 10.1542/peds.2016-0772
(9) Fangupo LJ, Heath AM, Williams SM, et al. A baby-led approach to eating solids and risk of choking. Pediatrics 2016; 138(4):e20160772. DOI: 10.1542/peds.2016-0772
(10) Brown A, Jones SW, Rowan H. Baby-led weaning: The evidence to date. Curr Nutr Rep 2017;6(2):148–56. DOI 10.1007/s13668-017-0201-2
(11) European Food Safety Authority (EFSA) Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies. Scientific Opinion on nutrient requirements and dietary intakes of infants and young children in the European Union. 2013.
(12) Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium. NEFMI szakmai irányelv az 1 és 3 éves kor közötti kisgyermekek táplálásáról. Egészségügyi Közlöny 2011/18. [Internet]. Elérhető: https://www.hbcs.hu/uploads/jogszabaly/901/fajlok/szakmai_iranyelve_kisgyermek_taplalas.pdf
(13) Napi folyadékszükséglet az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) ajánlása alapján. [Internet]. Elérhető: https://ogyei.gov.hu/napi_folyadekszukseglet_az_efsa_europai_elelmiszerbiztonsagi_hatosag_ajanlasa_alapjan
(14) Arsenic in Rice and Rice Products Risk Assessment Report. [Internet]. Elérhető: https://www.fda.gov/files/food/published/Arsenic-in-Rice-and-Rice-Products-Risk-Assessment-Report-PDF.pdf
(15) AAP NEW’S: Parent Plus: Limit infants’ exposure to arsenic by feeding a variety of grains. [Internet]. Elérhető: https://publications.aap.org/aapnews/news/12490/Parent-Plus-Limit-infants-exposure-to-arsenic-by?autologincheck=redirected
Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
Fotó: Freepik
