A gyermekgyógytorna időnként elengedhetetlen, vannak esetek, amikor melegen ajánlott, és van úgy, hogy nem feltétlenül szükséges, de ártani nem árt. Ezekről az esetekről kérdeztük gyermekgyógytornász szakértőnket, aki több mint 20 éve foglalkozik gyermekekkel. Divat vagy tényleg szükséges a gyermeknek gyógytornára járnia? Egy görög mondás szerint „a mozgás sok mindenre orvosság, de nincs olyan gyógyszer, ami a mozgást helyettesítené".  Különösen igaz ez a gyermekgyógytornákra melyekkel lehetséges gyógyítani, fejleszteni, szinten tartani és megelőzni.   A kérdésre válaszolva vannak esetek, amikor muszáj, vannak esetek, amikor ajánlott és vannak esetek, amikor nem muszáj, csak lehetőség van rá - de ártani sosem árt.  

A gyógytornász legfontosabb feladata tájékoztatni a szülőt, ha baj van
Ha nem is olyan ütemben, mint a technikai csodái, de a gyógytorna mozgástudományának terén is vannak fejlődések, mint új vizsgálati módszerek, új tapasztalatok és új gyógytorna eszközök esetén.

Az, hogy sérüléssel született babákkal gyógytornázni szükséges, ez már rég természetes, de csak az utolsó két évtizedben érettbe az gyakorlat, hogy egy egészséges gyermek mozgásának furcsaságaira is oda tudjunk figyelni szülőként és szakemberként is. Ennek azért van kiemelkedő jelentősége, mert sok minden megelőzhető gyógytornával - gondoljunk itt egy későbbi ízületi deformitásra, fájdalomra vagy akár az írás-olvasás tanulására, vagy csak egy nem esztétikus testtartásra.

Fontos a nagyon enyhe elváltozások idejében való korrigálása, mert a szokás nagy úr és különösen fontos ez gyermeknél ahol folyamatos növekedés áll fent.

A gyógytornásznak egy mozgás vizsgálatnál az az egyik legfontosabb feladata, hogy tájékoztassa  a szülőt, hogy az a probléma, amit észlel a mozgásfejlődésben, mozgás kivitelezésben milyen mértékű, és mik lehetnek a későbbi következményei. Hisz minden relatív és nem mindegy, hogy egy adott gyerek meg sem tanul járni vagy csupán nem ő lesz a legjobb mozgású gyerek az iskolában.

Melyek a gyermekgyógytorna céljai?

• A diagnózissal rendelkező gyermekek (szerzett vagy veleszületett neurológiai, ortopédiai problémák), esetében a cél a maximális mozgástudás megtanítása, mely kötelező.
   
• A „minimál diagnózissal” (enyhe izomtónus vagy más enyhe problémával) rendelkező gyerek, esetében a cél a mozgás normalizálása, egyes dolgok prevenciója, amely ajánlatos.
   
• Az egészséges gyermekek esetében a cél a mozgásuknak tökéletesítése, ügyesítése, egyes dolgok prevenciója, amely egy lehetőség.

A kisgyerekek enyhe mozgásproblémáját sokszor elbagatellizáljuk
Mindhárom csoportot fontosnak és hasznosnak tartom, ugyanakkor azt tapasztalom, hogy a minimál diagnózissal rendelkezők felett siklik el néha félre a szemünk. A mozgásdiagnosztizáló orvosok néha bagatellizálnak, és azt a kijelentést teszik, hogy nem kell törődni az enyhe elváltozásokkal; ezzel szemben a gyógytornászok, mozgásfejlesztők riogatják szülőket. Természetesen a realitás megtartása nem mindig lehetséges és egyszerű, de úgy érzem nagyon fontos törekedni rá.

Melyik módszer az igazán "jó" babák, kisgyerekek esetén?
Nehezen lehet szétválasztani, hogy melyik módszer mire hat, mert hát az emberi szervezet egy teljes egész, és minden összefüggésben van mindennel.  Azt hogy milyen módszert milyen irányzatot alkalmazunk a babáknál/gyermeknél, azt az adott gyereknél, helyzetben lehet megítélni. Nincs jó vagy rossz módszer, hisz minden módszernek vannak tudományos és/vagy gyakorlati alapjai, tapasztalatai és pozitív eredményei. A kulcs talán abban rejlik, hogy melyiket mikor és milyen mértékben alkalmazzuk. A célja mindegyiknek a gyógyítás és fejlődés.

A gyermekgyógytornát  - a szerint hogy milyen kivitelezésű módszereket alkalmazunk - 3+1 nagy csoportba osztanám, melyeket még további több csoportba lehetne osztani:

1. manuális terápiák, amelyek idegrendszeri és kötőszöveti ingerlésen keresztül aktiválják a mozgásokat. Ezeket a terápiákat csak gyógytornász végezheti.

2. aktív gyógytornák, melyekben izommunkákkal, funkcióba hozatallal, a testsúly áthelyezéssel és apró ízületi mozgásokkal befolyásoljuk, aktiváljuk a mozgások fejlődését és helyességét. Ezeket a terápiákat gyógytornász és egyes gyakorlatokat szülő is végezheti.

3. szenzoros tornák, melyekben különböző ingereken keresztül aktiváljuk a mozgásokat. Ezeket a terápiákat házi feladatban a szülő vagy egyes esetekben a gyógytornász végzi.

+1 kiegészítő terápiák



Kovács Andrea a Mackógyógytorna vezető gyógytornásza munka közben

Aktív Mackógyógytorna

A mozgásfejlesztésben egy nagyon fontos puzzle-darabnak tartom az aktív gyógytornát, ami egy kicsit el van hanyagolva. Ezek azok a gyógytorna gyakorlatok, amelyeket egy alapos mozgásvizsgálat után - az egész testet figyelembe véve, egyénre szabottan - nagyon hatékonyan lehet alkalmazni. A babák első évükben a nagymozgásokat (forgás, kúszás, mászás) tanulják. Ha ezeket a mozgásokat nagymértékben vagy kismértékben segíteni szükséges, akkor olyan testhelyzeteket, mozdulatokat végzünk a gyermekkel, amelyek munkára (aktivitásra) bírják azokat a testrészeket (izmokat) melyek a mozgás kivitelezéséhez elengedhetetlenek. Ezekből a helyzetekből, mozdulatokból „házi feladatot” is lehet adni.

Babák aktív tornája - Ha nehéz a hason fekvés
Ha nehéz a hason fekvés a babának, akkor lehet a mellkasa alá egy törölközőt vagy egy hasaltatót tenni és eközben jobbra-balra tolni a testsúlyát vagy akár még egy játékot is felajánlani a nem testsúlyos oldala felől.

Kisgyerekek aktív tornája - mindig csak játékosan történhet
A nagyobb gyermekeknél már mondhatjuk is, hogy mit csináljanak, náluk egy nagyon fontos dolog az eszköz. Az eszköz és fantáziájuk segítségével tudjuk végrehajtatni azokat a gyakorlatokat, amelyekre szüksége van. Például, ha azt akarom, hogy egyenes háttal, törzscsavarással nyújtózkodjon egyik kezével előre másikkal hátra (vagyis a gerinc és vállöv izmainak a „dolgoztatása”) akkor két műanyag tányér segítségével  azt mondom, hogy a fejével egy padlásfeljárót kell felfele tolni, és az aszalt barackkal egyszerre kell megkínálnia az előtte és hátánál ülő barátját.

Fontos, hogy a gyerek mozgás közben jól érezze magát
A gyermekgyógytornában kisebb a páciens, de nagyobb a feladat. A gyógytorna gyakorlatok  összeállításánál a legnagyobb fejtörést mindig a kivitelezés okozza  a gyógytornásznak, ehhez rengeteg ötlet és érdekes eszköz szükségeltetik. És e mellé jön még a különböző korosztályú, nagyságú és érdeklődési körű gyermek. Ezért fejlesztetünk ki olyan Mackógyógytorna eszközöket, melyeket  a gyógytorna foglakozásokon használunk, és olyanokat is, amit a szülő otthon használhat a gyermekkel.

A gyermekgyógytorna foglakozások alatt fontos, hogy a gyerek jól érezze magát és örömét lelje a mozgásban, de ugyanakkor legyünk szülőként és terapeutaként is következetesek és határozottak a nemszeretem részeknél, gyakorlatoknál.

Szerző: Kovács Andrea, a Mackórendelő vezető gyógytornásza
Fotó: Pixabay