A táborozás több okból is meghatározó élmény lehet a gyerekek számára, hiszen sokan ekkor töltenek először hosszabb időt távol a szülőktől, és szereznek nem hétköznapi sikerélményeket és emlékeket. Sok esetben az elválás azonban a szülőnek nehezebb, mint a gyerekeknek. Hogyan élik meg a táborozást a gyerekek, az elengedést a szülők, és mivel könnyíthetjük meg az elválást?

A tábor az a hely, ahol egy számukra teljesen ismeretlen közegben kell boldogulniuk akár több héten keresztül, és ez remek – ugyanakkor éppen ez a tudat az, amely a szülők számára is megnehezíti a dolgokat…
Fontos, hogy saját szorongásunk ne tartson minket vissza attól, hogy elengedjük a gyereket, a tábori élmények ugyanis nagyon hasznosak. Egy támogató és biztonságos környezetben megadatik nekik ugyanis
 

- újfajta szabadság-élményt megélni 

- saját magukat, határaikat, képességeiket jobban megismerni

- felismerni, hogyan lehet barátkozni, konfliktust kezelni, véleményt kifejteni

- csapatban dolgozni, együttműködni másokkal

- függetlenedni tőlünk, szülőktől; önbizalmat szerezni

- megélni a közösséghez tartozást, a személyes és közös sikerek élményét (méghozzá az egyéni iskolai eredményektől függetlenül)

 

Hogyan éli meg a gyermek a táborozást, a távollétet?

Először is: ha hisszük, ha nem, legtöbbször sokkal jobban viselik a különlétet, mint ahogy mi azt otthonról elképzeljük.
Emellett a digitális függőség ellenére nagyon is nyitottak tudnak lenni a gyerekek a közösségi élményekre, feltéve ha a tábor programja kellően színes és változatos. 

Persze gyakran éreznek az ottalvós táborokban honvágyat a gyerekek. A hiányérzet enyhítésére adhatunk a gyereknek egy kisebb tárgyat, ami ránk emlékezteti majd őt. Ha tábor előtt bizonytalan, szorong, készítsük fel: meséljük el, hogy ez az érzés csak addig tart, amíg nem találkozik a többiekkel, utána hamar beszippantja őt az ottani légkör, és lekötik a programok. Ha pedig a táborozó az idő lejárta előtt haza szeretne menni, jó ötlet telefonon vagy videóhívásban beszélgetni vele, mert sok esetben ez elég a félelmek, rossz érzések elsimításához és a meggyőzéshez, hogy kedve legyen maradni és élvezni az ottlétet. 

Hogyan éli meg a szülő az elválást?

Persze mondhatjuk, hogy ahány szülő, annyiféleképpen: aki maga is közvetlenebb, lazább típus, vagy ő maga is táborozott gyerekkorában, az könnyebb szívvel engedi el gyermekét a nyári szünetben. Ha szorongóbb, vagy ő maga sem volt társaságban nyaranta, az nagy eséllyel nehezebben engedi el szeme fényét az ismeretlenbe. 

De valljuk be, mindannyiunknak nehéz tudomásul venni, hogy ha elengedjük a táborba, bizony teljesen kiesik a felügyeletünk alól: már nem egy családtag, nem barát, nem az intézmény ügyel rá - hanem mondhatni, idegenek… Ez szorongással tölthet el bennünket, és ettől az ismeretlentől (vagy magától a szorongástól) féltjük a gyereket is. Szülőként ekkor döbbenünk rá, hogy nekünk nehezebb az elengedés, mint a gyereknek. Mint anno a bölcsi- vagy ovikezdés: mikor először hagytuk bent a gyereket, a kapuig tudtuk tartani a könnyeinket... Persze ez nem ugyanaz, de mégis nagyon hasonló.
Pedig érdemes nekiveselkedni az elengedés tudományának. Főleg a gyerekeink érdekében.

 

Milyen hibákat követhetünk el?

Persze nem valódi „hibákra” kell gondolni, egyszerűen szülői aggódásunk és szeretetünk megnyilvánulásaira, melyekkel azonban megnehezítjük saját és a gyermekünk dolgát is:

1. Túl sokáig búcsúzkodunk
Csak elbizonytalanítjuk a gyereket, szélsőséges esetben pedig még bűntudata is lesz...így pedig már nagyon nehéz a táborba indulás. Ugye nem ezt szeretnénk? A cél épp az ellenkezője: biztató, pozitív, derűt sugalló elválás, motiválás.
 

2. Rendszeresen telefonálgatunk, kérdezősködünk
Ezzel is csak elbizonytalanítjuk őt, pedig nagy eséllyel gyermekünk már éppen kezdte volna jól érezni magát „átkattant” - mi viszont nyaggatásunkkal visszahúzzuk. Vegyük észre, ha a napi kontakt nekünk fontosabb, mint a gyereknek. (A nagyobb fiúk például sokszor el is felejtenek hazatelefonálni, persze ez már kicsit a másik véglet, de ha úgy nézzük, tulajdonképpen azt mutatja, hogy jól érzi magát és egészséges módon le tudott válni.)
 

3. Kérdéseinkkel ráterheljük aggodalmainkat
Eszik-e, alszik-e… Saját magunkat is a végletekig stresszeljük, legtöbbször ok nélkül. Tudatosítsuk magunkban, hogy ha a gyerek rosszul van vagy végképp nem tud elviselni valamit, a szakemberek már rég jelezték volna nekünk.

 

Hasznos tippek a nyári tábor előtt - Mit javasol a szakember?

Táborozáshoz, nyaraláshoz pakolós lista: Ezt a 24 dolgot tedd bele a gyermeked utazótáskájába!

 

Szerző: Szülők Lapja
Forrás: Freepik