Ahogy a terhesség előrehaladtával nő a kismama szervezetén a megterhelés, egyre inkább észrevehető, hogy az édes teher cipelése is egyre nehézkesebbé válhat. Meg kell tanulnunk másképp mozogni, mint ahogy azt nem áldott állapotunkban tettük. Fontos, hogy figyeljünk a helyes testtartásra, és a mozgás-szokásainkat kicsit átprogramozva tehermentesítsük a gerincünket.

Testtartás
A megszokott mozdulatainkat át kell értékelni a várandósság alatt. Úgy kell a babát „hordozni”, hogy az anya és a kicsi számára egyaránt kényelmes legyen. A helyes testtartással mentesíthetjük a hátizmokat a megerőltetéstől.
Mivel a magzat gyarapodása miatt megváltozik a kismamák testtartása (hátrafelé dőlnek vagy előregörnyednek), ezért megfeszítik a gerinc melletti izmokat. Emiatt alakul ki a terhes kismamákra jellemző hátfájás.

Állás:
Egy hétköznapi sorban állásnál is érdemes odafigyelni a helyes testtartásra. A megfelelő pozíció az, ha a kismama lazán leejtett vállakkal, egyenes háttal, kihúzott nyakkal és emelt fejjel áll (mintha a feje tetejénél fogva felfelé húzná valami).
Fontos, hogy a térd soha ne feszüljön, a testsúly egyenletesen nehezedjen a lábujjaira és a sarkaira.

Járás:
Bár kétségkívül nagyon széppé teszi a női lábat egy magas sarkú cipő, a babavárás ideje alatt ezt jobb kerülni. Ez idő alatt inkább az alacsony sarkú vagy majdnem lapos talpú cipőt viseljen a kismama, a két lábfejet pedig tartsa mindig párhuzamosan, így megtartható az egyensúly.

Emelés:
Várandósan soha nem szabad álló helyzetből lehajolni! Mindig guggolásból, egyenes háttal kell emelni, úgy, hogy az emelés a comb- és lábizmokat terhelje!

Ülés:
Mindig egyenes háttal üljön, a támlás széken úgy dőljön hátra, hogy az megtartsa kényelmesen a vesetájékot, akár úgy is, hogy párnát teszünk a megfelelő helyre. Az akadálytalan vérkeringés érdekében a lábak ne keresztezzék egymást!

Felkelés:
Fekvő helyzetből mindig több szakaszban érdemes felkelni. Először forduljon az oldalára, majd támaszkodjon a könyökére, aztán a kar kinyújtásával tolja fel magát ülő helyzetbe.
Ez egy idő után, ahogy a pocak egyre nagyobb lesz, már természetessé válik, hiszen édes terhünk akadályozza is más felkelési pozíciók gyakorlását.

Lefekvés:
A lefekvés, a felkeléshez hasonlóan legyen fokozatos, és lassú folyamat, mindig ülő helyzetből történjen. Lassan emeljük fel a lábat az ágyra, majd óvatosan kell a könyökünkre ereszkedni, ezután pedig a tenyeret csúsztatva végre fekvő helyzetbe kerülhet a kismama.


Fotó: Freepik